Kormányzati és ellenzéki kompromisszumok, véleményvezérek közösségi médiás kiállása a rendezvény mellett, a ritkán látott profi lebonyolításról, valamint érmekről, a 2024-es párizsi olimpia magyar kvótáiról beszélgettünk a Kibeszélőben Fürjes Balázzsal, az atlétikai vb szervezőbizottságának társelnökével és Gyulai Miklóssal, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökével.
A beszélgetést azzal kezdtük, hogy felidéztük, miként is indult el a vb szervezése, amit megnehezítettek a sorjázó politikai akadályok. Fürjes Balázs szerint annak ellenére, hogy a 2019-es önkormányzati választásokat követően a fővárosi vezetés az atlétikai vb-t támadta, a kormányzat, de az ellenzéki fővárosi önkormányzat kompromisszumkészségével sikerült átlendülni a problémákon. A kormány azt kérte, Budapest szedje listába, milyen igényei vannak, majd a kéréseket elfogadta, és megszületett a megállapodás. E szerint öt éven keresztül évente 10 milliárd forint fejlesztési támogatást kapnak a kerületi egészségügyi intézmények.
A dolog azonban megakadt, elsősorban a koronavírus-járvány miatt, amikor az egészségügyi alapellátásba kellett a kormányzatnak pluszpénzeket tennie. Budapest visszavonta a támogatását, majd az augusztusi rendezvény kezdete előtt nem sokkal mégis sikerült ismét megállapodásra jutni Karácsony Gergelyékkel, és a főváros megkapja az elmaradt összegeket. Ennek bizonyítéka, hogy a főpolgármester mind a nyitó, mind a záró hétvégén kilátogatott a vb-re.
Szóba került az is, hogy miért távozott a szervezőbizottság korábbi vezetője, Deutsch Péter a vb előtt szűk egy évvel. Aztán amikor megtorpanni látszott a sportesemény valamilyen oknál fogva, meglepő helyről, a civil szféra felől érkezett a segítség. Olyanoktól, mint Kemény Dénes, Baji Balázs gátfutó, Baráth Etele, Miklósa Erika. Ők mindannyian azzal érveltek, hogy hatalmas presztízsveszteség lenne az ország számára, ha ennyi erőfeszítés után mégsem valósulna meg az atlétikai vb.
Beszélgettünk arról is, ki fogja működtetni a létesítményt a nemzetközi sporteseményt követően. Fürjes Balázs pontosított:
A Nemzeti Atlétikai Központ a területnek a negyedét foglalja el, ezt majd az állam az atlétika szövetséggel közösen működteti. A maradék területről – a közparkról – pedig a kerületek gondoskodnak.
Gyulai Miklós szerint a Nemzeti Atlétikai Központ nemcsak atlétikának, hanem más sportágaknak is remek helyszín.
A világbajnokságot körülbelül egymilliárd ember követte a világon, és magukra az eseményekre több mint 400 ezren látogattak ki, általában a 35 ezres férőhelyes lelátó telt házas volt. Tehát összességében ez óriási ismertséget biztosított ezáltal Budapestnek és az atlétikának is.
Világrekordokat is vártak, mivel gyors a futókör, világrekord végül nem született. Gyulai Miklós rögtön pontosított, hogy bizony egy világcsúcs azért volt, méghozzá a 4×100-as mix váltóban.
A vb-n csúcsüzemmódban mintegy ötezer ember dolgozott azon, hogy minden flottul menjen. Őket 2500 önkéntes egészítette ki, zömében magyarok, de voltak külföldiek is. Akadt olyan Ausztráliában élő magyar, aki kifejezetten a vb miatt jött Magyarországra, és jelentkezett önkéntesnek.
Fürjes Balázs kérdésre válaszolva megerősítette, nagyon valószínű, hogy lesz Bajnokok Ligája-döntő Budapesten, mert a rendezésre csak Olaszország és Magyarország pályázott az UEFA-nál. 2024-ben a Duna Arénában rövidpályás úszó világbajnokság, 2027-ben pedig ismét vizes vb lesz.
Gyulai Miklós ehhez hozzátette, hogy a vb-n mind az 57 magyar induló befejezte a versenyt. Öt magyar csúcs született, emellett egyéni csúcsok és idei legjobb eredmények, az olimpiára pedig öt kvótát szereztünk.
Szó volt még a beszélgetés során arról is, hogy
(Borítókép: Gyulai Miklós és Fürjes Balázs. Fotó: Zöld Fanni / Index)