Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Batthyány Lajos Alapítvány és a Fiatalok Batthyány Köre szervezte eseményen beszélt Magyarország külpolitikai körképéről, és arról is, hogy mi volt a két legnagyobb külpolitikai sikere az országnak.
„Két dolog miatt sikeres a magyar külpolitika, egyrészt azért, mert kimaradt a háborúból, másrészt pedig, mert ilyen körülmények között is fejlődni tudott a gazdasága” – így értékelte Szijjártó Péter a Batthyány Lajos Alapítvány eseményén a magyar külpolitika jelenlegi helyzetét.
A tárcavezető kiemelte, ha van izgalmas időszak, amikor a külpolitikát mindenféle irányból mindenfajta nyomás éri, akkor az a mostani.
Amikor ilyen bizonytalan időszak van, akkor fontos, hogy legyen egy horgonyunk, amelyet le tudunk dobni, és akármilyen szél is fúj, a hajót nem csapja neki a sziklának. A magyar külpolitikai stratégia lényege, hogy legyen magyar, és legyen szuverén. A magyar külpolitikai stratégia a magyar érdekből indul ki, egyetlen nézőpontot tud elfogadni, a magyar nézőpontot. Továbbra sem engedjük, hogy valaki megmondja nekünk, kinek a nézőpontján keresztül kell néznünk a dolgokat, nem hajtunk külső buksisimogatásra.
Szijjártó Péter beszédében elismerte, Magyarország nem tartozik a világ legnagyobb országai közé, a legnagyobb hadsereggel rendelkezők közé, és gazdaságilag is vannak erősebb országok.
„Akkor most mit bátorkodunk itt? Miért kell nagyratörő terveket kitűzni? Erre a válasz, hogy ha összehasonlítjuk az európai, nemzeti külpolitikai stratégiákat, akkor a legnagyobb legitimációja a magyarnak van, ugyanis egyetlen egy kormány mögött sem áll olyan, választáson kifejezett választói támogatás és olyan parlamenti háttér, mint a magyar kormány mögött” – tette hozzá.
A külügyminiszter szerint a kampányban a fő téma az volt, hogyan álljunk a háborúhoz. Mi legyen a cél? Bevonódjunk vagy ne? A politikai paletta két lehetőséget kínált fel, ebből az nyert, amely azt hangoztatta, hogy mindent meg kell tenni, hogy az ország kimaradjon a háborúból.
Azért fontos, hogy ez a horgony jó mélyen kapaszkodjon meg, mert egy teljesen új világrend van kialakulóban. Az elkövetkezendő időszakban nem lesz semmi sem stabil, lesz egy fajta nyughatatlanság és nyugtalanság. A körülöttünk zajló események meg fognak nyilvánulni abban, hogy a gazdasági lökdösődés egyre erőteljesebb lesz, de az is elképzelhető, hogy már a látszatra sem adva avatkoznak be egyes európai országok választási kampányába.
Szijjártó Péter szerint a magyar külpolitika azért is lehet sikeres, mert mindenféle nyomásgyakorlás ellenére az elmúlt másfél év alatt sikerült kimaradni a szomszédban zajló háborúból. Amellyel kapcsolatban a miniszter kijelentette, „annak ma véget kell vetni, és el kell kerülni, hogy holnap is emberek haljanak meg”.
„Holnap már nem lesz akkora esély a békére, mint ma, mert holnap még nagyobb lesz a pusztítás, mint tegnap. A béke feltételei már nem lesznek jobbak. A csatatéren nincs megoldás. Ott halottak vannak. Nekünk tiszta lehet a lelkiismeretünk, mert egyetlen fegyvert sem vittünk oda, egyetlen ember haláláért sem vagyunk felelősek” – mondta Szijjártó Péter, aki szerint hatalmas hiba volt az Európai Unió részéről, hogy belement a versenybe Amerikával, hogy ki ad minél nagyobb támogatást, még több fegyvert Ukrajnának.
