2023. szeptember 10., vasárnap 13:29
Szeptember 10-e az öngyilkosság-megelőzés világnapja. Ebből az alkalomból új minisorozatot indítunk, segítve ezzel a krízishelyzetben lévő emberek és hozzátartozóik mindennapjait. Következzen az első rész, amelyben a legalapvetőbb információkat és a statisztikai adatokat tekintjük át. Az utóbbival összefüggésben az elmúlt napokban különösen aggasztó hírek érkeztek.
Noha az elmúlt időszakban 25 százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma hazánkban, még így is évente átlagosan 1700-1800-an vetnek véget az életüknek. Ez persze csak a befejezett öngyilkosságok száma, kísérletből ennél jóval több van, éves szinten mintegy 30-40 ezer, rosszabb napokon akár 150 próbálkozásról beszélhetünk.
A globális adatok még ennél is sokkolóbbak, egy év alatt hozzávetőleg 800 ezren végeznek magukkal, ami azt jelenti, hogy ezen okból minden negyvenedik másodpercben meghal valaki. Még inkább érzékeltetve a helyzet súlyát: vélhetően még a cikk közepén sem tart majd, mire egy társunk öngyilkosságot hajt végre.
Ami az európai uniós adatokat illeti: az Eurostat épp a napokban közölt egy kimutatást arról, hogy miképp alakult az öngyilkosságok száma 2020-ban. A koronavírus-járvány első évében 47 252 esetet regisztráltak, ez 100 ezer emberre vetítve 10,2 főt jelent. Hazánknak sajnos egy dobogós helyet is sikerült megkaparintania, az említett időszakban Magyarországon történt a második legtöbb öngyilkosság. A pontos sorrend 100 ezer lakosra vetítve a következőképpen néz ki:
- Litvánia: 23,1 haláleset
- Magyarország: 17,1 haláleset
- Szlovénia: 17 haláleset
Több nő kísérletezik, mégis több férfi hal meg
Szakértők egybehangzó véleménye szerint az öngyilkosság egy összetett jelenség, melyet pszichológiai, szociológiai, biológiai, kulturális és környezeti tényezők is befolyásolnak.
Az érintettek
- 80 százaléka előzetesen említést tesz a szándékáról;
- 60 százaléka az utolsó hónapokban felkeres valamilyen egészségügyi ellátást (háziorvost, pszichiátriai gondozót stb.);
- 65–75 százaléka férfi, paradoxon ugyanakkor, hogy a kísérletezők kétharmada nő;
- 90 százaléka küzd valamilyen pszichiátriai betegséggel, addikcióval;
- 75 százaléka kezeletlen major depresszióban szenved, egyértelműen ez a fő rizikótényező, ezt követi az alkoholizmus.
Az Alapítvány az Öngyilkosság Ellen munkatársai szerint azok a személyek, akik azt fontolgatják, hogy véget vetnek az életüknek, minimum öt olyan apró lépést megtehetnek, amellyel esélyt adhatnak maguknak a túlélésre. Javaslataik az alábbiak:
- Ígérje meg, hogy most rögtön nem tesz semmit!
Még ha sok fájdalma van is, adjon magának időt. Ígérje meg magának: „Várok 24 órát, és ez idő alatt nem teszek semmi drasztikusat.” Vagy adjon magának akár egy hetet. Fontos, hogy más gondolni valamire, és más megtenni azt. Az öngyilkossági gondolatoknak nem kell valósággá válniuk. Senki sem sürgeti, nincs határidőhöz kötve, a legfontosabb, hogy várjon!
- Kerülje a drogokat, az orvos által felíratlan gyógyszereket és az alkoholt!
Az öngyilkossági gondolatok felerősödhetnek, ha drogot, alkoholt vagy más tudatmódosító szert vesz magához.
- Tegye biztonságossá környezetét!
Távolítson el minden olyan dolgot a környezetéből, amivel árthat magának, pl. tablettákat, késeket, pengét, lőfegyvert, kötelet. Ha erre nem képes, menjen olyan helyre, ahol biztonságban érzi magát. Ha gyógyszer túladagolását fontolgatja, adja oda a pirulákat valakinek, aki később, a megfelelő időben vissza tudja azokat adni önnek.
- Van remény – az ember túl tud lendülni nehéz helyzeteken!
A tapasztalatok azt mutatják, hogy van kiút az öngyilkos gondolatok fogságából. Önnek is jó esélye van arra, hogy túllépjen nehéz érzésein, még akkor is, ha most épp gyűlöli magát, és reménytelennek érzi a helyzetét.
- Ossza meg öngyilkossággal kapcsolatos gondolatait mással!
