Index Vakbarát Hírportál

Rendőrgyilkosság Szentesen: érdemrend egy véreskezű spiclinek

2023. augusztus 19., szombat 06:57

Egy volt besúgó gyilkoltatta meg Szentes egykori rendőrfőnökét, hogy eltüntesse sötét múltja nyomait. Lakos Józsefet 1946. március 7-én a kommunista R-gárda tagjai lőtték le a városi kórházban. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában lévő dokumentumokból világosan kitűnik, hogy a gyilkosságot az egykori kommunista képviselő és párttitkár, Dadi Imre parancsára hajtották végre. Egy szürreális történet a Dél-Alföldről, amely jól tükrözi az egykori kommunista Magyarország működését.

A szentesi Lakos-gyilkosság egy igazi politikai krimi, amelyből megérthető a Rákosi- és a Kádár-korszak természete és működése. Akárcsak Bacsó Péter A tanúcímű filmjében , itt is vannak rendőrspiclik, jugoszláv ügynökök, börtönrácsok, száműzetés, valamint politikai kitüntetés: nagypolitika és kisemberek egy ótvaros színpadon.

Tyúktolvajból lett megyei párttitkár

A Horthy-korszakban Szentesen Dadi Imrét – a képviselővé és megyei párttitkárrá avanzsált kubikost – leginkább tyúktolvajként tartották számon. Már 19 évesen fél év börtönre ítélték csalás és okirat-hamisítás miatt. Dadi Imre a 30-as évek végén kezdett el politizálni. Anyósa azonban nem nézte jó szemmel az osztályharcos hangos duhajkodást, ezért – 1942-ben – feljelentette a Horthy-rendőrségen. A későbbi kommunista vezető innentől kezdve „refes” volt, vagyis rendőri felügyelet alatt állt.

Bár írásos jelentések, illetve dokumentumok nem maradtak fenn, jogosan feltételezhetjük, hogy 1942-től – a minden hájjal megkent – Dadi a Horthy-rendőrség besúgója lett. A kubikos-mozgalmár nappal a fasiszta rendszer ellen harcolt, esténként pedig információkat adott kommunista párt- és harcostársairól.

Tartótisztje – későbbi áldozata – Lakos József szentesi detektív volt. Csongrád megye szovjet megszállásával, 1944 végén a kommunista kubikus karrierje egy csapásra felívelt: a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja és a Magyar Kommunista Párt Csongrád megyei titkára lett.

Az egykori besúgó merénylete a szentesi kórházban

A bevonuló szovjetek célja az volt, hogy a háborús káoszt felszámolják, és helyreállítsák a rendet a térségben. A szovjetek néhány hónapra Lakos Józsefet nevezték ki Szentes rendőrparancsnokának: meg kellett szerveznie az új városi rendőrséget, valamint meg kellett fékeznie a településen a fosztogatásokat. Dadi elvtársnak – ahogy nőtt a politikai befolyása – egyre kellemetlenebbé vált, hogy Lakos József ismerte egykori rendőrspicli- és köztörvényes múltját.

Dadi 1946 februárjában utasította a szentesi „R” gárdistákat, hogy éjszakai terrorakcióként gyilkolják meg Lakos Józsefet

– vallotta Izsák András egykori gárdista, később a Lenin Intézet oktatója. A szigorúan titkos dokumentumokból kiderült, hogy Dadi Imre megosztotta tervét a kommunista irányultságú rendőrökkel, néhány beosztottjával, valamint a helyi újság szerkesztőjével, akinek az volt a feladata, hogy cikkeivel a fasiszta reakció – jelen esetben Lakos József – ellen uszítson.

A nyomozót megviselhették a nemtelen támadások és a helyi sajtó revolverezése, mert 1946 elején bekerült a közkórház idegosztályára. Eközben a szentesi kommunisták tervet eszeltek ki Lakos detektív likvidálására.

Első lépésként egy önmerényletet követtek el: 1946. február 22-én, pénteken, a pártbizottság pincéjében Dadi Imre kalapját keresztüllőtték, majd a sötétedés beálltával a kórház környékén több lövést adtak le. Ezt követően Dadi azonnal bejelentette a rendőrségen, hogy a kórházból rálőttek, és szerinte csak Lakos József lehetett. Vasárnap a Magyar Alföld című lap már egy „fasiszta banda garázdálkodásával” riogatta a szentesi városlakókat. Nyilatkozott a „megtámadott” politikus is, aki azt üzente ellenségeinek, hogy nem fél. Mint mondta: a szentesi fasiszták korábban is fenyegették, de nem gondolta volna, hogy ezek a „patkányok” merényletre is készek ellene.

