Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint ha a NATO és Európa hiteles elrettentő erőt akar felépíteni, egy sor rendkívül komoly és összetett kihívásra kell sikeres választ adnia. Kiemelte: együtt kell működnie az állami intézeteknek és ügynökségeknek, a védelmi iparnak – a hadmérnököktől a végfelhasználó katonákig – a magánszférával és a tudományos világgal az informatikától a jövőkutatásig.

A miniszter úgy látja, hogy az évekkel ezelőtt megkezdett haderőfejlesztés kereteiben komoly munka folyik Magyarországon, mert a posztkommunizmus lecsúszása után meg kellett újítani és a 21. század kihívásaihoz kellett igazítani a honvédelem teljes rendszerét.

Ennek eredményeképpen olyan korszerű hadsereg jön létre, amely a NATO aktív tagjaként a korábbinál sokkal jobb színvonalon tudja elvégezni a szövetség védelmi munkájából rá eső részt

– fogalmazott. „E munka részeként épül egy új, korszerű hadiipar, illetve a működtetéséhez szükséges új gazdasági, tudományos és technikai környezet is” – tette hozzá. Szalay-Bobrovniczky szerint a cél egyszerű: a lehető legnagyobb mértékben magyar fejlesztésű és magyar gyártású felszereléssel kell ellátni a Magyar Honvédséget.

Ez mindenekelőtt biztonsági kérdés, hiszen minden hadsereget az ellátásbiztonság tesz cselekvőképessé 

– mondta. 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint ez ugyanakkor csak a szövetségeseinkkel való szoros együttműködés révén valósulhat meg. Úgy látja, hogy a NATO Innovációs Alap és a NATO DIANA (NATO Észak-atlanti Védelmi Innovációs Akcelerátor) kötelékein belül elvégzett munkának köszönhetően pedig új távlatok nyílnak meg a magyar védelmi ipar előtt. Ez teszi lehetővé, hogy Magyarország a békéhez szükséges erőt a 21. században is fel tudja mutatni, egyúttal hozzájáruljon Európa gazdaságához is. Magyarország egyike a NATO DIANA és a NIF alapítóinak.

Büszkeségre ad okot, hogy Magyarország is nagy horderejű lehetőségeket ad hozzá a szövetség erőfeszítéseihez. A NATO DIANA igazgatótanácsának elnökhelyettesévé dr. Porkoláb Imre dandártábornokot, védelmi innovációért felelős miniszteri biztost választotta a testület, de a miniszter a magyar részvételre példaként említette a zalaegerszegi ZalaZone tesztpályát, illetve azt is, hogy több, a cyberhadviselés, a biotechnológia, a lézertechnológia és az XR-technológia területén dolgozó projektet sikerült bekapcsolni a közös munkába

– mondta a honvédelmi miniszter.