Az elhanyagolt, pusztulófélben lévő, egykor állami tulajdonban lévő közintézmények nagy és értékes területei mára többségében magánbefektetők birtokába kerültek. A kiváló kilátás a gazdag beköltözőké, a megjelenő plusz forgalmi terhelés a helyben lakóké, az extraprofit pedig az ingatlanfejlesztőké lesz. Az önkormányzat állítja: nem tehettek mást.
Egyre-másra épülnek a luxuslakóparkok a XII. kerület építési övezeteiben, de olyan telkeken, amelyek eredetileg nem lakásfunkcióra szánt, nagy beépíthetőséget engedő övezetek. Korábban bezárt, jellemzően egészségügyi intézményeknek helyet adó területekről van szó, melyeket úgy alakított a kerület vezetése, hogy ott a városképbe vitatottan illeszkedő luxuslakóházak épülhessenek.
Az önkormányzatoknak joguk van ahhoz, hogy meghatározzák, az adott építési övezetben milyen funkcióra adnak építési engedélyt. Lehet iskola, óvoda, egészségügyi intézményi funkció vagy épp lakás. Az övezetek beépíthetőségi korlátait is ők szabják meg.
Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke, aki egyébként pártjának hivatalos polgármesterjelöltje is a XII. kerületben, azzal hozta lendületbe kerületi kampányát, hogy részletesen bemutatta a Széchenyi-hegyi és svábhegyi, 10-15 százalékos beépíthetőségű, kertvárosias helyszíneken azokat az – iskola, kórház stb. funkcióra szánt – vegyes intézményi övezetekbe sorolt telkeket, ahol a lakófunkciónál értelemszerűen sűrűbb beépíthetőséget lehetővé tevő szabályozással a telkek új tulajdonos-építtetői felborítják a kertvárosias viszonyokat.
Ezeknek a területeknek a funkcióváltása indokolt, ám Kovács Gergely azt vetette a kerület vezetése szemére, hogy a nagy telkek 10-15 százalékos beépíthetőségűvé visszasorolása helyett ezeket meghagyta vegyes intézményi besorolásúnak, miközben rajtuk lehetővé tette a lakófunkciót is. Ezzel olyan hatalmas ingatlanok felhúzása előtt nyitotta meg a teret, mint az Eötvös úti, és a Konkoly-Thege úti lakóparkfejlesztés, illetve a volt BM tbc-kórház telkének és a Virányos úti teleknek a teleépítése.
Kinek az érdekét szolgálják ezek az épülő, de a városképbe nehezen illeszthető monstrumok? – tette fel a kérdést.
Azoknak biztosan, akiknek a lakófunkció engedélyezésével értékesebb lett a telkük.
Azt a Kutyapárt elnöke is elismeri, hogy bár kézenfekvő lenne az egyébként erdő melletti elhanyagolt telkeket építési övezetből erdővé átminősíteni, ám egy ilyen visszasorolás miatt a terület tulajdonosa joggal és eséllyel perelhetne, hiszen az ingatlana ezzel jelentősen veszítene az értékéből.
Az ügyben maga az önkormányzat is úgy fogalmaz:
Állami vagy magántulajdon esetében ez elvileg lehetséges lenne, de a hatályos jogszabályok szerint az önkormányzattal szemben kártérítési igénnyel léphetne fel a tulajdonos abban az esetben, ha egy magántulajdonban lévő ingatlan építési paramétereit hátrányosan csökkentenénk. Ez az önkormányzatnak az éves költségvetésével összemérhető kártérítési kötelezettséget jelentene, ami olyan súlyos kárt okozna a kerületnek és a kerületben élőknek, hogy arra még Kovács Gergely pártelnök úr is joggal kapná fel a fejét.
Más kerületekhez hasonlóan a XII. kerület lakossága is csökken, azaz nem a helyi igények kielégítésére épülnek a kerület zöldövezetébe ezek a luxusingatlanok. A volt Sunlight Hotel helyén épülő óriás esetében még az sem biztos, hogy magyar vásárlók a célközönség, hisz a bemutató videó is angol nyelvű. Azok, akik megengedhetik maguknak, hogy a Svábhegy vagy a Széchenyi-hegy felső részein vásároljanak maguknak lakást, jellemzően nem a 21-es busszal, hanem saját kocsival járnak majd le a belvárosba. Ezeknek a nagyberuházásoknak a járulékos terhét, azaz az Istenhegyi út alsóbb szakaszain a több száz gépjárművel tovább növekvő forgalmát az ott élőknek kell elviselniük – hívta fel korábban a figyelmet az Élhető Hegyvidékért Egyesület.
A városvezetés a KSH adataira hivatkozik, amely szerint az elmúlt évtizedekben csökkent a kerületben élők száma, tehát a forgalomnövekedést nem az új lakások tulajdonosai, hanem az agglomerációból ki- és beáramló autók tízezreinek természetkárosító jelenléte okozza.
A XII. kerület álláspontja szerint azért engedélyezték a lakófunkciót a vegyes intézményi besorolású területeken az önkormányzat, mert – bár a kerületben van a legtöbb zöldfelület – vannak elhanyagolt rozsda-/bozótövezetek, ahol funkciójukat vesztett pusztuló épületek álltak vagy állnak, leginkább hajléktalantanyaként és illegális szemétlerakóként funkcionálnak, így nem felelnek meg a zöldövezeti környezetnek. E területeket a kerület revitalizálásra szánta, s mivel
egészségügyi intézmény újra már nem lesz belőlük, ipari tevékenységet pedig nem engedünk ezeken a területeken, így ha revitalizálni szeretnénk e területeket, a lakófunkción kívül itt nehezen képzelhető el más.
A helyi építési szabályok megváltoztatásával a magánbefektetők elképesztő értéknövekményt könyvelhettek el ingatlanjaikon. A kerület azonban széttárja a kezét. Álláspontjuk szerint a törvény vagy más jogszabály nem teszi lehetővé, hogy ellentételezést kérjenek az értéknövekményért cserébe.
A jogszabályok ugyanis a magántulajdont védik a jogalkotóval szemben.
Érvelésük szerint, ha jogszabállyal javítják a terület besorolását, akkor semmiféle ellentételezésre nem tarthat igényt az önkormányzat, fordított esetben azonban – mint fentebb írtuk – komoly kártérítési kötelezettsége keletkezhet.
Tény, hogy az épülő luxuslakóházak környékén vegyes beépítésű, zártsorú beépítések, társasházak és villák egyaránt vannak. Hogy az óriásdarukkal is jelzett fejlesztések produktumai majd mennyire illeszkednek a hegyvidéki városképbe, azt ki-ki maga döntse el. Az önkormányzat szerint nincs velük semmi probléma, hiszen az illeszkedésről a főváros legszigorúbb és legrészletesebb településképi rendelete gondoskodik, a rendelet végrehajtását pedig jórészt Kossuth- és Ybl-díjas építészek „hírhedten szigorú” zsűrije ellenőrzi.
(Borítókép: Ambrus Balázs / Index)