Már most is sokszor nyilvántartási trükkökkel oldják meg az OKF szerint kilencszázalékos, a szakszervezet szerint húszszázalékos létszámhiányt. Az Eurostat adatai szerint azonban a hazai tűzoltók aránya tavalyelőttről tavalyra visszaesett az összes foglalkoztatotton belül – írja a Szabad Európa.

2022-ben szinte pontosan tízezer tűzoltó dolgozott Magyarországon, míg Romániában ez a létszám két és félszer, Csehországban 1,3-szer volt magasabb. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) alapján azonban ez a teljes hivatásos hazai katasztrófavédelem létszáma volt, amelybe többek között a kéményseprők, a hajósok és még a kutyavezetők is beletartoznak.

A lap beszámolója szerint a ténylegesen beosztott tűzoltók számát „több mint hétezerre” tették tavaly, és ennél pontosabbat még Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke sem tudott mondani.

Erős ellentét van azonban az OKF és a szakszervezet között a létszámhiány pontos összegében: a katasztrófavédelem adatai alapján csaknem hétszáz hiányzó tűzoltó van, addig a szakszervezet szerint ezerötszáz.

Salamon Lajos a lapnak elmondta, hogy mióta 2012-ben megszüntették a tűzoltók önállóságát, és a katasztrófavédelem alá rendelték őket, olyan emberek is tűzoltóvá váltak, „akik akkor láttak tüzet, amikor rágyújtottak”.

Szerinte egyes vezetők felkészületlensége máig hátráltatja a tűzoltók munkáját a szakmai döntéseknél. Mint mondta, olyan is előfordul, hogy egy embert két külön járműre is beosztanak a képzettsége miatt, így azonban a helyi vezetőnek egy riasztásnál pillanatok alatt kell mérlegelnie, hogy kimenjen-e a tűzoltóautó teljes rajjal.

A szakszervezeti vezető azt is elárulta, hogy az alacsony fizetés miatt lényegében a teljes állománynak van másodállása, de van olyan is, akinek harmadállása is. A tűzoltók így egy 24 órás szolgálat után nem tudnak pihenni, és hamar kiéghetnek.

Képzeljük el, hogy valaki – mondjuk – ácsként végigdolgozta a napot, reggel beáll a szolgálatba, és ha nincs szerencséje, még tíz órán keresztül kell védőruhában embereket mentenie. Ez fizikálisan is iszonyú kemény, ezért ötvenéves korukra rettenetesen elhasználódnak azok, akiknek két végén kell égetniük a gyertyát

– mondta Salamon Lajos.

Hozzátette, hogy ehhez még hozzájön a pszichológiai teher is, amit nem is csak a halott gyerekek vagy a szétszakadt, összeégett testek gyakori látványa okoz. Kiemelte, hogy kevesen gondolnak bele abba, hogy a tűzoltóknak sokszor úgy kell berohanniuk egy égő épületbe, hogy nem tudják, hányan vannak bent, van-e veszélyes vegyi anyag vagy robbanásveszélyes holmi.