Index Vakbarát Hírportál

Nagymértékben csökkenthető a hasnyálmirigy-gyulladáson átesettek halálozása

2023. szeptember 19., kedd 12:25

Nagymértékben csökkenthető lenne az akut hasnyálmirigy-gyulladáson átesett páciensek halálozása, ha a kórházi kezelésük utáni évben rendszeresen megvizsgálnák őket – derül ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársainak részvételével végzett vizsgálatból, amelynek eredményeit a Gastroenterology című folyóiratban publikálták.

Magyarországon évente mintegy ötezer beteg kerül akut hasnyálmirigy-gyulladás miatt kórházba. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által végzett kutatás – Hegyi Péter professzor vezetésével – 34 kórház és egyetem 67 kutatójának együttműködéseként jött létre, a programba 2500 beteget vontak be – írta az MTI.

A Gastroenterology szeptemberi számában megjelent adatok szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladásból a kórházban 2-5 százalékos halálozási aránnyal kezelhetők ki a betegek. De ezután az első három hónapban még 3, az első évben pedig 5,4 százalékos lesz a mortalitás, vagyis szinte ugyanannyian halnak meg a gyulladással összefüggő más betegségekben, mint a kórházi időszakban.

Hegyi Péter az utókövetés fontosságára hívta fel a figyelmet. 

Az újonnan publikált eredmények szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladásból kórházban kikezelt betegeket egy hónappal a hazaengedés után felülvizsgálatra kellene visszahívni, és állapotukat követni kellene a hazaengedés után legalább három hónapig, magasabb kockázatok esetén pedig egy évig.

A kórházi időszak után ugyanis fennmarad a kockázata annak, hogy cukorbetegség, szepszis, szív- és érrendszeri problémák, tumoros elváltozások alakuljanak ki, amelyek megelőzhetők a beteg utókövetésével.

Az összegyűlt adatok feldolgozására a szakemberek informatikai kutatócsoportokkal is felvették a kapcsolatot, hogy a mesterséges intelligencia segítségével találjanak modelleket a további kockázatok detektálására. Már akkor szeretnék felismerni a beteg további rizikóit, amikor még bent fekszik a kórházban. Így amennyiben fennáll a cukorbetegség kockázata, a páciens máris ekkor kaphat dietetikai tanácsadást, életmódváltozási javaslatot vagy akár még gyógyszeres kezelést is. Ha pedig a páciensnél szepszisre hajlamosító elváltozások jelentkezhetnek, akkor hosszabb ideig kaphat antibiotikumot, és egészen addig kezelik, amíg meg nem győződnek arról, hogy teljesen kitakarították belőle a fertőzést.

Az azonban már a jelenlegi adatok alapján is kijelenthető, hogy azokat, akiknek szív- és érrendszeri alapbetegségük volt az akut hasnyálmirigy-gyulladás során, nem csupán gasztroenterológusnak kell látnia, hanem a végén újra meg kell hogy nézzék a kardiológusok.

Hegyi Péter több kutatótársával 2011-ben az SZTE-n hozta létre a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoportot, 2016-ban a Pécsi Tudományegyetemen kapott dedikált betegágyakat és multidiszciplináris kutatócsoportot, 2021 óta pedig a Semmelweis Egyetemen megnyílt harmincágyas, hasnyálmirigyrákkal is foglalkozó részleg nyújt további lehetőségeket a kutatásra. A gasztroenterológus professzor jelenleg is kutatócsoportot vezet az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja keretében.

Rovatok