Az öngyilkossági gondolatokkal való megküzdés első lépése sokak szerint az, hogy beszéljünk valakivel, akiben bízunk. Lehet ez egy barát, háziorvos, terapeuta, pszichológus, tanár, edző vagy akár egy telefonos segélyszolgálat munkatársa is. Találjon valakit, akiben megbízik, és meséljen neki, milyen rossz dolgokat él át most. Ne hagyja, hogy a félelem vagy a szégyen eltántorítsa a segítségkéréstől. Már az sok feszültséget szabadíthat fel, ha beszél valakivel arról, miként is jutott el a jelenlegi lelki mélypontra, és ez nagyban segíthet a problémákkal való megküzdésben.
Intő jelek
Hozzátartozóként érdemes felismerni az öngyilkosság figyelmeztető jeleit. Előfordulhat, hogy a krízisben lévő személy
- öngyilkosságra alkalmas, veszélyes eszközöket keres. Fegyvert, gyógyszert, kést vagy egyéb olyan tárgyat próbál beszerezni, amely alkalmas lehet öngyilkosság elkövetésére;
- elveszíti a jövővel kapcsolatos reményeit, tehetetlenség, kilátástalanság kínozza. Úgy látja, a dolgok úgysem fordulnak jobbra, nem változnak;
- önutálatot, öngyűlöletet, értéktelenséget érez, vagy úgy hiszi, jelenléte mások számára terhes, jobb lenne nélküle;
- elrendezi az ügyeit, végrendelkezik, eladja értékeit, és úgy viselkedik, mint aki készül valahová;
- elköszön ismerőseitől, mintha már nem látná őket többé. Szokatlan vagy váratlan látogatásokat tesz, telefonhívásokat kezdeményez;
- eltávolodik másoktól, nem beszél a barátaival, családtagjaival, és folyton magányra vágyik;
- hirtelen nyugalmat, megnyugvást, boldogságot érez annak ellenére, hogy előtte súlyosan depresszív időszakon ment keresztül. Ez jelentheti azt, hogy meghozta a döntést az öngyilkosságról.
Nem szabad a felépülést félvállról venni
A segítő szakmában dolgozó szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy közvetlenül az öngyilkossági kísérlet után akkor is érdemes segítséget kérni, ha a negatív érzések látszólag már elmúltak. Az ilyen típusú traumatikus élmények feldolgozásában segíthet egy önsegítő csoport, egy pszichoterapeuta vagy egy klinikai szakpszichológus, de magunk is sokat tehetünk az önsértő gondolatok újbóli felbukkanása ellen. Ez ügyben az alapítvány az alábbiakat tanácsolja:
- Azonosítsa azokat a kiváltó tényezőket és szituációkat (pl. a veszteség évfordulója, alkohol vagy kapcsolati stressz), amelyek elkeseredettséghez vagy öngyilkossági gondolatokhoz vezettek. Kerülje ezeket a helyszíneket, embereket vagy helyzeteket.
- Óvja magát! Táplálkozzon helyesen, ne hagyjon ki étkezést, és aludjon eleget. A testmozgás is kulcsfontosságú: endorfint, vagyis boldogsághormont szabadíthat fel, oldja a stresszt, és elősegíti a lelki jóllétet.
- Építsen ki jó kapcsolatot minél több emberrel! Vegye körül magát olyan emberekkel, akik pozitív hatással vannak önre, és akiknek a társaságában jól érzi magát. Minél többet tesz másokért vagy egy közösségért, annál több veszítenivalója van, ezért ez segíthet a pozitív irányú változásokban, a jó közérzet, lelkiállapot, önbecsülés fenntartásában.
- Keressen magának új elfoglaltságokat. Találjon új hobbikat vagy olyan tevékenységet, amely értelmes, és pozitív célt ad önnek. Ezek segítenek abban, hogy kiteljesedjen, jobban érezze magát.
- Tanuljon meg egészséges, hatékony módon megküzdeni a stresszel. Találjon olyan egészséges módszereket, amelyekkel képes szabályozni a stressz-szintjét: például testmozgás, meditáció, relaxációs technikák (autogén tréning), egyszerű légzésgyakorlatok.
Bár sokan azt hiszik, hogy a fenti tanácsoknak elsősorban az ünnepek közeledtével, különösen karácsonykor van nagy jelentősége – mert egy legenda szerint ekkor történik a legtöbb öngyilkosság –, valójában egész évben fontos odafigyelni a saját, illetve a környezetünkben élők lelki egészségére. Különösen igaz ez késő tavasszal és nyáron, hazánkban ugyanis – a világtrendekkel összhangban – ekkor vetnek véget a legtöbben az életüknek. A miértekről itt írtunk bővebben.
Mindig van kihez fordulni
Magyarországon számos lelkielsősegély-szolgálat működik, a bárki számára ingyenes elérhető telefonszámok az alábbiak:
Kék Vonal (24 év alattiaknak): 116-111
Kék Vonal (24 év alatti fiatalért aggódó felnőtteknek): 116-000
Magyar Lelki Elsősegély Szolgálat: 116-123
Országos Kríziskezelő: +36 80 20 55 20
Caritas Lelkisegély: +36 80 505 503
DélUtán (időseknek): +36 80 200 866
(Borítókép: Index)