Mint megírtuk, Magyarország egyik legfontosabb vasúti fővonalán, a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vonalon annyira rossz a pálya állapota, hogy a MÁV  sebességkorlátozást vezetett be csütörtöktől.

Közlésük szerint kidolgozott tervvel rendelkeznek, hogy megoldják a problémát, de addig is megnövekedett menetidővel kell számolniuk az utasoknak.

A közlekedési szakember bejegyzésében emlékeztet, hogy ez Magyarország legfontosabb vasútvonala, az első számú kapcsolat személy- és teherforgalomban Győr és Bécs, ezáltal Európa felé. „Ausztria utolérése helyett most épp távolodunk, szó szerint, 20-25 perccel” – tette hozzá.

Mint írta, a jelenség nem egyedi, sok fővonalon szaporodnak jelenleg a lassújelek országszerte, pontosan, ahogy azt a MÁV néhány hónapja egy nyilvánosságra hozott térképen előre megjósolta.

Az, hogy itt egyik napról a másikra 20 perces menetidő-növekedést okozó, majdnem 30 kilométer hosszú lassújel kerülhet ki, súlyos válságtünet. És nemcsak a pénzhiányé, azé is természetesen, de a MÁV működése feletti kellő intézményes kontroll hiányáé is

– vélekedett Vitézy Dávid.

Úgy folytatta, hogy „jelenleg ugyanis valódi megrendelői vagy erős szerződéses kontroll nélkül nehéz arról meggyőződni, hogy a MÁV-csoport az évente ráköltött, az elmúlt években bőven az infláció fölött növelt, közel évi 1000 milliárd forint költségvetési forrás mellett hogy kerülhet abba a helyzetbe, hogy egyik napról a másikra 29 kilométer hosszban lassújelet tűzzön ki az első számú fővonalon”.

A volt közlekedési államtitkár hangsúlyozta, hogy nem tudni, milyen mértékben valóban elkerülhetetlen műszaki szükségszerűségből, valós forgalombiztonsági kockázatokból és milyen mértékben a politikai döntéshozók és a nyilvánosság meggyőzését célzó forrásszerzési logikán születnek ilyen döntések.

Kiemelte, hogy a forráshiány kétségtelen, hiszen a nemzetközi hitelszerződés alapján épülő Budapest–Belgrád beruházáson kívül lényegében minden nagyobb vasútipálya-beruházás leállt az uniós források befagyasztása óta.

Hozzátette, hogy a magyar költségvetés nem tudott az elmúlt húsz évben a vasút fejlesztését finanszírozó uniós források helyébe lépni. Sok ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás hiányzik a járműpark és a pályák, állomások fejlesztéséből – írta.

Bejegyzését azzal zárta, hogy míg Magyarország két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy az autópályák működtetéséhez és a további autópályák építéséhez szükséges minden forrást a hazai költségvetésből biztosít, addig „a vasút viszont csúszik le, a MÁV súlyos bajai napról napra egyre nyilvánvalóbbak”.

Elöregedő járműpark, minden új járműbeszerzés és infrastruktúra-fejlesztés leállása az uniós források hiányában, a diszkontbérletek nyomán zuhanó árbevétel, bezárt mellékvonalak és most épp 20 perces menetidő-növekedést okozó lassújelek fontos fővonalakon – mindez a klímaválság kellős közepén, amikor Európa-szerte lényegében sosem látott vasútfejlesztési hullám tanúi lehetünk

– sorolta.

„Figyelmeztető jelek ezek, melyek a közlekedéspolitikai fordulat szükségességére hívják fel a figyelmet. A vasút ugyanis nem a múlt, hanem a jövő közlekedési eszköze és az ország egyik legfontosabb alapvető infrastruktúrája – semmivel sem kevésbé, mint az autópályák, sőt” – fogalmazott Vitézy Dávid.