Egy fontos tényezőt ugyanis kihagytak Szijjártó szerint a tervből, hogy ez a háború Európában van. Európai infrastruktúra pusztul el, amelyet Európának kell majd rendbe tennie. Bűn volt az is, hogy bevezették az Oroszországgal szembeni szankciókat. Oroszország sem kényszerült térdre, és a békét sem hozták közelebb ezek a szankciók. Mindegyik szankció kudarc a külügyminiszter szerint, aki úgy véli, ezt Európa azért nem látja be, mert annak személyi következményei lennének.
Szijjártó Péter beszédében rátért a külgazdasági kérdésekre is. Mint mondta, a magyar gazdaság nemcsak túlélt, hanem minden idők egyik legjobb formájában van.
„Soha annyi beruházás nem jött Magyarországra, mint tavaly, soha annyi exportot nem mutatott fel a magyar gazdaság, mint tavaly, és soha annyian nem dolgoztak, mint tavaly. Többen dolgoztak a Covid után, mint előtt” – mondta a külügyminiszter, aki szerint mindez úgy jött össze, hogy Európát két vetélytársa is lehagyta az évek alatt. Európa hétszer többet fizet a földgázért, mint az Egyesült Államok, és háromszor többet a villamos energiáért, mint Kína. Kína már a világ GDP-jében való részesedésben is lehagyta Európát.
„Született egy olyan európai döntés, hogy 2035-től csak elektromos hajtású autókat lehet piacra dobni. Emiatt teljesen át kellett alakítani az európai autóipart. Remek elképzelés volt, csak azt felejtették el, hogy ehhez akkumulátor is kellene. Az akkumulátorgyártás eddig Keleten volt. Most a kérdés az, hogy ki tudja a találkozási pontot nyújtani Kelet és Nyugat között. Itt jön az a stratégiai siker: Magyarország lett az az ország, ahol a három legnagyobb prémium márka is gyárral rendelkezik Németország után, és mi vagyunk az, ahol az öt legnagyobb akkumulátorgyár is elkötelezte magát”. Szijjártó Péter szerint ez a kulcsa annak, hogy a magyar gazdaság a jövőben is sikeres legyen. Magyarország már most a negyedik legnagyobb akkumulátorgyártási kapacitással rendelkezik a világon, és rövid időn belül a második lesz.
Kérdésre válaszolva a külügyminiszter elmondta, „állandóan nyomják, hogy mi az oroszok barátai vagyunk, mert onnan veszünk gázt meg olajat, de erre rá vagyunk szorulva, a már most kiépült csövekre, hiszen a gázt nem lehet hátizsákban szállítani. A magyar igényeket most csak az orosz szállításokkal tudjuk kielégíteni”. Szijjártó szerint mindenki tudja, hogy az adriai szállítási kapacitásokat meg kellene növelni, de egyetlen lépés sem történt ez ügyben. Illetve egy mégis: Horvátország megemelte a tranzitdíjakat.
„Senkinek sincsen joga, hogy oktasson minket, honnan vegyünk ezek után gázt és olajat, vagy jöjjön ide valaki Brüsszelből, és magyarázza el a magyaroknak, hogy miért nem lesz fűtés télen”. A jövőben is Oroszországból vásárolunk földgázt és olajat, mert ez legalább működik. Az ország energiaellátását csak így tudjuk biztosítani – mondta a miniszter, aki megemlítette, hogy több országgal, így Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Katarral is van megállapodás szállításokról, de onnan az infrastruktúra korlátozottsága miatt nem jöhet elegendő mennyiség.
A külügyminiszter végül rátért arra is, hogy térségben két választást rendeznek a közeljövőben, Szlovákiában és Lengyelországban is. Ezzel kapcsolatban elmondta, „jó lenne, ha a szövetségeseink és barátaink Lengyelországban nyerni tudnának, mert ez nagyban segítené Magyarország helyzetét is Európában”.
(Borítókép: Szijjártó Péter. Fotó: Szollár Zsófi / Index)