A nigériai csalás egyik legnagyobb formátumú képviselője három évtizede egy egész repteret adott el hiszékeny ügyfelének. Napjainkban online társkereső oldalakon terjed a nigériai csalás azon változata, amelynél az elkövető romantikus kapcsolatot épít fel leendő áldozatával, mielőtt valamilyen megható történettel pénzt kér tőle.
A nigériai csalás az egyik legismertebb internetes bűncselekmény, amelyet 419-es átverésnek is neveznek. Azért 419-es, mert ez a száma a visszaéléseket büntető nigériai törvénykönyv vonatkozó paragrafusának. A nigériai csalás legkorábbi verzióját már az 1830-as években regisztrálták. A trükk azóta szinte semmit sem változott: egy fiktív afrikai uralkodó segítséget kér a levélben vagyona külföldre menekítéséhez, és mindezért busás jutalmat helyez kilátásba. A felajánlott summát a gyanútlan áldozat persze sohasem kapja meg, viszont a pénz kijuttatásához segítségként kért kisebb-nagyobb összegeket sem látja viszont, amit az ál-nigériai álherceg kicsalt tőle.
A 419-es csalásnak manapság több fajtája is létezik, de a lényege, hogy egy magánszemély a célpontnak küld egy e-mailt (régebben faxot, postai levelet), amelyben valamilyen segítségért cserébe jókora haszonnal kecsegteti.
Az egyik legújabb átverési változatban egy magát török banktisztviselőnek kiadó személy e-mailben (chatben) azzal keresi meg a delikvenst, hogy azonos vezetéknevű rokona több millió dollárt hagyott hátra, és az összeg feléért elintézi, hogy az örökséget megkapja.
A 419-es átverés legnagyobb formátumú képviselője Emmanuel Nwude volt, aki a Union Bank of Nigériának dolgozott banktisztviselőként mindaddig, amíg a sokkal jobban fizető átverés-bizniszre adta a fejét. Nwude arra vette rá hiszékeny ügyfelét, hogy fektessen pénzt egy épülő repülőtérbe, amiért cserébe tízmillió dollárnyi jutalékot kínált neki. Az átvert brazil üzletember az 1990-es évek közepén összesen 242 millió dollárt utalt át az álbankigazgató által megjelölt számlára.
A csalásra 1997 végén fény derült, csakhogy Nwudét eleinte nem is gyanúsították. Éveknek kellett eltelnie, mire letartóztatták, és vádat emeltek ellene. Ám a per sem volt zökkenőmentes, hiszen Nwude többször is megpróbálta megvesztegetni a bírákat, az esküdteket és mindenkit, akinek csak köze volt az ügyükhöz. Végül 25 évet kapott, és lefoglalták a vagyonát.
Slusszpoén: Nwude 2006-ban szabadult, és első dolga volt viszontperelni az államot, mondván, jogtalanul koboztak el tőle ingatlanokat és egyéb vagyontárgyakat, amiket még a bűncselekmény előtt, becsületes úton szerzett.
Bármennyire is hihetetlen, de a bíróság igazat adott neki, és vissza is kapott nagyjából ötvenmillió dollárnyit a vagyonából.
A nigériai csalásnak mára az online tér vált a fő platformjává. Az ilyen és hasonló csalások visszaszorítása érdekében KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs programot indított múlt év novemberében a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Országos Rendőr-főkapitányság. A programhoz idén márciusban az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott, áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi feladatkörében támogatja az együttműködést.
A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy a nigériai csalások során az elkövetők valamilyen megtévesztő kommunikációval – jellemzően e-mailben – pénz utalására veszik rá az áldozatukat, vagyis ezekben az esetekben az ügyfelek maguk utalnak!
Napjainkban közösségimédia-oldalakon, online társkereső portálokon terjed a nigériai csalás azon változata, amelynél az elkövető romantikus kapcsolatot épít fel leendő áldozatával, mielőtt valamilyen megható történettel pénzt kér tőle. A megtévesztő sztorit valódinak látszó, de hamis közösségimédia-profillal és eredetinek tűnő, de szintén fiktív iratokkal igyekeznek alátámasztani.
Annak érdekében, hogy a történet hihetőbb legyen, előfordul, hogy a csalók nemzetközi átutalást kezdeményeznek, amit aztán visszavonnak, így mutatva, hogy az összeg rendelkezésre áll, csak a levélben jelzett adminisztratív nehézség áll a kifizetés útjában.
A levélben kért segítség kizárólag egy bizonyos pénzösszeg átutalását jelenti. Mindezért későbbi busás jutalmat ígérnek, amit azonban a károsultak végül nem kapnak meg, de a befizetett összeget elveszítik.
Az is egy bevett forma, hogy a vagyon kimenekítéséhez a címzettnek meg kell adnia a bankszámlaadatait, aminek az eredménye természetesen nem az, hogy pénzösszeg érkezik rá, ellenkezőleg: az elkövetők immár hozzáférnek a bankszámlához, így akár le is nullázhatják azt.
(Borítókép: Elena Popova / Getty Images Hungary)