Egy több mint nyolc évvel ezelőtt indult ügy végére tett pontot most közzétett ítéletében a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága. Áder János köztársasági elnök még 2015-ben indított pert az Index.hu Zrt. ellen, mert cikket írt egykori állítólagos fogdabüntetéséről. A strasbourgi bírák döntése szerint a magyar bíróságok megsértették az ügyben az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó cikkét.
Az ügy még 2014 őszére nyúlik vissza, amikor a korábbi szerkesztőség egyik újságírója, Vágvölgyi B. András a Facebookon egykori fogdabüntetéséről számolt be, amit sorkatonaként kapott, mert szivarozott az ezredsorakozón. Mellékesen megemlítette, hogy fogdatársa volt Áder János is, aki szerinte részegen lövöldözött, amiért harminc napot kapott. Az akkori államfő válaszában jelezte, hogy kétszer volt fogdán, de nem lövöldözésért, hanem egyszer mert nem vezényelte az embereit hajnali tornára, másodszor pedig mert elaludt az őrségben.
Áder János az Index cikke és Vágvölgyi bejegyzése miatt pert indított, és egy-egy millió forint sérelemdíjat követelt. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2015 februárjában az Index.hu Zrt. elleni keresetet elutasította, mert
a bíró szerint a cikk nem tekinthető valótlan tény rosszhiszemű közlésének.
És amennyire lehetett – indokolta döntését a bíróság –, az újságíró a tényeknek utánajárt, a cikk megjelenését megelőzően a felperest is megkereste. A cikk végén a kételyeit is kifejezte. Vágvölgyit 50 ezer forint sérelemdíj megfizetésére kötelezték.
Fellebbezést követően a Fővárosi Ítélőtábla azonban 2015 decemberében megváltoztatta az ítéletet, és úgy döntött, az Indexnek 600 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie az államfő részére. A bíróság elmarasztalta a fogdabüntetésről először posztoló Vágvölgyi B. Andrást is.
Az Index.hu Zrt. és Vágvölgyi nem adta fel, és a Kúriánál keresett jogorvoslatot. A Kúria 2016 szeptemberében 600 ezerről 50 ezer forintra mérsékelte a fizetendő sérelemdíjat, mert indoklása szerint megsértették ugyan Áder jóhírnevét, de a jogsértés jellege csekély hatással volt a megítélésére. Vagyis
a sérelemdíj büntető jellegével a Kúria nem értett egyet, ezért mérsékelte azt.
A Kúria után az Alkotmánybíróság következett a sorban. Az Index és Vágvölgyi alkotmányjogi panaszukban sérelmezték, hogy megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogukat, ugyanis a bíróságok egy közéleti vitához kapcsolódó közlést értékeltek személyiségi jogot sértőként. 2017 májusában a Juhász Imre alkotmánybíró vezette öttagú tanács azonban visszautasította az alkotmányjogi panaszt, mondván, nincs eldöntendő alkotmányjogi kérdés. A végzés indoklása szerint Vágvölgyiék csak elégedetlenek voltak az ellenük született ítélettel, márpedig az Alkotmánybíróságnak nem dolga megítélni, hogy a bíróságnak igaza volt-e.
A Fővárosi Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla, a Kúria és az Alkotmánybíróság után a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság (EJEB) elé került a jogvita, immár Index.hu Zrt. kontra Magyarország-ügyként. Az Index.hu Zrt.-t Bodrogi Bea és Bodolai László ügyvédek képviselték.
A strasbourgi bírák – soraikban Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság korábbi elnökével – nem kapkodták el döntésüket. Hat évi vizsgálódás után csak most, szeptember 7-én jöttek ki az ítéletükkel, amely
az Index.hu Zrt. érveinek adott helyt.
Az EJEB többek közt megállapította: bár a közszereplők magánéletéről szóló hírek közzététele általában szórakoztatási célokat szolgál, az is hozzájárul a nyilvánosság számára elérhető információk sokféleségéhez. A bírák úgy ítélték meg, hogy
az elnöknek a kötelező katonai szolgálata során tanúsított magatartására vonatkozó információk nem voltak intim jellegűek, és nem tartoztak kizárólag a magánszférába, mivel közzétételük pusztán a közönség kíváncsiságának kielégítésére szolgál.
Az EJEB ítéletének indoklása szerint a kérelmező társaság (Index.hu Zrt.) pontosította, hogy Vágvölgyi nem emlékezett tökéletesen a történtekre, feltárta nyilatkozatainak ellentmondásait, és még aznap közzétette az államfő reakcióját. A magyar bíróságok azonban nem vették figyelembe ezeket a „releváns kontextuális tényezőket”.
Ezért az EJEB arra következtetésre jutott, hogy a nemzeti bíróságoknak az ügybe való beavatkozására „nem volt szükség egy demokratikus társadalomban”, azaz megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkét, amely a véleménynyilvánítás szabadságát rögzíti. Az ítélet nem jogerős, a magyar állam még fellebbezéssel élhet a Nagykamarához.
(Borítókép: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete Strasbourgban. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)