Az elmúlt egy évben az egészségpénztári tagok közel 40 százalékának romlott az életszínvonala – derült ki a Prémium Egészségpénztár kutatásából, amelyben rávilágítanak arra is, hogy a válság spórolásra késztet sokakat, így az egészségügyi kiadásaikon is faragnak az emberek, a kedvezőbb árú étrend-kiegészítőket keresik, továbbá sok esetben a magánellátás helyett az államit választják.
A Prémium Egészségpénztár a tagjai körében végzett felmérés során arra volt kíváncsi, hogy egészségügyi kiadásaik tekintetében milyen területeken húzták meg a nadrágszíjat a magyarok az elmúlt évben a negatív gazdasági változások miatt. Kérdőívüket 10 057 ügyfelük töltötte ki, 57 százalékban nők, 43 százalékban férfiak válaszoltak kérdéseikre, 28 százalékuk budapesti, 72 százalékuk vidéki lakos volt, a megkérdezettek átlagéletkora pedig 45 év.
Míg a válaszadók majdnem felének, 45 százalékának ugyanolyan maradt az anyagi helyzete,
közel 40 százalékának romlott az életszínvonala az elmúlt egy évben.
Ugyanebben az időszakban a kitöltők 33 százalékának kellett növelnie családja egészségügyi kiadásait.
Miközben az árrobbanások előtt is az egészségügyi kiadások 30 százalékát fordították a magyarok magánellátásokra, ezek költségei az elmúlt évben átlagosan közel 30 százalékkal emelkedtek. Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója szerint ügyfeleik kiadásai nem nőttek, tehát ezen a területen is spóroltak az emberek, a kérdőívük tízezer kitöltője 34 százalékkal fogta vissza magánegészségügyi kiadásait.
Háromból két ember nyilatkozott úgy, hogy olyan kezeléseket is elhalasztott, amire szükség lett volna,
32 százalékuk inkább nem ment fogorvoshoz, kihagyták a gyógytornát vagy a diagnosztikát.
A legkönnyebben a táplálékkiegészítőkről mondtak le, 37 százalékkal kisebb összeget adtak ki ezekre, mint a múlt évben. Több ezren az egészséges táplálkozást is feláldozták a takarékosság oltárán, hiszen 29 százalék ezen a területen is csökkentette a korábban még erre szánt összeget.
Legkevésbé a gyógyszeren spórolnak a magyarok, 13-15 százalékban teszik ezt meg a nem vényköteles készítményeknél.
Sokan nem tudják, hogy a receptre kiváltható gyógyszereknél is van lehetőségük a gyógyszerésztől egy hasonló hatóanyagú olcsóbb készítményt kérni, hacsak az orvos nem írja oda, hogy nem helyettesíthető
– ismertette Váradi Péter. A szakember szerint a magyar társadalom túlságosan orvosközpontú ahhoz, hogy az orvosok tanácsait felülbírálják. Pedig egy egészséges felnőtt is legalább 35 ezer forintot ad ki évente csak gyógyszerre. Azoknál, akik magánellátást is igénybe vesznek, az erre fordított összeg személyenként átlagban 120 ezer forintot tesz ki egy évben, ez egy családnál már 500 ezer forintos kiadást jelent – tette hozzá.
A magánellátásra vonatkozó kérdések eredményei önmagukért beszélnek. Elgondolkodtató, hogy csak a válaszadók 7 százaléka nem használ magánorvosi ellátást, 30 százalékuk szerint a magánegészségügyi szolgáltatások egyre drágábbak, ezért inkább az államiba próbálnak bejutni. Viszont több mint 50 százalék azért kénytelen egyre többet magánorvoshoz járni, mert egészen egyszerűen nem fér hozzá az államilag finanszírozott doktorokhoz. A szakember ehhez hozzáfűzte, hogy a közellátás koronavírus-járvány alatt tapasztalt 20 százalékos visszaesése nem állt vissza a 2020 előtti szintre, tehát nem látnak el annyi beteget, mint három évvel korábban, a várólisták bővüléséhez ez is hozzájárul.
„A felmérés adatai alapján egyértelműnek látszik, hogy a páciensek az állami ellátás hozzáférhetőségét egyre negatívabban ítélik meg, ugyanakkor a vásárlóerő folyamatos csökkenése korlátozza, hogy a magánoldalon megkapják a megfelelő gondoskodást. Ez a kettősség növelheti az egészségkárosodás lehetőségét” – jelezte Váradi Péter.
Nem meglepő, hogy a válaszadók döntő többsége, 79,9 százaléka úgy gondolja, hogy egészsége megőrzéséhez az egészségpénztári tagsággal járó, évi akár 150 ezer forint szja-visszatérítés is hozzájárul, sőt 40 százalékuknak legalább egy olyan egészségügyi kiadása is volt, amit azért engedhetett meg magának, mert azt az egészségszámlájáról finanszírozni tudta.
A tagok befizetései tavalyhoz képest 25 százalékkal nőttek.
A fentiek mellett a kutatásból az is kiderült, hogy a kitöltők nagy része szerint (73,3 százalék) jó lenne, ha a pénztári szolgáltatások után igényelhető állami adókedvezmény éves, 150 ezer forintos összeghatárát megemelnék, ahogy sokan (87,6 százalék) örülnének annak is, ha a munkáltató kedvezményesen az egészségszámlájukra is fizetne hozzájárulást.
A bizonytalan gazdasági helyzetre jellemző, hogy az emberek biztonságukat az öngondoskodással próbálják megteremteni, az elmúlt évben kétszer annyian csatlakoztak hozzánk, már országszerte közel 330 ezer tagunk van
– mondta az Indexnek Váradi Péter.
Alapvetően jobb anyagi körülmények között élő középosztálybeli családok jellemzik ügyfélkörüket, a többség évente átlagosan 230-240 ezer forintot, néhány tízezer ember 500 ezer forintot fizet be az egészségpénztári számlájára, de több ezren vannak, akik közel járnak az szja 20 százalékos visszatérítés-maximumát jelentő 750 ezer forintos plafonhoz, aminél 150 ezer forintot utal vissza az állam.
Ezt nemcsak egészségüggyel kapcsolatos kiadásokra lehet fordítani, hanem például a tanévkezdéssel járó költségekre, a felsőoktatásban tanulók tandíjára és idősgondozásra is. Ebből adódóan a fix havi jövedelemmel rendelkező tag a gyermekei, szülei, közeli hozzátartozója ellátására is fordíthatja a pénzt. Ugyanakkor a legtöbben a magánegészségügyi szolgáltatásoknál vagy a fogorvosnál használják egészségkártyájukat, valamint azzal étrend-kiegészítőket vagy gyógyszereket vásárolnak.
(Borítókép: Thomas Trutschel / Photothek / Getty Images)