Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter brüsszeli tárgyalásai után elárulta, hogy vannak még nyitott politikai kérdések, amelyektől a technikai kérdések rendezése is függ.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szerdán Elisa Ferreira, Johannes Hahn és Maros Sefcovic uniós biztosokkal tárgyalt Brüsszelben a Magyarországnak járó EU-s forrásokról és az Erasmus-programról – írtuk korábbi cikkünkben.
Bóka János a tárgyalásokkal kapcsolatban a Hír TV Napi Aktuális című műsorában úgy fogalmazott, hogy
nem bocsátkoznék naptározási küzdelmekbe. A tárgyalások egyik legfontosabb hozadéka volt, hogy egyértelművé tettük a bizottság számára: ahogy eddig, úgy ezután is a kormány politikai és technikai szinten kész a tárgyalások folytatására, ugyanabban a konstruktivitásban és a lojális együttműködés szellemében, ahogyan eddig is.
A miniszter aláhúzta, konkrét javaslatot tettek arra, hogy a tárgyalásokat milyen struktúrában, tematikában folytassák azért, hogy az eddigieknél gyorsabb legyen azok üteme. Úgy gondolják, hogy ezek a felvetések kedvező fogadtatásra találtak.
Az interjúból kiderült az is, hogy a tárgyalási folyamatban még vannak nyitott politikai kérdések, valamint technikai kérdések is, amelyek a politikai kérdések rendezésétől függnek. A kormány vállalta, hogy megkezdik a politikai kérdések feldolgozását, amelyek lehetővé teszik, hogy alacsonyabb szinten lezárják a technikai kérdéseket.
Bóka János várakozása szerint ez jelentősen felgyorsíthatja a tárgyalási folyamatot, ami Magyarország és az Európai Bizottság érdeke is.
A miniszter kitért arra is, hogy valamennyi eljárásban a kormány által vállalt feltételeknek maradéktalanul megfeleltek, viszont a tárgyalások folytatódása azt jelzi, hogy a bizottság részéről a teljesítések értékelése nem annyira egyértelmű.
Bóka János az Erasmus-ügyről közölte, azért haladtak vontatottan a tárgyalások, mert nem volt teljesen egyértelmű, hogy mik a bizottság elképzelései.
A miniszter kifejtette, az eljárásnak az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme a célja. Amikor összeférhetetlenségi szabályokról egyeztetnek, értelmezhető a pénzügyi érdekek védelme, lehet értelmes politikai vitát folytatni, és olyan szabályozásban megállapodni, ami elfogadható.
Amikor viszont olyan elvárások fogalmazódnak meg, amelyek „az unió pénzügyi érdekeinek védelmén túlmutatnak”, például a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer létjogosultságát kérdőjelezik meg, akkor nehezebbé válnak a tárgyalások, mert nem ugyanarról beszélnek.