Index Vakbarát Hírportál

„Férjek és apák védelmében” – válóperes ügyvédek, kifejezetten férfiaknak

2023. augusztus 27., vasárnap 15:40

Nagy felháborodás fogadta – túlnyomórészt nők részéről – annak az ügyvédi irodának a hirdetését, amely a „férjek és apák védelmében” férfiaknak ajánl válóperes ügyvédeket. Mindenesetre tény, hogy a válások több mint kétharmadát a feleségek kezdeményezik, és a kiskorú gyermekek 90 százalékát az anyánál helyezik el.

Az utóbbi években egyre több a húszévnyi vagy még ennél is régebben tartó házasság után indított bontóperi eljárás. Csak 2022-ben 63 967 házasságkötés és 17 695 válás történt Magyarországon, ezer házasságkötésre csaknem 280 válás jut. 

Miért veszítené el a gyerekeit, a vagyonát és az önbecsülését csak azért, mert nem működik a házassága?

– tette fel a kérdést még korábban egy budapesti ügyvédi iroda, amely „Válóperes ügyvéd férfiaknak Budapesten” szlogennel reklámozza magát.

„Öreg feleség mehet a levesbe”

A kezdeményezés megosztotta a közösségi oldalak hozzászólóit. Egy érdi hölgy maliciózusan így sajnálkozott: „Szegény férfiak. Az ártatlan áldozatok.” Az iroda nem várt sokat a válasszal: „Véleményünk szerint a férfiak pontosan ugyanolyan ártatlan áldozatok, mint a nők. A válás oka sokféle lehet, nem szabad általánosítani.” Egy budapesti ügyvéd meg úgy vélekedett, hogy a hirdetés „számos szakmai szabályt sért”, mint például a felhajtó tilalmát. Az iroda igyekezett gyorsan eloszlatni a kételyt: „A szakmai szabályok betartását e pillanatban 18 ügyvéd vizsgálta eddig, és minden vonatkozó jogszabályt és kamarai szabályt betart minden szereplő.”

Az ügyvédi etikai kérdéseken túl különösen a nők körében váltott ki ellenszenvet a „férjek és apák védelmében” fellépő ügyvédi iroda. Egy középkorú hozzászóló ironikusan megjegyezte: „Tartsd meg a házat, a lóvét, a kölköket, öreg feleség mehet a levesbe...” A férjvédők most sem maradtak adósak a válasszal: „Messzemenőkig nem értünk egyet azzal a logikával, amit ön leírt. Senki nem »mehet a levesbe«. Sem egy (ahogy ön írja) »öreg feleség«, sem egy »öreg férj«. Mi azért dolgozunk, hogy ha már válásra kerül a sor, akkor az méltányos legyen.”

A következő vádat pedig egy fiatal családanya fogalmazta meg:

Ügyvéd férfiaknak??? Khm... mintha diszkriminatív szagú lenne ez a hirdetés. Ékes bizonyítéka annak, hogy az ügyvédek zöme – tisztelet a kivételnek, mert kevés számban vannak – abszolút nem a gyermekek érdekeit nézi! Szomorúságos világ ez, ha ilyen nyíltan vállalják is.

Az ügyvédi iroda sem hagyta magát:

Nem látjuk be, hogy miért nem a gyerekek érdekeit nézzük. A weboldal több ponton is éppen a gyermekek megóvásáról szól. Sőt, a kiadványunkban külön fejezetet szenteltünk a kisebb gyermekek és a kamaszkorú gyerekek megóvásának. Egy gyereknek alapvető érdeke, hogy legyen apja és anyja. Még akkor is, ha nem élnek együtt. Mi ezen dolgozunk.

Nem lehet cél a másik kisemmizése

Egy másik ügyvédi iroda, amelyben egy nő és egy férfi ügyvéd fogadja a kuncsaftokat, pedig így hirdeti magát:

Válás. Másképp.

Meggyőződésük szerint ugyanis az a legrosszabb, ha hosszú évek pereskedése után olyan bírói ítélet születik, ami senkinek sem jó, vagy a felek olyan irracionális igényeket támasztanak egymással szemben, amik nem tarthatók. Nem lehet cél a másik fél teljes kisemmizése vagy tönkretétele főleg akkor, ha még közös gyermek vagy gyermekek is vannak. Ezért céljuk, hogy egy asztalhoz ültessék a feleket a válás kezdeti szakaszában, még akkor is, ha éppen nem tudnak egymással kommunikálni.

A páros hölgy tagja, Czvikovszky Nóra tíz éve foglalkozik családjogi ügyekkel, de néhány éve mediátorként is részt vesz az eljárásokban, így alkalma volt számos válás lelki és érzelmi oldalát végigkísérni, megélni.

