Oxford, Cambridge, Harvard, Stanford, MIT, Heidelberg, tizenhárom éves fennállása óta ezekre és más tengerentúli, illetve európai csúcsegyetemekre juttatta be diákjait a budapesti Milestone Intézet. Felmérésük szerint a tehetséggondozó által segített magyar hallgatók 61 százaléka a diploma megszerzése után mégis hazatér. Az oktatási központ egyik alapítója, Zeitler Ádám beszélt Indexnek ennek hátteréről.
Bár elérhetetlen célnak tűnhet a világ legjobb egyetemeinek ranglistáját vezetők egyikébe bekerülni egy magyar középiskolásnak, tapasztalataink szerint inkább a kishitűség a gátja ennek – mondta lapunknak a Birminghami Egyetem egykori közgazdászhallgatója, Zeitler Ádám. Miután két sorstársával, a Royal Hollowayen végzett Greskovits Györggyel és a St. Andrewson diplomát szerzett Léderer Dániellel együtt visszatértek Magyarországra, eldöntötték, hogy létrehoznak egy olyan tehetséggondozót, ami hozzásegíti a magyar diákokat ahhoz, hogy felvételt nyerjenek a külföldi topegyetemek egyikére. „Hiszen aki Magyarországon kiemelkedően jó, az az egész világon kiemelkedő” − szögezte le.
Az angliai egyetemi évek alatt megfogalmazódott bennük, hogy a XXI. században versenyképes Magyarország megteremtéséhez nemzetközileg hasznosítható tudás és tapasztalat szükséges, amihez az út a világ vezető egyetemein keresztül vezet.
A világ legelismertebb egyetemeire felvételt nyert magyar diák később aktív diaszpóratagként vagy hazatérő emberként a tudást csatornázza vissza az országba, amivel a globalizáció nyertesei lehetünk
– tette hozzá Zeitler Ádám.
A 2010-ben létrehozott tehetséggondozóban az oktatás a középiskolai tanítási időn túl zajlik, heti két-négy órában a törzsanyagra épülve mélyítik el tudásukat a különböző, általuk választott szakterületek egyikén angol nyelven, amiben kiemelkedő szakemberek, kutatók, orvosok, egyetemi tanárok segítik őket. Százfős tanári gárdájuk 30 százaléka külföldi, emellett sok olyan öregdiákjuk is mentorálja a gyerekeket, aki maga is az Oxfordon vagy a Cambridge-en végzett.
Mint a 13 év tapasztalatait felölelő felmérésükből kiderült, diákjaik körében az Egyesült Királyság két legjobb egyeteme a legnépszerűbb továbbtanulási célpont, a közel 1200 tanulójuk közül 177-en nyertek ide felvételt. „Ebben a magyarok az elmúlt tíz év során felülmúlták az Egyesült Államokból vagy Kínából jelentkezők eredményeit” – egészítette ki Zeitler Ádám. Az oktatásszervező elmondta, hogy 2011 óta bejutottak diákjaik a Harvardra, a Yale-re, az MIT-re, az UCLA-re, a Berkeley-re, a Columbia, a Princeton, a Pennsylvania, a New York-i Egyetemre. A budapesti tehetségkutató több mint tízéves fennállása óta a világ legrangosabb 100 felsőoktatási intézményéből több mint 2400 ajánlatot kaptak tanítványaik.
A 2022 őszén végzett karrierfelmérésben 785 diákjuk vett részt, 65 százalékuk tanult tovább az egyetemi ranglista első száz intézményének egyikében, összesen 22 országban folytatták tanulmányaikat az érettségit követően. Míg a Brexit előtt 85 százalékuk az Egyesült Királyságba jelentkezett, addig 2021 után már csak 36 százalékuk adta be jelentkezését a szigetország valamelyik felsőoktatási intézményébe. Erről az oktatásszervező elmondta, hogy alapvetően megváltoztak a diákok költségei, ugyanis az Európai Unióban több támogatási forma, ösztöndíjrendszer áll rendelkezésre a tagországokból érkező hallgatók számára. Most Hollandia a legnépszerűbb, különösen az UvA, Rotterdam és Leiden, de a Heidelbergi, az ETH Zürichi vagy a Bécsi Egyetemre is sokan szeretnének bekerülni.
Ugyan borsos ára van a Milestonban egy tanévnek, ami 2023-ban 1,175 millió forintot jelent, de az intézmény képviselője elmondta, hogy a részletfizetés mellett számos szociális kedvezményt és ösztöndíjakat biztosítanak. A tandíjfizető diákok nemcsak az elitből, hanem a középosztályhoz tartozó családokból is szép számmal érkeznek, minden negyedik tanulójuk alacsonyabb jövedelmű rétegből származik, ők ösztöndíjasként végzi el képzésüket.
Az intézménybe évente közel 250-en jelentkeznek, nagyjából hatvan százalékuk felel meg a komoly felvételi követelménynek. Jelenleg közel négyszáz diák tanul náluk, ők az ország nyolcvan különböző gimnáziumából érkeztek. A tudományos specifikáció mellett felkészítik őket a topegyetemek felvételijére, és a pályázati anyag összeállításában is segítik őket a mentorok. Az ösztöndíjasaik közül minden nyolcadik kerül be az Oxfordra vagy Cambridge-be. A legnépszerűbb megpályázott szakterületek a társadalomtudományok mellett az orvosi, egészségügyi, informatikai képzések.
