Lázár János szerint Horthy kivételes államfő volt, aki megmentette Magyarországot. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója erre úgy reagált, hogy figyelembe kell venni zsidó honfitársaink érzékenységét.
„Óvatosan kell fogalmazni Horthyval kapcsolatban, mert nem lehet, hogy csak a pozitívumokat látjuk és nem vesszük tekintetbe azon zsidó származású honfitársaink érzékenységét” – reagált L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arra, hogy Lázár János Horthy Miklóst méltatta Kenderesen, amikor átadta a Közlekedési Múzeum új vasúttörténeti kiállítását a helyi vasútállomáson.
L. Simon szerint árnyaltan kell megközelíteni Horthy Miklós személyét, akinek vitathatatlan érdemei vannak: rendkívül jól választotta meg az ország vezetőit, politikai stabilitást hozott és kivezette az országot a teljes reménytelenségből. A kormányzónak felrótta, hogy nem tudta elkerülni az ország belesodródását a második világháborúba, és nem tudtuk elkerülni a német megszállást.
A főigazgató azokról az időkről is beszélt, amikor Lázár Jánossal, a holokauszt 70. évfordulójára készültek. L. Simon azt mondta, hogy akkor több olyan projektet véghez vittek, amelyekre a mai napig nagyon büszke.
Én akkor teljesen egy platformon voltam Lázár miniszter úrral, tehát nem gondolkodott máshogy
– fogalmazott, megjegyezve, hogy a minisztert valószínűleg
elragadta a hév ebben a kérdésben. A főigazgató szerint a Horthy Miklós szerepének megítélése egy nagyon összetett dolog.
Lázár János az ominózus átadáson azt mondta, hogy a kormányzó kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona volt. Lázár János szerint Horthy 1919-ben megmentette az országot attól a sorstól, amit „a nyugati nagyhatalmak” Magyarországnak szántak.
A miniszter által mondottakra Frölich Róbert főrabbi két Horthy-idézettel reagált egy 1940-es, Teleki Pálnak, valamint egy 1943-as, Hitlernek írt levélből. Az országos főrabbi szerint Lázár Jánosnak igaza volt: „világosan és egyértelműen kell beszélni” az egykori kormányzóról. Ki beszélhetne világosabban Horthy Miklósról, ha nem ő maga? – teszi fel a kérdést a rabbi.
Horthy a következőket írta leveleiben:
Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden – minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem stb. zsidókezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe – kivált külföldön – a zsidó.
A Hitlernek írt levélben már a kormányzó arról írt, hogy „a zsidók fokozatos kikapcsolására vonatkozó további intézkedések folyamatban vannak, s amint meg lesznek teremtve elszállításuk feltételei, ezt végre is fogjuk hajtani.”
Világos és egyértelmű beszéd. Az összes ilyen beszéd miatt nem ismerhettem meg az apám családját, anyám családjának nagy részét. Meg lettek teremtve tudniillik a feltételek
– írta Facebook-posztjában Frölich.