Két héttel később – 1946. március 7-én éjjel – a kommunista „R” gárda tagjai berontottak a városi kórházba, majd agyonlőtték a 33 éves Lakos Józsefet.

V-93039-es akta: Tito marsall ügynöke

A gyilkosság miatt Dadi Imrét és a fanatikus gárdistákat őrizetbe vették, de gyorsan szabadultak. Lakos József gyilkosai 1947 végén, illetve 1948 elején amnesztiában részesültek.

A közkegyelmet az a Ries István igazságügyi miniszter készítette elő, akit 1950-ben ávósok vertek agyon egy széklábbal a váci börtönben.

Az ÁVH vezetője, a rettegett Péter Gábor azt javasolta a szentesi politikusnak, hogy egy időre települjön át Jugoszláviába, majd Csehszlovákiába. Az egykori – hat elemit végzett – kubikos Párkányban a szlovák nyelvű Kommunalny Podnyk szerkesztője lett, majd Kassán a Csemadok kerületi titkára.

Az Állambiztonsági Levéltárban a „V-93039”-es aktában található az a levél, amit Csehszlovákiából Dadi Imre írt Magyarország teljhatalmú vezetőjének, Rákosi Mátyásnak. Az 1952 májusában keltezett levelében arra kérte a pártvezért: engedje meg, hogy hazatérhessen Magyarországra. A régi elvtárs ügyében Rákosi Mátyás Péter Gáborhoz fordult tanácsért. Bár az ÁVH rettegett ura intézkedett egykor Dadi Imre Jugoszláviába, majd Csehszlovákiába szállításáról, mintha mindezt elfelejtette volna a szabóból lett államvédelmis.

Feltehető, hogy Jugoszláviában Titóék beszervezték. Elképzelhető, hogy hazajövetelének célja bizonyos feladat elvégzése. Amennyiben visszaengedjük, nem helyes szabadlábon hagyni

– tanácsolta Péter Gábor Rákosi Mátyás főtitkárnak. Így is lett.

A tisztára mosott szerecsen

Az egykori szentesi politikus már csaknem négy éve volt külföldi száműzetésben, amikor végre engedélyezték neki a hazatérést. A politikus öröme azonban nem tartott sokáig, ugyanis az ÁVH 1952 júliusában őrizetbe vette. Mivel a Horthy-rendőrség fizetett ügynöke volt, ezért a bíróság nyolc év börtönbüntetésre ítélte, amiből négyet le is töltött. Később, az 1957 májusában megtartott perújítási tárgyaláson a Fővárosi Bíróság felmentette.

A Kádár János 1962-ben hirdette meg az „aki nincs ellenünk, velünk van” ideológiáját. A szentesiek elérkezettnek látták az időt, hogy a legfelsőbb vezetés elé terjesszék a Lakos-gyilkosság ügyét. Egy névtelen levélben arra kérték a pártvezetést, hogy rehabilitálják az ártatlanul meghurcolt Lakos családot, és büntessék meg végre a gyilkosokat.

Egy vizsgálat el is indult a Belügyminisztériumban. Köteles István alezredes egy szigorúan titkos jelentésben megállapította, hogy a Lakos-gyilkosságban Dadi Imre volt a felbujtó.

„A Lakos-féle gyilkosságban, bár büntetőjogilag ezért ma már felelősségre nem vonható, erkölcsi felelőssége feltétlenül fennáll, főképpen azért, mert e cselekményével akkor nemcsak súlyos nehézségeket okozott a pártnak, hanem azért is, mert eleinte megpróbálta a pártvezetést dezinformálni, és elhallgatta saját felbujtói szerepét... A tanúvallomások, de magának Dadi Imrének e tárgyban tett nyilatkozata is félreérthetetlenül bizonyítja nevezett felbujtó szerepét Lakos József, volt horthysta pol. detektív meggyilkolásában” – írta 1962. október 11-én Köteles István a BM. III. Főcsoportfőnökség alezredese.

Ennek ellenére Köteles alezredes a Minisztertanács Elnökének Dadi Imre teljes erkölcsi és politikai rehabilitációját javasolta. Ez meg is történt, ugyanis 1967-ben Lakos József gyilkosa átvehette a magyar pártállam egyik legmagasabb kitüntetését: a Szocialista Hazáért Érdemrendet.

Rovatok