Molnár László meteorológus szerint fel kell készülni arra, hogy a közeljövőben gyökeresen megváltozik az életünk. A szakember elmondása szerint nyáron nem lesz ritka a 40 fok feletti hőség, télen pedig a harminc fok alatti fagy, miközben a folyók kiszáradására is éppúgy számítani kell, mint a pusztító árvizekre.
Molnár László meteorológus a 24.hu-nak adott interjút, amelyben a klímaváltozás, egyúttal a Föld éghajlatát döntően befolyásoló AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation) tengeráramlat esetleges leállásának következményeiről beszélt. Molnár László elmondta, hogy jelenleg egy olyan szakaszban jár az időjárásunk, amely nagyon nagy bajt jelez.
A kiderül.hu munkatársa kifejtette, hogy az AMOC az 1950-es években kezdett lassulni, és most 15-20 százalékos lassulásnál tart. Mint mondta, a leállás nagyon gyors lesz, legfeljebb néhány év alatt lezajlik majd, és annak hatására drasztikus változások fognak bekövetkezni.
Elmondása szerint a Kárpát-medencében például a mostani átlaghőmérsékletnél 2-3 fokkal hidegebb lesz.
Ez egyes időszakokban kegyetlen lehűléseket okoz majd, nem lesz ritka a tartós fagy és az akár mínusz húsz- vagy harmincfokos hideg sem. Csupán egy ilyen év volt a múlt évszázadban, 1942-ben, amikor az elődeink a Don-kanyarban haltak meg, akkor például Baján rekordot mértek, mínusz 34 fok volt. Minden tél hasonló lesz néhány évtized múlva
– fogalmazott Molnár László.
Elmondása szerint olyan teleink lesznek, ami miatt újra befagy a Duna. Cserébe viszont olyan nyarak jönnek, amikor nem 32 fokos, hanem akár 45-48 fokos hőségektől szenvedünk.
A szakember úgy folytatta, hogy a folyóink, főleg az árterületeink nincsenek felkészítve olyan árhullámokra, amik ilyen helyzetből következnek.
„Amikor a nagyon hideg télből egy rövid, pár hetes vagy akár csak néhány napos átmenet után – amit tavasznak már nem is nagyon lehet nevezni – átmegyünk egy nagyon forró nyárba, az azzal jár majd, hogy sokkal több hó és jég fog felhalmozódni télen az Alpokban, és az rettentő gyorsan fog elolvadni. Tehát olyan jeges áradások lesznek, amit a modern ember még nem látott” – tette hozzá.
A meteorológus hangsúlyozta, hogy a közeljövőben gyakorlatilag két évszakunk lesz: nyáron trópusi, télen sarkvidéki klímára kell számítani.
Az interjúban Molnár László kiemelte, hogy a mérsékelt övi klíma megszűnésével a mezőgazdaság, így az élelmiszer-ellátás is megszűnik a jelenlegi formájában, amit szerinte növénynemesítéssel és génmódosítással már nem lehet majd utolérni.
Mint mondta, vannak olyan rövid tenyészidejű fajok, mint a sárgarépa, a zöldborsó meg a retek, amiket valószínűleg lehet majd termeszteni, csak át kell hozzá alakítanunk az étrendünket. Hozzátette, hogy a Kárpát-medencében is csak ilyen növényeket lehet majd termeszteni, amik abban a nagy forróságban megélnek.
A szakember szerint ennek a katasztrófának már a következő évtizedben lesznek próbaverziói, vagyis lesz majd egy-egy nagyon hideg hónap télen és nagyon nagy meleg nyáron. Ugyanakkor úgy véli, hogy már nem a megelőzésre kell fordítani az energiát, hanem az alkalmazkodást fókuszba helyezve kellene gazdálkodni.
Magyarországon például a lehető leggyorsabban le kell szigetelni minden épületet, de vastagon. A másik sürgető kérdés a víztározás. Állandó és hatalmas víztározókat kell építenünk, amikből öntözni lehet könnyen, nem száz kilométerekre elszállítva a vizet. A téli olvadékvizet megtartani, az ország keleti felén főleg, mert nyáron a Tisza szinte biztosan kiszárad majd
– mondta Molnár László.