A Hungarian Youth Association és a Blochamps Capital 2022-es kutatása alapján a külföldön tanuló magyar diákok csupán 26 százaléka szeretne mindenképpen hazajönni diploma után, ezzel szemben a Milestone Intézetben végzetteknél 61 százalék a hazatérők aránya, 52 százalékuk jelenleg is Magyarországon él, a tavalyi évben 10 százalékot meghaladó volt a visszatérők aránya a 2018-as adatokhoz képest. Zeitler Ádám, a budapesti tehetségkutató vezetője ezt azzal magyarázta, hogy ők különösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy öregdiákjaik aktív kapcsolatot ápoljanak az intézményükkel, sok közülük a jelenlegi diákjaikat is tanítja, illetve rendszeresen részt vesz alumniprogramjaikon.
Legnagyobb arányban az európai egyetemekről költöznek haza a diplomások.
A kutatás emellett rámutatott: angol nyelvterületű munkaerőpiacon sokkal könnyebben helyezkedik el egy olyan diák, akinek az angol az első idegen nyelve. Ha viszont az angol nyelvű képzése során nem tanulta meg az adott ország nyelvét, kisebb eséllyel kap munkát helyben. A tengerentúli területeket sokszor a vízum megszerzésének nehézsége miatt kénytelenek elhagyni.
A világ 100 legjobb egyeteméről egykori diákjaik több mint fele tér vissza szülőföldjére. Legnagyobb arányban a jogi és politikatudományi karokon, majd az informatikai és gazdaságtudományi képzéseken végzett hallgatók jönnek vissza Magyarországra. Felmérésük szerint erre a diplomázás évében van a legnagyobb esély, 20 százalékuk ekkor jön haza, de hét évvel később már csak 2 százalékuk költözik vissza. A maradás, illetve hazatérés kérdésében az is kulcstényező, hogy melyik országban talál párt, alapít családot a fiatal.
A visszatelepülők aránya nagyjából kiegyenlített a nemeknél, 59 százalékuk fiú, 62 százalékuk lány. „A családi kötelékek fontosak a magyar fiatalok számára: a szülők, rokonok, barátok hiánya is állandó a hazájuktól távol élőknél” – mondta az oktatásszervező, hozzátéve, hogy egyénenként eltérőek az indokok, de vannak, akik emiatt mondanak le a külföldi karrierről. A felsőoktatási intézmények kiválasztásakor is figyelembe veszik a földrajzi távolságot. Jellemző, hogy a diploma megszerzését követő 1-2 évben kipróbálják magukat abban az országban, ahol felsőfokú tanulmányaikat végezték, aztán megnézik, hogy a magyarországi körülmények között hogyan tudják kamatoztatni tudásukat.
Zeitler Ádám elmondta, hogy annak idején a Birminghami Egyetemre elsősorban azért akart bekerülni, hogy az itthoni munkaerőpiacon értékesebb diplomát szerezzen. Mivel a 15 legjobb angol egyetem egyikén végzett, hasonló életszínvonalon élt volna, mint Magyarországon, de, mint fogalmazott, az embernek a saját szülőhelyén könnyebb érvényesülni. A szociális háló, az ingyenes egészségügy, a kapcsolatrendszer és az elismertség szintén maradásra ösztönzi őket.
A nemzetközi egyetemi tapasztalat egyik legnagyobb erőssége, hogy más nézőpontot implementálva lehet értéket teremteni.
A tanulmányi évek alatt is előnyös nemzetközi kapcsolatokat lehet kiépíteni, bár ez jellemzően nem a magyarok legnagyobb erőssége
– fűzte hozzá. Azonban öregdiákjaik nemzetközileg mobilisak, közel felük dolgozott már legalább 2-3 országban, ebben messze felülmúlják az európai átlagot, az unió diplomásainak 31 százaléka hajlandó munkája miatt országot váltani. A magyar egyetemeken végzettek többségére jellemző, hogy ha külföldre is költöznek, hosszú távon egy helyen maradnak.
A budapesti tehetséggondozó külföldi elit egyetemeken végzett diákjanak kétharmada a magánszektorban dolgozik, 36 százalékuk Magyarországon elsősorban IT-, banki és pénzügyi területen vagy menedzsmentben helyezkedik el multinacionális cégeknél, gyógyszervállalatoknál vagy az olajiparban. Az alumni tizenhárom százaléka nonprofit területen dolgozik, közel felük pedig hazánkban elősorban nemzetközi szervezeteknél. Állami szektorban 11 százalék vállal munkát, 46 százalékuk magyarországi intézményekben van jelen. Az akadémiai területet csupán 9 százalék választja, de közülük szinte mindegyik egyetemi kutató, a szektorban elhelyezkedők mindössze 6 százaléka végez itthon tudományos munkát. A fiatalok 6 százaléka kezd vállalkozásba, miközben ebben 4,7 százalék az uniós átlag.
(Borítókép: Diákok sétálnak a Radcliffe Camera épülete mellett Oxford belvárosában 2009. október 8-án. Fotó: Oli Scarff / Getty Images)