Világszerte egymilliárd, Magyarországon a becslések szerint 1,2 millió ember szenved időnként vagy rendszeresen migréntől, ami évente 22–50 napos munkaképtelenséget okozhat. A WHO becslése szerint ez a második leggyakoribb betegség, ami miatt nem tudnak dolgozni az emberek. Az állapot derékba törheti a karrierterveket, az Indexnek nyilatkozó neurológus szerint azonban van megoldás.
A migrénben szenvedők évente akár 30 napra is kieshetnek a munkából, ennek gazdasági hatását pedig csak Európában évi 50 milliárd euróra becsülik. Magyarországon a migrén miatt kieső munkanapok száma évente mintegy 1,4 millió, és további 2,4 millió munkanapon csökkent termelékenységet és hatékonyságot jelent, ami összességében tízmilliárdos nagyságrendű közvetett költséggel jár.
Vannak olyanok, akik nem, vagy csak évente 1-2 napot töltenek otthon a migrén miatt, és olyanok is, akik akár évi 50 napon át nem tudnak dolgozni
– részletezte az Indexnek Ertsey Csaba neurológus. A Magyar Fejfájás Társaság vezetőségi tagjának tapasztalata szerint itthon gyakoribb, aki ilyen állapotban is kénytelen dolgozni, bár a migrénes rohamok alatt hasznos munkát alig képesek végezni.
Ha a társadalmi és gazdasági hatások mellett a személyes életminőség oldaláról is megvizsgáljuk a betegséget, a kép talán még sötétebb. A migrénnel élők 90 százaléka számol be arról, hogy a rohamok idején nem képes sem munkavégzésre, sem a hétköznapi teendők ellátására. A betegség az érintettek harmadának karrierkilátásait és megélhetését is negatívan befolyásolja, háromnegyedük esetében pedig korlátozza az alapvető hétköznapi feladatok ellátását is. Mindez nagymértékben rontja életminőségüket, és szerepet játszhat abban, hogy a migrénnel való együttélés akár négyszeresére növelheti a depresszió kialakulásának kockázatát.
„A migrén rendkívül magányos betegség, ráadásul a közismert krónikus betegségeknél, így például a cukorbetegségnél vagy a magas vérnyomásnál is komolyabb mértékben korlátozhatja az érintettek életét és ronthatja az életminőségüket” – hívta fel a figyelmet a probléma egyik jellegzetességére Ertsey Csaba.
Mivel a migrén leginkább az aktív korosztályt érinti, nem csupán a munkavégzést vagy a karriertervezést befolyásolhatja, hanem a párválasztást, a családalapítást és a gyermekvállalást is hátráltathatja. Sok súlyos migrénben szenvedő beteg kérdőjelezi meg, hogy valaha vállalhat-e gyereket
– tette hozzá.
A szakorvos tájékoztatása szerint a 80-as, 90-es évekhez képest gyakoribbá vált a migrén, ami ma a lakosság mintegy 14 százalékát érinti, azaz a migrénnel élők száma meghaladhatja itthon az 1,2 milliót. A neurológus szerint az érintettek számának növekedésében közrejátszhat a modern ember életmódja is: az egyoldalú megterhelés, a tartós képernyőhasználat, a sok stressz és a kevés szabadban töltött idő, nem csak az, hogy az orvosok egyre többet tudnak a betegségről.
A globális adatokkal összhangban van az a tény azonban, hogy ezek a betegek csak kis számban fordulnak orvoshoz, így nem jutnak hatékony terápiás megoldásokhoz. A mintegy 30 hazai fejfájáscentrumban évente ugyanis csupán az érintettek 2 százaléka, 20-25 ezer ember kap ellátást és terápiás javaslatot. Mindez párhuzamba állítható a globális adatokkal, amelyek szerint a migrénnel élők kétharmada vagy sosem járt szakorvosnál, vagy feladta a szakorvos által korábban előírt terápiát. A szakemberek ezért is hangsúlyozzák: a migrén elleni küzdelem kezdő és egyben legfontosabb lépése a pontos orvosi diagnózis megszerzése.
