Megindult a politikai helyezkedés Budapest erőviszonyainak átrendezésére. Bár a csatározásokat elsősorban a Fővárosi Közgyűlésben jelen lévő pártok teszik láthatóvá, mi most azt mutatjuk meg, hogy miként készül az országosan 5 százalék körül mért, közgyűlésen kívüli két párt a jövő évi önkormányzati választásokra.
Kihasználva a nyár végi médiacsendet, szeptember elején bemutatta a Mi Hazánk Mozgalom budapesti főpolgármester-jelöltjét. Nemzeti radikális pártnak utoljára 2002-ben termett babér Budapesten, ekkor a Magyar Igazság és Élet Pártja 5 képviselői helyet szerzett a Fővárosi Közgyűlésben. Az azóta eltelt évtizedekben a lakosság preferenciáiban bekövetkező balratolódás nemhogy a radikálisoknak, de a Fidesz jelentette jobboldalnak is beszűkítette a mozgásterét. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt azonban e változásnak még haszonélvezője is lehet. Kilenc hónappal a választás előtt arról érdeklődtünk a két, (országosan) 5 százalék körüli támogatottságú pártnál, milyen elvárásokkal és ambíciókkal fordulnak rá a fővárosi kampányra.
A közhangulatot általában sztenderdizált mérésekkel szokták vizsgálni, az MKKP-nál azonban inkább saját megérzéseikre hagyatkoznak. E szerint mindenki rájuk akar szavazni. Vannak, akik kétszer is.
Kovács Gergely pártelnök az Indexnek minden budapesti baj ősforrását a közterületek elgazosodásában vélte megtalálni, és tőle nem idegen módon a cselekvésük irányát is (most) ebből vezette le. Úgy néz ki, hogy Karácsony Gergelynek nem kell kutyapárti kihívóval megküzdenie, az MKKP-nál főpolgármester-aspiránsról legalábbis nem tudnak, de azt azért hozzátette, hogy
a Margitszigetre kivetett Tiborcz-adó természetesen, mint mindenki mást, minket is igen felzaklatott. Meg ugye a gaz. (...) Bőven elég nagy meló lesz nekünk a rengeteg egyéni választókörzetben kampányolni, ahol indulni fogunk. Ráadásul elveszi minden energiánkat a rengeteg gaz, amivel tele van a főváros.
Azt leszögezte, hogy nem tervezik más pártok jelöltjeit támogatni, bár ha valódi támogatást kapna a róla mintázott 20 méteres szobor, még az is lehet, elgondolkoznának a dolgon. A velük való együttműködés esélyét azzal is növelhetnék a baloldali pártok, ha a DK TV kétszer olyan hosszú lenne, mint szokott, de erre nem látnak reális esélyt. Ugyanilyen elvek mentén volnának további szabad vegyértékeik:
Ha rendesen lennének hirdetve a megafonos tartalmak, talán még akkor is eszünkbe jutna az ellenzéki pártokkal való együttműködés. De így, hogy egy nap legfeljebb hússzor ugranak fel a Facebookon, sajnos nem elég meggyőzőek.
Ettől eltekintve nagyon is komolyan veszik az önkormányzati választást, elsősorban a helyi testületek képviselői helyeire hajtanak rá. A pártelnök szerint a településeken sokkal több mindent tudnak elérni, mint a parlamentben, ezért is tartanak már egy éve képzéseket az önkormányzati jelöltjeiknek. Az országban 40-50 településen, illetve helyen lesznek a szavazólapokon MKKP-s aspiránsok, ezek fele Budapesten. A reális cél az, hogy a listavezetőik bekerüljenek az önkormányzatokba.
A XII. és a IV. kerületben Kovács Gergely illetve Nagy Dávid személyében önálló polgármesterjelöltet is állítanak. Mellettük Döme zSuzsa Ferencvárosban szeretné folytatni ALPOLGÁRMESTERi munkáját.
Arra a kérdésre, hogy Karácsony Gergely mennyire elfogadható az MKKP számára, a párt elnöke azt mondta:
Az elfogadás számunkra nagyon fontos, ezért is bosszantó, mennyi pénzt költ a kormány arra, hogy különféle társadalmi csoportokat minél többen utáljanak. Mindenesetre nagyot nőne a szemünkben a főpolgármester, ha saját kezűleg tépné ki az összes gyomot a Gellérthegyen.
A politika által kezelhető jelenlegi legnagyobb problémának is a gazt tartják a fővárosban.