Négygyermekes édesanyaként jól tudja, milyen érzékenyen érinti a gyermekeket egy-egy hangos szó, egy vita, amitől feszültek lesznek, mert pontosan érzik és tudják, hogy mi zajlik körülöttük.

Eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy bizony rajtuk, ügyvédeken is múlik, mi lesz az eljárás kimenetele.

A jog ad némi gondolkodási időt

Az előítéletek és a statisztikák nem mindig esnek egybe. A tények ugyanis azt mutatják, hogy a válások 71 százalékát a feleségek kezdeményezik, és a kiskorú gyermekek 90 százalékát az anyánál helyezik el.

A házasságot a bíróság kizárólag valamelyik házastárs kérel­mére vagy a házastársak közösen benyújtott kérelme, egyező aka­ratnyilvánítása alapján bonthatja fel. A bontóper a keresetlevél benyújtásával indul. A válóper illetéke évek óta 30 000 forint, amelyet a pert megindító fél, azaz a felperes fizet meg.

Az első tárgyaláson a bíróság rendezni próbálja a felek közti vitát, ezért nevezik békítő tárgyalásnak, amelyen az alperesnek nem kötelező megjelennie. Ha a felperes jelen van, és a másik fél nem jön el, a felek akkor is el tudnak válni.

Ha a békítés sikertelen, a bíróság a tárgyalást elhalasztja, és felhívja a felek figyelmét, hogy ha az eljárás folytatá­sát kívánják, a tárgyalást követő három hónapon belül ezt írásban kell kérniük. A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a kérelem benyújtását követő harminc nap eltelte után tűzhet ki.

Vagyis a jog ad némi gondolkodási időt a feleknek, hátha meg tudják menteni házasságukat. William Shakespeare Troilus és Cressida című keserédes komédiájában Pandarus jegyzi meg bölcsen: „Az idő gyógyít vagy öl.”

Gyermek az ablak mögött

Ha a házasságot felbontják, és abból kiskorú gyermek szár­mazott, akkor dönteni kell az elhelyezéséről. Erről a szülőknek kell megállapod­ni­uk, és egyezségüket a bíróság hagyja jóvá. Megegyezésen ala­puló válás esetén nem lehet rendezetlen a gyermek elhelyezése. Sokszor az életközösség úgy szakad meg, hogy a házasságot nem bontják fel, és a kü­lönköltöző szülők gyermekének elhelyezéséről dönteni kell. A szülőknek a kiskorú elhelyezésének és további nevelésének kérdését úgy kell rendezniük, hogy az a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését a lehető leg­jobban biztosítsa.

Hiába nagy az egyetértés a szülők közt, ha az egyezség ellentétes a gye­r­mek érdekeivel, a megállapo­dást a bíróság nem hagyja jó­vá.

Ha a szülők nem tudnak dűlőre jutni, a bíróság dönt. El­helyezéskor mindig a gyer­mek ér­dekére tekintettel, jogait biz­to­sítva kell eljárni. Annak a gyermeknek, aki befolyásmentesen tudja kialakítani vélemé­nyét, biztosítani kell, hogy ál­lás­pontját kifejthesse.

Házassági, illetve gyermek­elhelye­zési perben a kapcsolat­tar­tásról – csak szülői megegyezés hiányában – a bíróság dönt. Az ítélkezési gyakorlat szerint a bíró általában az anyánál helyezi el a gyermeket. Válás után gyakoriak a kapcsolattartási viták. Egy legendás történet szerint az anya minden nem apás héten elmagyarázta gyermekének, hogy jön érte az apja. Fel is öltöztette őt, majd kiál­lí­totta az ablak mögé, noha jól tudta, a férfi ezúttal nem jön el. A kislány a sok-sok hiábavaló várakozás miatt „feledékeny” édesap­ja ellen fordult. 

Meghosszabbítható házasság?

A bontóperek megelőzésére több ötlet is született az elmúlt évtizedekben. A mediáció és a peren kívüli egyezség mellett felvetődött, hogy ha a felek megegyeztek a járulékos kérdésekben, és a házasságból nem származik közös kiskorú gyermek, akkor a bontást elvégezhetné az illetékes jegyző is. A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző (nem jegyző!) általi megszüntetésére egyébként már 2009 óta lehetőség van.

Gabriele Pauli német politikusnő jó másfél évtizede rukkolt elő az eddigi legmeghökkentőbb javaslattal:

szerinte a házasságkötés érvényességét hét évben kellene megszabni, azzal, hogy a frigy meghosszabbítható.

A kétszer elvált fürthi képviselő asszony szerint újításával sok pár megtakaríthatná a válóperi költségeket, vagy jobban igyekezne társa kedvében járni, hogy annak is legyen kedve élni a meghosszabbítással...

(Borítókép: Index)

Rovatok