A klímaváltozás miatt világszerte egyre szélsőségesebbé váló időjárás kihívás elé állítja a reptereket. Alkalmazkodniuk kell a felmerülő időjárási jelenségekhez.
A repterek az érzékeny elektromos berendezéseket a tetőkre költöztetik, hogy megvédjék azokat az árvizektől, a kifutópályákat is meg kell erősíteniük a szélsőséges hőmérsékleti ingadozások miatt, miközben a légkondicionálási képességeket is fokozniuk kell – írja a Bloomberg.
A New York-i John F. Kennedy nemzetközi repülőteret 19 milliárd dollárból alakítják át, a projekt magában foglalja a szélsőségesebb időjárási jelenségekre, például az árhullámokra és a part menti áradásokra történő felkészülést. Alaszkában a permafroszt olvadása miatt szintén a kifutópályák megerősítésére kényszerülnek, míg Európában olyan építőanyagokat próbálnak kifejleszteni, amelyek lehetővé teszik, hogy a kifutópályák nagyobb hőmérséklet-ingadozásokat is kibírjanak.
A légi közlekedési ágazat arra tett ígéretet, hogy 2050-re eléri a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, de a klímaváltozás már most a kritikus infrastruktúra újragondolására kényszeríti a repülőtereket.
A Newcastle-i Egyetem és a brit Tyndall Éghajlatváltozási Kutatóközpont által 2021-ben közzétett Éghajlati Kockázatkezelési jelentésből kiderült, hogy a tengerszint emelkedése miatt a repülőtereknek 57 milliárd dollárt kell költeniük a jelenlegi kockázati szint fenntartására a század végéig.
Az idei nyáron az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában tapasztalt hőhullámok komoly problémákat okoztak a repülőterek hűtőrendszereinek, amelyek nemcsak az utasok kényelmének megőrzése szempontjából kulcsfontosságúak, hanem azért is felelnek, hogy a kiemelten fontos elektronikus rendszerek ne melegedjenek túl.
Az augusztusi felhőszakadások következtében a frankfurti repülőtéren a repülőgépek úgy festettek, mintha egy tóban parkoltak volna le. De az is nehezen feledhető, hogy a tavalyi forró nyár hatására a londoni Luton repülőtér kifutópályája teljesen eldeformálódott.