Nálam is, itt az utca alján kinőtt egy GYOMNÖVÉNY még a múlt héten, és az ALKALMATLAN VÁROSVEZETÉS HIBÁJÁBÓL még mindig ott van, azóta nem merek kimenni itthonról. Tudván, hogy persze így sem lehetek teljes biztonságban, sok életszerű sci-fi-ben pusztán a falak nem tudták megállítani a növényeket, simán rátörték az ajtókat a lakosokra. Egyébként ezt szerintem nem lehet örökké húzni és a föld alá söpörni a problémát, le kell játszani a meccset gladiátorviadalok formájában, döntenünk kell végre: gaz vagy ember. Csak egy maradhat! Természetesen ehhez képest lényegtelen, de szerintem lehetnének bátrabbak a polgármesterek, ha sétálóutcák kialakításáról vagy a rakpart autómentesítéséről van szó.
Amint az ismert, 2024 júniusában lesz az önkormányzati választás, de csak októbertől lépnek hivatalba a megválasztott polgármesterek, képviselők. Kovács Gergely kommentárja szerint ez nagyon hasznos az ország átláthatósága és a korrupcióellenes küzdelem szempontjából, mert így a távozó polgármestereknek lesz öt hónapjuk eltüntetni az esetleges tisztességtelen működésük nyomait. „Mindenkinek nagyon kellemetlen volt a legutóbbi önkormányzati választás után is, hogy éjjel kellett kihordaniuk a leköszönő városvezetéseknek mindenféle papírokat a polgármesteri hivatalokból.”
A Mi Hazánk Mozgalom nem a közvélemény-kutatások alapján alakítja a politikáját, nem is tudják pontosan, hogy a fővárosban jelenleg mekkora a támogatottságuk, mégis fontosnak érezték, hogy főpolgármester-jelöltet állítsanak:
Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a kormánypártok és az egyesült balliberális tömb jelöltjei mellett olyan főpolgármester-jelöltet indítsunk a választásokon, aki – rávilágítva a városvezetés kudarcának okaira és következményeire – képes harmadikutas alternatívát mutatni a választóknak, egyben képes megvalósítani a Mi Hazánk Mozgalom városvédelmi és fejlesztési programját.
A párt szerint külföldi- és belföldi pénzügyi érdekcsoportok által, jogellenesen finanszírozott kampányeszközök befolyása alatt zajlanak majd a jövő évi választások. A Mi Hazánk ilyen körülmények között áll rajthoz. Úgy látják, ahhoz, hogy a választók megalapozottan dönthessenek a jövőjükről, elegendő időt kell biztosítani a jelöltek és választási programjaik nyilvános bemutatására, ezért is futottak ennyire előre.
Főpolgármester-jelöltjük, Grundtner András a párt budapesti elnöke, aki 2014-től kerületi képviselő volt a Hegyvidéken, 2019-ben azonban már nem sikerült bejutnia a XII. kerületi képviselő-testületbe. (Főpolgármesteri programját szívesen megnéztük volna, de az egyelőre nem nyilvános.) A jogász, politikus 2022-ben viszont tagként bekerült a Nemzeti Választási Bizottságba. Nála sokkal ismertebb és nagyobb önkormányzati tapasztalattal is rendelkezik a budapesti születésű Novák Előd, aki akár húzónévként is szerepelhetett volna a lista élén. Gruntner előtérbe helyezése azt jelzi, hogy a párt elsősorban nem a fővárosi politikára fókuszál.
A Mi Hazánknak Budapesten egyébként csupán egy kerületi önkormányzati képviselője van (a XI. kerületben Szecsődi Patrik), tehát növekvő népszerűségüket nem a fővárosban alapozták meg. Ennek okait abban látják, hogy
Budapest, – csakúgy mint az összes európai nagyváros – a kozmopolita hatalmi törekvések elsődleges célpontja, ezen törekvések egyik eszköze pedig a nemzeti oldal megbélyegzése és kirekesztése. A multikulturalizmus, a gettósodó városrészek, az egyre erőszakosabb bűncselekmények mutatóinak drasztikus emelkedése, a hitelintézetek és végrehajtóik gátlástalan ingatlanspekulációja, a multinacionális vállalatoknak kedvező politikai korrupció, a szándékosan fenntartott közlekedési káosz és a leromlott egészségügyi ellátás olyan mértékben tették élhetetlenné a fővárost, hogy az elmúlt két évtizedben több százezer hagyományos értékrendű család kényszerült feladni a nagyvárosi életet, és menekült az agglomerációba.
Vállalásuk szerint minden kerületben állítanak polgármester-jelöltet, de őket még nem nevezik meg. Budapesten most azt tűzték célul maguk elé, hogy mindenhol lehessen szavazni a jelöltjeikre. A főpolgármester-választással kapcsolatban pedig azt tartanánk megfelelő eredménynek, ha a nemzeti oldal nélkül nem lehetne dönteni fővárosi ügyekben.
(Borítókép: Kovács Gergely és Toroczkai László. Fotó: Szekeres Máté / Karip Tímea / Index)