A diagnosztikában a hibák mintegy 70 százaléka a laborba érkezés előtt, a mintavételkor, illetve szállításkor keletkezik. A budapesti TritonLabs már a folyamat ezen részét is digitális protokollal támogatja. Az új, központi laboratóriumukban olyan vizsgálatok is elérhetők, akár közfinanszírozottan is, amelyekre korábban csak külföldön volt lehetőség.
Haraszti Péter, a TritonLife Csoport alapító-vezérigazgatója a főváros XIII. kerületében található TritonLabs megnyitóján hangsúlyozta: egy több mint egymilliárd forintos fejlesztés eredményeként kezdte meg működését központi laboratóriumuk, ahol 1200 négyzetméteren végzik az orvosi laboratóriumi, diagnosztikai és mikrobiológiai vizsgálatokat.
Az intézmény a betegek biztonsága érdekében a páciens- és a vizsgálati adatok továbbításának teljes folyamatát digitalizálta, a külső helyszínen történő mintavételezéstől a szállításon, szortírozáson, előkészítésen és méréseken át a leletek kiadásáig egyáltalán nincs szükség manuális adatrögzítésre – ismertette. A labor igazgatója, Latkóczy Krisztina az Indexnek kifejtette, hogy szakértőikkel közösen kidolgoztak mind a mintavételezésre, mind a szállításra egy olyan protokollt, amellyel a korábbi 70 százalékos hibaarány akár egy százalékra redukálható. Az elektronikus űrlappal együtt a minta csak akkor lesz beküldhető, ha a meghatározott pontokat betartja a szállító, az egészségügyi szakdolgozó vagy az orvos, akik a beküldésért felelősek.
A mintaszortírozó automata a központi „agya” az egész laboratóriumnak, mely nagyon bonyolult algoritmus alapján működik, manuális beavatkozás nélkül, csak a gép nyúl a mintába és végzi a azok szétosztását, másodlagos csövek készítését az eredeti vonalkód pontos másolásával – emelte ki Haraszti Péter. Hozzátette: az automatizált labormunkával sokkal több vizsgálatot el tudnak végezni, most napi 3 ezernél járnak, de a gépek kapacitásának növelésével ez a szám napi ötezerre nőhet, ezzel akár az évi 10 millió leletezést is elérhetik.
Fábián Lajos, a TritonLife Csoport alapító-elnöke és szakmai stratégiai vezetője, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Társelnöke és Egészségügyi Tagozatának elnöke hangsúlyozta, hogy ha a beteg egy intézményen belül tudja bejárni a teljes betegutat, a járóbeteg-ellátást, az egynapos sebészetet, a labor- és képalkotó vizsgálatot, az gyorsabb diagnózist, ezáltal gyorsabb gyógyulást eredményez. „Éves szinten a nagy magánszolgáltatóknál megvalósuló több millió orvos-beteg találkozás, akár tízmillió laborvizsgálat, több tízezer nagyműtét és képalkotó diagnosztikai vizsgálat az állami ellátórendszerre nehezedő terheket is enyhíti, hiszen ezek nélkül még hosszabbak lennének a várólisták”– tette hozzá.
Mint fogalmazott, a labordiagnosztika fejlődésének nagy népegészségügyi haszna van. Az időben elvégzett szűrővizsgálatokkal kezdeti stádiumban is kimutathatók a kóros elváltozások, amivel a „csendes gyilkosok”, így a tünetek nélkül nagy mortalitású diabétesz, szív-és érrendszeri problémák, zsíranyagcsere-zavarok, vesebetegségek és a rosszindulatú elváltozások is korábban felismerhetők, így kezelhetők. „A laborvizsgálatokra óriási az igény, így a beküldött minták száma is ugrásszerűen nőtt az elmúlt években, ezért a pontosság mellett a gyorsaság is egyre fontosabb a területen”– részletezte.
Az új, innovatív labordiagnosztikai központjukban több száz paramétert tudnak vizsgálni, legyen szó allergiáról, hormonrendszerről, vérképzőrendszerről, biokémiai folyamatokról, immunológiai és mikrobiológiai vizsgálatokról, vagy tumormarkerekről, vitaminszintekről, véralvadásról, vércsoportvizsgálatokról. Molekuláris allergiavizsgálatokat is tudnak végezni, amire korábban csak külföldön volt lehetőség, valamint hatféle ételintolerancia kimutatására is képesek az automaták. Mint megtudtuk, a minták 2-3 százalékát kitevő gluténérzékenység aránya az utóbbi időben valóban nő. Ezen felül a várandósság előtti magzatkárosító kórokozók jelenlétét is ki tudják mutatni, a bakterológián pedig azt is meg tudják határozni, hogy milyen antibiotikumra rezisztens az illető.
Latkóczy Krisztina elmondása szerint az új központban három nap alatt lelethez juttatják a beteget, miközben ez itthon átlagosan 7-8 napot vesz igénybe. Az intézmény molekuláris biológus vezetője elmondta, hogy a szakértőkkel és informatikusokkal közösen felállított algoritmus kiértékeli a mintát, amit a laboránsnak csak jóvá kell hagynia. Csupán kérdéses esetekben történik felülvizsgálat, ami jelentősen lerövidíti a leletezés idejét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg például a vírusfertőzéseket elemző gépnek 150 minta elemzése csupán 1,5 órába telik, addig a szakemberek korábban 92 mintát 3-4 óra alatt tudtak kiértékelni.
A laborigazgató arra is kitért, hogy 21 saját ellátóhelyük mellett eddig több mint 20 szerződést kötöttek fővárosi és vidéki egészségügyi megrendelőkkel. „Már most is megoldott a napi szállítás a Kaposvár–Veszprém–Budapest, a Miskolc–Debrecen–Eger–Budapest és a Szeged–Budapest útvonalon, de több irányt is kiépítünk. A saját logisztikai rendszer a mintaszállítás szakszerűségét is garantálja” – fejtette ki a laborigazgató, hozzátéve: Hódmezővásárhelyen és Sopronban is jelen vannak. „A közfinanszírozott diagnosztikában a Budaörsi Egészségügyi Központtal van szerződésük” – mondta el kérdésünkre Haraszti Péter, hozzátéve, hogy minden laborvizsgálatuk elérhető ennek keretében. A magánegészségügyi szolgáltató országszerte 21 ellátóhellyel rendelkezik, 8 magánkórházat, 10 járóbeteg-klinikát, 3 diagnosztikai központot és egy központi laborhálózatot működtetnek. Foglalkoztatott orvosaik és szakdolgozóik száma 2022-ben 40 százalékkal 1157-re emelkedett, ebből 402 alkalmazott, 755 pedig szerződéses szakember.
Az egész szervezet működését lefedő laboratóriumi vizsgálatokat orvosi beutaló nélkül is kérhetik a páciensek, az eredményeket az adott területen jártas szakértők értékelik, majd segítenek a diagnózis felállításában és a terápiás irányok kiválasztásában.
(Borítókép: Mohai Balázs / TritonLife)