2025-ben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját a több mint nyolcezer fővárosi ügyvédet tömörítő köztestület, a Budapesti Ügyvédi Kamara, amelynek patinás székházát ebből az alkalomból jövőre felújítják. A munkálatok alatt azonban a tagságnak nélkülöznie kell a Szalay utcai épületet, a kamara átmeneti székhelyre költözik.
Fennállásának 150. évfordulóját ünnepli 2025-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK). A kamara elnöksége az akkorra tervezett ünnepségsorozat méltó körülmények között történő megrendezésére a Szalay utca 7. szám alatti székház belső felújítását tűzte ki célul.
Sajnos sokan észrevehettétek már az elmúlt időszakban, hogy az épület régi fénye belülről megkopott, a használatból adódó hibák és korábbi átalakítások miatt az épülethez nem illeszkedő megoldások és sérülések jelentek meg az elmúlt három évtizedben
– írta a felújításról részletesen beszámoló hírlevelében Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke, aki azt is közölte, hogy a munkálatokhoz szükséges forrás a kamarai tagok tehervállalása és a felelős gazdálkodás alapján rendelkezésre áll.
A székház története egészen 1892-ig nyúlik vissza, amikor is Budapest Székesfőváros Tanácsa az 1875-ben megalakult Budapesti Ügyvédi Kamarának háromszáz négyszögöl telket ajándékozott az V. kerületi Szalay utcában, mégpedig székházépítés céljára. A kamara az ajándékozás után az ügyvédség anyagi erőforrásaiból megkezdte az építkezést, és 1896-ra a budapesti ügyvédi kar székháza el is készült. Az épületet fényes ünnepség keretében vették át a fővárosi ügyvédek.
A székház a második világháborúban súlyos károkat szenvedett.
A budapesti ügyvédség azonban ismételten bizonyította érzelmi kötődését az épülethez, és a nehéz, háború utáni körülmények ellenére adományokkal teremtette elő a helyreállítás anyagi alapjait. A felújítási munkálatokkal 1947-re végeztek. Csakhogy a jogsértő államosításokat az ügyvédség sem kerülhette el, mert a székház tulajdonjogát 1952-ben elvették.
Bánáti János, aki 1989-től 1992-ig főtitkára, 1992-től 2006-ig elnöke volt a Budapesti Ügyvédi kamarának, majd 2006-tól 2022-ig a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöki tisztségét is betöltötte, elmondta, hogy azért az 1952-es államosítást követően az épület jelentős részében (a díszteremben és az első emeleten) a BÜK maradhatott bérlőként, míg a földszinti helyiségek bérlője a Magyar Jogászegylet lett.
Bánáti még a BÜK elnökeként kezdett tárgyalásokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezetésével, amelybe azonban erőteljesen bezavart, hogy egy törvény az ingatlan tulajdonjogát időközben az V. kerületi önkormányzatnak adta át. Ennélfogva a kamarai elnöknek gyakorlatilag újra nulláról kellett kezdenie az egyeztetéseket.
A tárgyalások egyik legizgalmasabb epizódja az volt, amikor Bánáti meghívást kapott az ÁPV Rt. egyik ülésére, ahol sikerült meggyőznie a jelenlévőket arról, hogy a tulajdon visszakerülése a kamarához történelmi jóvátétel lenne.
Végül ingyenes juttatásként kapta vissza a kamara a székház tulajdonjogát, amihez hozzájárult a Magyar Jogászegylet is, elfogadva, hogy a Magyar Ügyvédi Kamarával csereszerződést kössön. Így került 2006-ban a MÜK az ügyvédi hivatás függetlenségét és méltóságát jelképező épület földszintjére.
A budapesti ügyvédség közelgő évfordulójára felújítják a patinás székházat. A beruházás során megújulnak a székház gépészeti, elektromos és tűzvédelmi rendszerei, liftet építenek, befedik a belső udvart, ahol új oktatótermet alakítanak ki, míg annak tetején a tagság számára használható terasz és zöld tetőkert kap majd helyet.
Ez egyben azt is jelenti, hogy 2024-ben, a munkálatok alatt nélkülöznie kell a tagságnak a Szalay utcai épületet, és erre az időre a BÜK átmeneti székhelyre költözik.