Visszatérhet-e Robert Fico? Mire számíthatnak a szlovákiai magyar pártok a választásokon? Miért erősödött meg a szlovák szélsőjobb? Előkerült-e a magyar kártya a kampány során? Ezeket elemeztük végig a Kibeszélőben Stepper Péterrel, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával.
A beszélgetés elején felidéztük, hogy legutóbb 2020 februárjában tartottak Szlovákiában parlamenti választást, ami után Igor Matovic és a centrista-populista OLaNo vezetésével alakult meg egy Smer-ellenes kormány. Ez azonban nem töltötte ki a mandátumát, 2023 tavaszára gyakorlatilag szétesett. Boncolgattuk azt a kérdést is, hogy a koalíciós partnerek milyen személyes és pártpolitikai okok miatt nem tudtak együtt dolgozni Matoviccsal.
Stepper Péter szerint érdekes módon a Robert Fico vezette Smer jelenleg a legesélyesebb párt, mert a közvélemény-kutatások 19-20 százalékosra mérik a támogatottságát. Egyedül nem lesz képes kormányt alakítani a szociál-populista Smer, be kell vonnia a szociáldemokrata Hlast is, amellett, hogy a Smernek potenciális szélsőjobbos partnere is lehet.
Érdekes a Hlas, hiszen ők Ficóék pártjából váltak ki, némileg finomítva politikai elképzeléseiken, ám ennek ellenére vezetőjük – Peter Pellegrini – képes lenne együtt munkálkodni egy kormányalakítás érdekében Ficóval
– hangsúlyozta a kutató.
Ha a másik legnagyobb erőt, a Progresszív Szlovákiát nézzük, akkor előnyükre írható, hogy nem régi versenyzője a szlovák belpolitikának, ez talán vonzóvá teheti a többi párt számára egy esetleges koalíciós tárgyalás alkalmával. Ugyanakkor hátrányuk a rutintalanságuk.
Érdemes kitérni arra, hogy a bevezetőben említett tavaszi, kifejezetten zűrös, kaotikus kormányzási időszakot úgy zárták le, hogy ügyvezető kormány vette át a stafétabotot Mtovicéktól, méghozzá a magyar Ódor Lajos személyében. Az ő és ügyvezető kormányának működése azonban csak arra korlátozódott, hogy szépen, csendben – kerülve a válságokat – elvezesse az országot a szeptember 30-ára kitűzött választásokig.
A szakértő úgy véli, direktben nem volt érzékelhető a „magyarozás” a kampány során, bár az eltérő politikai vonalak természetesen különbözőképpen nyilvánultak meg a budapesti kormánnyal szemben.
A beszélgetés során természetesen érintettük, hogy az előző, a 2020-as választások idején a három meghatározó szlovákiai magyar politikai formáció egyesítette erejét, és létrejött a Szövetség névre keresztelt összefogás. Az alapító három párt között, amelyek a Szövetségen belül platformokba rendeződtek, nagy ellentétek voltak már az induláskor. Azonban a viszonylag sikeres önkormányzati választásokat követően is csak egymással foglalkoztak, aminek végül pártszakadás lett a vége.
Érdekes kérdés az is, hogy a legutóbbi választásokon a szlovákiai magyarok 70 százaléka voksolt magyar pártra, azonban így sem jutott be egyik sem. Ebből az következik, hogy a szlovákiai magyarok negyede nem magyar, hanem szlovákiai politikai pártokban gondolkodik, és ez felveti a kérdést: miért nem tudnak minden szlovákiai magyart megszólítani a szlovákiai magyar pártok? A szakértő szerint a válasz részben abban is kereshető, hogy a szlovák politikában sok apró párt van. Ezáltal sokféle nézet jelenik meg, és azok közül nagyobb a merítés lehetősége.
A magyar pártok esetében a nagy kérdés az, hogy sikerül-e megugraniuk a bejutáshoz szükséges küszöböt, és akkor felkérik-e őket, hogy tagjai legyenek a kormánykoalíciónak. Stepper Péter szerint a magyar pártok vezetői kínosan ügyelnek arra, hogy Magyarországgal kapcsolatban kampánytémává tegyenek olyan kérdéseket, amelyek megoszthatnák a felvidéki szavazókat.
A műsorban még szó volt a következőkről is:
(Borítókép: Stepper Péter. Fotó: Kaszás Tamás / Index)