Az Iránytű Intézet negyedéves számai azt mutatják, hogy a Fidesz-KDNP minden nehézség ellenére jelentős előnnyel vezeti a pártversenyt. Az elemzésből részleteket tudhatunk meg a nem, a korcsoport, az iskolai végzettség, valamint a lakóhely szerinti adatokról is.
Az Iránytű Intézet elemzésében az általuk 2023. I. és II. negyedévében készített országos közvélemény-kutatásokat használta fel. Több mint 14 ezer személlyel készítettek telefonos interjút, CATI-módszerrel, az alábbi kérdéssel: „Most vasárnap melyik pártra szavazna az országgyűlési választáson?".
A kutatás célja, hogy „a közvélemény és a politika iránt érdeklődők mélyebb betekintést nyerjenek abba, milyen jelentős szociodemográfiai egyenlőtlenségek is lehetnek az eltérő időközönként publikált pártpreferencia adatok mögött. Minden hónapban több közvélemény-kutatást hoznak nyilvánosságra a különböző intézetek, ám a tényszerűen közölt számok nagyközönség előtti részletesebb kibontására csak elvétve van lehetőség” – ezzel a gyakorlattal kívánnak szakítani.
A 2023. első és második negyedévi országos kutatásaikban arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan alakulnak a pártpreferenciák nem, korcsoport, iskolai végzettség és lakóhely szerint, továbbá hogyan változtak a preferenciák az idei első és második negyedév viszonylatában.
A kapott adatok nagyságrendje alapján külön elemzésre érdemesnek találták a Fidesz-KDNP-t, a DK-t, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot, a Mi Hazánkat, a Momentumot és a Jobbik-Konzervatívokat.
Az elemzésben úgy fogalmaztak, hogy a Fidesz-KDNP
a gazdasági-szociális válság ellenére is jelentős előnnyel vezeti a pártok versenyét. Támogatottsága lényegében nem változott az első két negyedévet összevetve.
A nemek szerinti bontásból kiderült, hogy a férfiak körében 2 százalékponttal csökkent a Fidesz népszerűsége, míg a Mi Hazánk a férfiaknál pont ennek megfelelő mértékben erősödött.
A kormánypártok a fővárosban 3 százalékponttal gyengültek az első negyedévhez képest, viszont a többi településtípuson nem változott érdemben a támogatottságuk. Ehhez hasonlóan a korcsoportalapú bontásban is stagnálnak a számaik.
Az iskolai végzettség szerinti bontást tekintve azonban látható, hogy a kormánypártok 4 százalékponttal erősödtek a legfeljebb 8 általánost végzettek között, így jelenleg ebben a körben 55 százalékon állnak.
A Fidesz-KDNP a teljes választókorú népességhez viszonyítva továbbra is alulreprezentált a fővárosban, valamint a 40 év alattiak és a diplomások között. A kormánypártok ezzel párhuzamosan felülreprezentáltak a falvakban, a nyugdíjasok körében, valamint a legfeljebb 8 általánost vagy szakmunkásképzőt végzettek csoportjában.
Az Iránytű Intézet számai azt mutatják, hogy Gyurcsány Ferencék minimális lépést tettek előre:
A DK kismértékű erősödést mondhat magáénak a második negyedévben az első negyedévhez képest, a férfiak és a nők körében is 1-1 százalékponttal nőtt a párt támogatottsága.
A hölgyek körében a DK a második legnépszerűbb párt a Fidesz-KDNP után. Az ellenzéki alakulat minden településtípuson erősödni tudott, a fővárosban és a megyei jogú városokban is 3-3 százalékponttal nőtt a párt támogatottsága.
Minimálisan, de a 40–64 évesek csoportjában is előreléptek, ugyanakkor a nyugdíjasok körében 2 százalékpontot veszítettek. A párt minden iskolai végzettségi szinten csekély erősödést mondhat magáénak, támogatottsága legnagyobb mértékben a szakmunkásképzőt végzettek körében emelkedett, 2 százalékponttal.
A DK a teljes választókorú népességhez viszonyítva alulreprezentált a falvakban, az 50 év alattiak és a legfeljebb 8 általános végzettek körében. A párt felülreprezentált a megyei jogú városokban és Budapesten, valamint a nyugdíjasok csoportjában.
A kutatás alapján a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a DK-hoz hasonló mértékű erősödést produkált a második negyedévben, a férfiak körében 2, a nők között 1 százalékpontnyi az előrelépés.
Az MKKP a fővárosban 5 százalékponttal növelte támogatottságát 14 százalékra, ami azt jelenti, hogy a Fidesz-KDNP után a második erőnek tekinthető Budapesten, ha az egyes pártokat külön-külön vizsgáljuk.
