Az ázsiai tigrisszúnyog számos veszélyes patogént hordozhat, de egyelőre csak az Európában őshonosnak számító dalos szúnyogban detektálták a nyugat-nílusi vírust. A betegség Magyarországon már tucatnyi fertőzést okozott, ezért bizonyos térségekből érkezőket szúnyogcsípés esetén kizárhatják a véradásból. A kórokozó az esetek majd 80 százalékában még csak tünetet sem okoz, de vannak, akikre nézve különösen veszélyes. Az Indexet megkereste a vírus egyik áldozatának hozzátartozója.
A klímaváltozás következtében, valamint a globális áruforgalmi és turisztikai tevékenység miatt az 50 őshonos csípőszúnyogfaj mellé három új érkezett Európába az elmúlt évtizedekben.
Az egyik ilyen az ázsiai tigrisszúnyog, amely hordozója lehet a dengue-láz, a sárgaláz, a japán encephalitis, valamint a nyugat-nílusi vírusnak, és akár a Zika-vírusnak is, bár ez utóbbit még európai laborokban nem mutatták ki a faj a kontinensen befogott vizsgált egyedeiben
– fejtette ki Soltész Zoltán. Hozzátette: Magyarországon a nyugat-nílusi vírust egyetlen fajban, az itthon őshonos dalos szúnyogban találtak. Az NNGYK is ezt erősítette meg, a kórokozó elsődleges terjesztői itthon leginkább a Magyarországon honos szúnyogok.
Az ázsiai eredetű tigrisszúnyog 1979-ben jelent meg Európában, Albániában fogták a kontinens első példányát, Magyarországon pedig 2014-ben fedezték fel. A régióban Olaszországban fordul elő gyakrabban – tette hozzá a szakember.
Bár a nyugat-nílusi vírus hordozója lehet a tigrisszúnyog, nem minden invazív szúnyogfaj hordozza a fertőzést, a kórokozót terjesztő csípése esetén az emberek 75 százaléka tünetmentesen, 20-25 százalék pedig enyhébb, 3-6 napig tartó, influenzaszerű panaszokkal esik át a betegségen
– tájékoztatta lapunkat az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológia Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, Soltész Zoltán. Az esetek kevesebb mint 1 százalékánál léphet fel a központi idegrendszert érintő vírusos agyvelőgyulladás.
Duda Ernő virológus közlése szerint a veszélyeztetettek elsősorban az idős, legyengült immunrendszerrel rendelkezők, a transzplantáltak vagy az onkológiai kezelés alatt állók. Az emberek 80 százaléka nem is tud arról, hogy megfertőződött – hangsúlyozta.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai alapján idén július 18-án igazolták Magyarországon az első nyugat-nílusi vírusfertőzést és augusztus 29-ig összesen 15 ilyen megbetegedésről érkezett bejelentés, amiből csupán egy importált, azaz külföldről behozott. A fővároson kívül Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna vármegyében fertőződött meg összesen 14 ember. Többségük 60 év feletti, akiknél idegrendszeri tünetek miatt végeztek a kórokozó kimutatására irányuló vizsgálatokat.
A nyugat-nílusi vírus egyik idei magyarországi áldozatának hozzátartozója is erről számolt be az Indexnek, aki azzal kereste meg lapunkat, hogy vélhetően édesapja esete miatt korlátozták az egyik érintett területen élők véradását. A nyugdíjas férfi cukorbetegségben szenvedett, kezdeti stádiumú veseelégtelensége volt és leukémia miatt kemoterápiás kezelés alatt állt, mikor megfertőződött. Felesége elmondása szerint mindennek ellenére augusztus elejéig viszonylag jó fizikai állapotban volt, a kezelésekre jól reagált, aktív életet élt, rendszeresen kirándultak a hegyekben. „Utolsó látogatásomkor, július közepén éppen fát hasogatott a kertben”– számolt be távol élő fia az Indexnek.
Két héttel később édesapja fáradtságra panaszkodott, belázasodott, hányingere volt, zavartság lépett fel nála. Először kezelőorvosai arra gyanakodtak, hogy túlhajtotta magát a pár nappal korábbi biciklizéssel, ami alatt napszúrást kaphatott. Az idegrendszeri tünetek miatt kullancsenchepalitis-vírusra is tesztelték, de az eredmény negatív lett.
Mivel állapota rohamosan romlott, egy másik kórház infektológiai osztályára szállították, ahol a levett vérmintát trópusi eredetű kórokozóra is bevizsgálták. Az eredmények már a halálát követően érkeztek meg, amelyek igazolták a nyugat-nílusi vírusfertőzést. Kérdésünkre felesége elmondta: nem emlékszik arra, hogy csíkos testű tigrisszúnyog megcsípte volna őket, azt ugyan tapasztalták, hogy az esős időt követően több a szúnyog a környéken.
Az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettese, Nagy Sándor nyilatkozataiban kiemelte, hogy a véradásokat illetően nincsen semmiféle korlátozás, néhány olyan budapesti kerületben, illetve egyes vidéki városban, ahonnan jelentettek igazolt nyugat-nílusi vírusfertőzéses esetet, a jelentkezőknek az egészségügyi állapotukat érintő néhány kiegészítő kérdést is feltesznek. Alapvetően kizárják az olyan donorokat, akik gyaníthatóan bakteriális vagy vírusfertőzésben szenvednek, tüneteket produkálnak. Mint ismert, a koronavírus idején is tettek fel erre vonatkozó kérdéseket.
