„Tárgyalunk, de az a sajátosság, hogy a célpont maga is mozog” – mondta Navracsics Tibor az atv.hu-nak az Erasmusról folytatott brüsszeli tárgyalásokról, amelyek szeptember elején-közepén folytatódnak Johannes Hahn költségvetési biztossal. Most az időpontot egyeztetik.

Onnan indultunk el, hogy miniszterek és államtitkárok nem lehetnek az alapítványi egyetemek kuratóriumaiban tagok. Most már ott tartunk, hogy a rektorok sem lehetnek kuratóriumi tagok

– mondta Navracsics Tibor. „Amikor a bizottság azt mondta februárban, hogy ők már akkor világosan megmondták, hogyan lehet kezelni ezeket a problémákat, ők önmaguk pozitív képét túlságosan nagy ambícióval rajzolták meg” – tette hozzá. 

A miniszter szerint a rektorok kuratóriumi tagságáról hivatalos állásfoglalás még nem érkezett az Európai Bizottságtól, de érkeztek olyan alinformációk, hogy a kormány gondolja meg a kérdést. 

Volt egy olyan időszak, amikor mozgott egy ideig, hogy a polgármesterek is beletartoztak szerintük az összeférhetetlenségi körbe, de most már a bizottság azt mondja, hogy ők mégse. Én teljesen természetesnek tartom, hogy mozognak az álláspontok, bár optimális esetben közelednek

– mondta Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy a miniszterelnök arra adott mandátumot, hogy egyezzen meg Brüsszellel.

A területfejlesztési miniszter eddigi, elsősorban Johannes Hahn költségvetési biztossal folytatott brüsszeli tárgyalásain kiderült, hogy az alapítványi egyetemi kuratóriumok esetében a miniszterekre, államtitkárokra, helyettes államtitkárokra, közigazgatási államtitkárokra, miniszteri biztosokra, kormánybiztosokra vonatkozik az összeférhetetlenség Brüsszel szerint, ezt a kormány javaslata is felsorolja. Az EP-képviselői összeférhetetlenségről nem volt szó, a polgármesteri összeférhetetlenség még nyitott.

Korábban Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy a bizottság részéről felvetették a kurátorok alkalmassági tesztjét is. A jelöltek alkalmasságát ugyanakkor az Állami Számvevőszék vizsgálja. A bizottság ugyanakkor új elvárásként olyan nyílt pályázati rendszert javasolt kuratóriumi tagok kiválasztására, amely hasonló az Integritás Hatóság alkalmassági bizottságához, a kuratóriumtól elkülönülő, független testület felállításával, amely vizsgálja a jelöltek alkalmasságát, és jelenlegi kurátorokét is.

Jön pénz Brüsszelből? 

Az Index információi szerint szeptemberben folytatódhatnak a Magyarországnak járó uniós forrásokról szóló brüsszeli tárgyalások. A miniszterváltás nem hoz változást a szerepekben, pusztán a névtáblák cseréjét: Varga Judit helyett immár Bóka János igyekszik mielőbb tisztázni a jogi kérdéseket az EU-s döntéshozókkal, míg a szakpolitikai vonalat a támogatások felhasználásáról változatlanul Navracsics Tibor viszi tovább.

Az optimista forgatókönyv szerint őszre minden kérdés rendeződik, a pesszimista változat alapján ugyanakkor csak télre kaphatnak zöld utat a Magyarországnak járó pénzek. Kulcsfontosságú időszak kezdődik.

A nemzeti önrésszel 2027 végéig mintegy 14 ezer milliárd forint állhat rendelkezésre, azaz a hazai társfinanszírozással együtt, miközben a helyreállítási forrásokért is megéri lehajolni: hozzávetőleg 2300 milliárd forint az a tétel. Ennek az összegnek a 48 százalékát olyan programok finanszírozására szükséges fordítani, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését. További 30 százalék pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások és a vállalatok digitális átmenetét hivatott előmozdítani.

ehhez jön hozzá további 9-10 ezer milliárd forintnyi forrás a többi operatív programon keresztül. Ezt összegszerűen a devizapiac is befolyásolja, hiszen a támogatás euróban érkezik, azt ugyanakkor forintban használják fel a különböző beruházásokra. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer viszont nem tévesztendő össze egy pénzváltóval, egyelőre a jelenleg alkalmazott 375 forintos tervezési árfolyam az irányadó kurzus.