A korcsoportok szerinti bontásból az derült ki, hogy az 50 év alattiaknál 3-3-3 százalékponttal erősödtek. Az érettségizettek és a diplomások csoportjában is 2-2 százalékponttal nőtt a táboruk.
Az MKKP a teljes választókorú népességhez viszonyítva alulreprezentált a falvakban, az 50 évnél idősebbek, valamint a legfeljebb 8 általánost és szakmunkásképzőt végzettek körében. Jelentősen felülreprezentáltak a fővárosban, a 40 év alattiak, az érettségizettek és a diplomások között.
A Mi Hazánk Mozgalomnál is hibahatáron belüli növekedést mértek.
Toroczkai Lászlóék a férfiak körében 2 százalékponttal erősödtek, ezzel a Fidesz-KDNP után ebben a csoportban a második legnépszerűbb párt.
A nőknél nem változott a támogatottságuk, de a fővárosban is előrelépést mért az Iránytű: 3 százalékról 5 százalékra. A nyugdíjasok és az érettségizettek csoportjában 2-2 százalékpontot növekedett a párt.
A Mi Hazánk a teljes választókorú népességhez viszonyítva alulreprezentált a nők körében, a fővárosban, a nyugdíjasok, valamint a diplomások és a legfeljebb 8 általánost végzettek csoportjában. Felülreprezentáltak a férfiaknál, az egyéb városokban és a falvakban, az 50 év alattiak, valamint az érettségizettek és a szakmunkásképzőt végzettek csoportjában.
A Momentum Mozgalom is hibahatáron belül erősödött:
A nők körében, a megyei jogú városokban és a fővárosban egyaránt 1 százalékponttal nőtt a támogatottságuk.
A korcsoportok és iskolai végzettségek szerinti bontást figyelembe véve szintén 1 százalékpontos változások figyelhetők meg.
A Momentum a teljes választókorú népességhez viszonyítva alulreprezentált az egyéb városokban és a falvakban, a nyugdíjasok körében, illetve a szakmunkásképzőt és a legfeljebb 8 általánost végzetteknél. A párt felülreprezentált a megyei jogú városokban és Budapesten, a 40 év alattiak csoportjában, valamint az érettségizettek és a diplomások között.
Az Iránytű számai azt mutatják, hogy
a Jobbik-Konzervatívok támogatottsága a választási küszöbhöz közeli szinten stagnál a II. negyedévben is.
A párt a férfiak körében 1 százalékpontot veszített, a nőknél ugyanennyivel erősödött. A korcsoportokat figyelembe véve a 30–39 évesek között 3 százalékponttal növekedtek. Az iskolai végzettségek szerinti bontásban a legfeljebb 8 általánost végzetteknél és a diplomásoknál gyengült a párt, a szakmunkás képzettséggel rendelkezőknél erősödött.
A Jobbik a teljes választókorú népességhez viszonyítva alulreprezentált a fővárosban, valamint a nyugdíjasok és a diplomások csoportjában. Felülreprezentáltak az egyéb városokban és falvakban, a 40 év alattiak, valamint az érettségizettek és szakmunkásképzőt végzettek csoportjában.
Az Iránytű Intézet elemzésében kitértek arra is, hogy a II. negyedévben csökkent a nem szavazók, a bizonytalanok és a rejtőzködők aránya az I. negyedévhez képest.
A csökkenés 5 százalékpontos, ezen szavazók a DK-hoz, a Kutyapárthoz, a Mi Hazánkhoz, illetve a Momentumhoz vándoroltak.
A pártot választani nem tudók vagy nem akarók, és a rejtőzködők körében továbbra is nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké. A települési jogállások tekintetében a megoszlásuk szinte leképezi az országos arányokat.
Az arányokat tekintve az ebbe a kategóriába tartozók közül a legtöbben egyéb városokban vannak, de az eltérés meglehetősen csekély a különböző települési jogállások között. Arányaiban a legtöbb pártot választani nem tudó vagy nem akaró, illetve rejtőzködő a 30–39 éves korcsoport tagja, ez a magatartás arányaiban kisebb a nyugdíjaskorúaknál. Az Iránytűnél ebből arra következtetnek, hogy feltehetőleg előbbi korcsoport érzi magát a legkevésbé képviselve a jelenlegi pártrendszerben.
Az elemzés alapján az is látható, hogy az iskolai végzettség növekedésével emelkedik azok aránya, akik nem szavaznának egy jövő vasárnapi országgyűlési választáson, vagy még nem tudják kire adnák voksukat, vagy titkolják pártpreferenciájukat.