A külföldre költözésre való hajlandóságot mérte fel az IDEA Intézet a legutóbbi kutatásában, amely a hajlandóság mellett ezeknek az okait is vizsgálta. Utóbbival kapcsolatban továbbra is az anyagi okok és a jobb életszínvonal reménye motiválja az embereket, de a költözést tervezők többségét az is hajtja, hogy elégedetlen a hazai politikai és közéleti állapotokkal.
Új kutatással jelentkezett az IDEA Intézet, amiben a közvélemény-kutatással is foglalkozó politikai think tank azt vizsgálta, hogy a magyarok milyen arányban és miért gondolkodnak azon, hogy a jövőben külföldön szeretnének élni, valamint azt is felmérték, a magyarok hány százaléka ismer olyat, aki másik országban próbált szerencsét.
A kutatás szerint a teljes felnőtt népesség 15 százaléka gondolkodott el azon, hogy valószínűleg vagy egészen biztosan hosszabb ideig vagy akár véglegesen külföldön telepedjen le.
Ugyanakkor korcsoportok szerint nagy a szórás a válaszadók között:
míg a 18–29 évesek 40 százaléka gondolkodik egészen biztosan külföldi életben, addigra ez a hajlandóság a korral csökken.
A 30–39 év közötti korcsoportnál ez az arány 28 százalék, a 40–49 közöttieknél 15, az 50–59 közöttieknél 9, míg a 60 év felettieknél mindössze 4 százalék.
A teljes felnőtt korú lakosságban a férfiak aránya nagyobb, akik nem itthon terveznének: a férfiak 17, a nők 12 százaléka költözne el hosszabb időre Magyarországról.
Annak ellenére, hogy legnagyobb arányban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők terveznek külföldi életet – e csoport 17 százaléka –, anyagi helyzetük miatt azok hagynák el Magyarországot, akik nélkülözésben élnek. Akik magukat így definiálták, azoknak a 39 százaléka költözne másik országba, de azok az anyagi helyzetűek is átlagnál többen gondolkodnak így, akiknek hónapról hónapra anyagi gondjaik vannak – e csoport 24 százaléka mondta valószínűnek vagy biztosra a huzamosabb ideig tartó külföldön való élést.
Az okok között leginkább az anyagi jellegűek dominálnak, de nem kizárólag.
Az egyszerre több okot is megnevezhető kérdésre a válaszadók 69 százaléka nyilatkozta azt, hogy a jobb életszínvonal reményében hagyná el az országot, de ugyanúgy 50 százalékpont feletti eredményt értek el azok, akik a gyerekeiknek szeretnének jobb életkörülményeket (65 százalékpont), vagy mert külföldön jobban lehet keresni (53 százalékpont).
Ugyanakkor, mint az intézet a kutatásukat bemutató közleményben megjegyzi,
a kivándorlási terveket fontolgatók motívumai között tehát továbbra is fontosak az anyagi okok, a jobb életszínvonallal kapcsolatos várakozások, de nem feltétlenül elsődlegesek. A költözést tervezők túlnyomó többségét az (is) motiválja (78 százalék), hogy elégedetlen a hazai politikai/közéleti állapotokkal.
Emellett szintén 50 százalék feletti eredményt ért el, az az opció, hogy Magyarországon rossz a hangulat a hétköznapokban – a kiköltözést valószínűsítő válaszadók 59 százaléka jelölte meg ezt is az okok közül.
Az IDEA emellett azt is felmérte, hogy a magyarok hány százaléka élt már külföldön legalább egy évig, vagy él akár most is kint. A kutatás szerint a magyarok 26 százaléka tartózkodott huzamosabb ideig külföldön, azaz a magyar társadalomból mintegy egymillió fő – a kutatás szerint ők az átlagban inkább férfiak, 30 és 50 év közöttiek, illetve jelenleg mindenféle anyagi gondok nélkül megélnek.
Az 1400 fős mintát 2023. július 28-a és 2023. augusztus 9-e között vették fel közösségi médián alapuló kérdőívvel, ami az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió tekintetében reprezentatív. A kutatás hibahatára 3 százalékpont.