A migrén több mint fejfájás, az életminőséget rontó panaszok között a lüktető fejfájás mellett az érintettek 40 százalékánál jelentkezhet hányinger, már akár egy nappal a roham előtt zavaróvá válhatnak a fények, zajok, koncentrációs és memóriazavar léphet fel
– sorolta a jellemző tüneteket Ertsey Csaba. Azt javasolja, hogy aki felismeri magán a migrén jellemzőit, vagy évek óta kénytelen heti rendszerességgel fájdalomcsillapítót szedni változó eredménnyel, érdemes orvoshoz fordulnia. A háziorvos az illetőt beutalhatja az országszerte közfinanszírozottan is elérhető fejfájáscentrumok egyikébe, ahol hatékony kezelést kaphat, a rohamokra és a prevencióra fókuszálva.
A szakorvos elmondta, hogy akár 2-3 hónap is lehet, mire az állami rendszerben kezeléshez jut, azonban szakszerű terápia nélkül évtizedekig is megkeserítheti az illető hétköznapjait a migrén. A neurológus javaslata szerint érdemes a konzultációig úgynevezett fejfájásnaplót vezetni, ami majd az eredményes kezelés, a megfelelő gyógyszerek kiválasztásában fog segíteni a szakorvosnak, amit a migrén egyedi jellemzői befolyásolnak. A fejfájásnapló a betegnek abban is segít, hogy felkészüljön a várható rohamokra, és kezelőorvosával megtalálják a provokáló tényezőket, mint például a stressz, az időjárás vagy megterhelés.
Három hónap felfájástörténet lejegyzése már segít abban, hogy a migrénes kontroll alatt tudja tartani a fejfájását és ne az uralja az életét
– fejtette ki lapunknak Ertsey Csaba.
A személyre szabott célzott migrénterápiák a rohamok és kísérő tüneteik gyors enyhítését, illetve előfordulásuk gyakoriságának csökkentését célozzák, főként azoknál, akiknél havonta négy vagy több alkalommal jelentkezik a betegség. „A fejfájáscentrumokban a legtöbb migrénnel élő ember számára megtalálják azt a hatékony terápiát, amelyikkel a rohamok gyakorisága, időtartama és intenzitása csökkenthető” – mondta Ertsey Csaba. Hozzátette: a kezelés hónapok alatt fejti ki hatását, viszont tartósan javíthatja a betegek állapotát és életminőségét.
A neurológus szerint a migrén házilagos kezelése csak bizonyos ideig és mértékig tanácsos. A nem vényköteles fájdalomcsillapító gyógyszerek hatékonysága egyénfüggő, ugyanakkor túlzásba vitt szedésük más egészségügyi kockázatokkal, mellékhatással járhat.
„A migrén a nők körében négyszer gyakoribb, különböző vizsgálatok szerint a nők 18–24 százaléka, míg a férfiaknak csak 6–8 százaléka migrénes. A betegség megjelenése tinédzser- vagy fiatal felnőtt korban a legjellemzőbb, 50 éves kor után ritkábbá válhatnak a rohamok, enyhülhet a betegség, de előfordulhat 70 felett vagy akár 1-2 éveseknél, bár az ilyen kisgyermekek csupán 2 százalékát diagnosztizálják migrénnel” ‒ ismertette a neurológus.
A szakember arra is kitért, hogy az érintettek mintegy negyedénél jelentkezik úgynevezett migrénaura. Ilyenkor a fejfájás megjelenése előtt a betegek múló látászavart – fényfelvillanások, fényes foltok látása –, illetve múló zsibbadást, végtaggyengeséget vagy beszédzavart tapasztalhatnak.
Az aurával járó migrén mellett a szakértők külön csoportba sorolják a krónikus migrént is: az ilyen súlyos betegség jellemzője, hogy havonta 15 vagy több napon át jelentkezik a fejfájás, három egymást követő hónapban is. Ertsey Csaba tájékoztatása szerint az aura nélküli migrének gyakoribbak, amelyek kezelés nélkül akár három napon át is tarthatnak. Arról, hogy milyen eredményeket lehet elérni a fejfájáscentrumokhoz fordulóknál, a szakember elmondta, hogy egyik öt évvel korábban kezelt betegének már csak évente egyszer kell elővennie a rohamra felírt gyógyszerét, ami akár félórán belül megszünteti a kínzó fejfájást.
(Borítókép: GHI / Education Images / Universal Images Group / Getty Images)