Ha a kockázatos területről érkezik valaki, és emlékszik arra, hogy a szokásostól eltérő méretű, kinézetű szúnyog, akár tigrisszúnyog csípte meg az elmúlt 30 napban, őket a transzfúzióra szorulók biztonsága érdekében kizárják
– emelte ki Nagy Sándor, hozzátéve, hogy ez nem különbözik a hosszú évek alapján kialakított rizikószűrési protokolltól.
Az OVSZ tájékoztatása szerint alapvetően veszélyeztetett földrajzi területnek a trópusi országokat tekintik, a malária és/vagy a Chagas terjedése miatt, az innen érkezők 180 napig nem adhatnak vért, a vírusos lázzal érintett területeken jártaknál egy hónapos korlátozást alkalmaznak. Itthon pedig az NNGYK jelzéseit tekintik irányadónak a fertőző betegségek tekintetében. A főigazgató-helyettes kiemelte: semmi nem indokolja, hogy egyes magyarországi területeket kizárjanak a véradásból, hisz az ország biztonságos vérellátásához napi 1600-1800 jelentkezőre van szükség, amit ugyan még a koronavírus-korlátozások idején is tudtak tartani.
Vannak olyan betegek azonban, akiken csak vérkészítményekkel tudnak segíteni, ezért is lenne fontos, hogy ne csak a donornak alkalmas lakosság négy százaléka adjon vért – hívta fel a figyelmet az OVSZ.
Az ELTE Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa szerint a nyugat-nílusi vírus megjelenésekor indokolt lehet a véradást illető területi óvintézkedés, ugyanis a csípőszúnyogok – fajtól függően – néhány száz métertől néhány kilométeres távolságig képesek önerejükből eljutni.
Noha a vírus terjedése a természetben elsősorban csípőszúnyogvektorok segítségével valósul meg, ritkábban testnedvekkel, vértranszfúzióval, szervátültetéssel, valamint préda–ragadozó útvonalon keresztül is történhet a fertőződés
– részletezte a biológus. A csípőszúnyog a vérszívás alkalmával nyálat is ürít, ami ha fertőzött, átjut az emberi szervezetbe. Az invazív fajok esetében, mivel kevésbé vagyunk hozzászokva, a csípés helyén nagyobb reakció léphet fel, erősebb viszketés, nagyobb duzzanat és bőrpír.
Soltész Zoltán tájékoztatása szerint a nyugat-nílusi vírus alapjában véve madárvírus (eddig több mint 150 madárfajban igazolták), de emlősöket is megbetegít, sőt, kisebb esetszámban kétéltűeknél és hüllőknél is megfigyelték.
A nyugat-nílusi vírusnak gerinces fenntartó gazdái vadmadarak, vagyis madár-szúnyog-madár ciklusban tud fennmaradni, az emlős egyfajta zsákutca számára, de az embereknél és a lovaknál is felléphetnek komolyabb tünetek
– fejtette ki a szakember. A terjesztésben elsősorban a költöző énekesmadaraknak lehet nagyobb szerepük, ugyanis esetükben kimutatták, hogy tünetmentesen is képesek szállítani a kontinensek között a vírust.
Az NNK 2015-ben rögzítette az első hazai nyugat-nílusi vírusos fertőzéssel igazolt eseteket, abban az évben 22 embernél mutatták ki a kórokozó jelenlétét, azóta évente átlagban 30 ilyen esetről érkezik hozzájuk bejelentés, kivéve a 2018-as évet, amikor is 225-en fertőződtek meg ezzel. Járványos méreteket akkor sem öltött a megbetegedés, a virológus szerint most sincs ok az aggodalomra. Soltész Zoltán erre reflektálva elmondta, hogy egész Európában is megfigyelhető ez a kórokozó évente eltérő ciklikussága (2018-ban összesen több mint 1600 esetet jelentettek, 2019-ben 443-at), az okát egyelőre nem ismerik, de az egész kontinensen augusztusban jellemzőbb a terjedése, ami kitolódhat szeptember elejéig.
Az Európai Járványügyi Központ (ECDC) idei adatai szerint 2023-ban augusztus 23-ig 229 esetet igazoltak a kontinensen, ebből a legtöbbet Olaszországban, amíg ott már a 79-et is meghaladja az ilyen eredetű fertőzések száma, a legtöbb országban 10 alatti, néhány helyen 20 alatti esetekről számoltak be. A biológus kérdésünkre elmondta, hogy inváziós fajok nagyobb mértékű megjelenésére lehet számítani, amelyek szerepet játszhatnak bizonyos kórokozók terjesztésében, de a Nemzeti Laboratórium projekt keretében országos léptékben monitorozzák az ELTE Ökológiai Kutatóközpontjában a csípőszúnyogokat, így az újabb fajok megjelenését nagyobb valószínűséggel észlelik.
Duda Ernő mindehhez hozzátette, hogy a szúnyogok esetében jó hír, hogy ha az éghajlatváltozási modellek igaznak bizonyulnak, akkor kevesebb csapadék lesz, amivel a szúnyogok terjedéséhez szükséges állóvízből, tócsából vagy pocsolyából is kevesebb lesz. Egyelőre epidemológiailag az évi 30 alatti esetszám elenyésző.
A szakemberek szerint a legtöbb szúnyogtól nem kell tartani, a legyengült immunrendszerűeknél jelenthet nagyobb kockázatot a néhány fertőzött egyed csípése, ami ellen szúnyogriasztó szerekkel, az állóvizek ház körüli megszüntetésével vagy a testet takaró, hosszabb ujjú ruházattal védekezhetünk szúnyogos helyen. Mint fogalmaztak, orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha láz és egyéb influenzaszerű tünetek lépnek fel, ami jóval nagyobb arányban utal más fertőző betegségre.
(Borítókép: Tigrisszúnyog. Fotó: Smith Collection / Gado / Getty Images)