A túlélőprogram sikeres volt, a fővárosi önkormányzat számlája pozitívba lendült át, és azon jelenleg 39,7 milliárd forint van – közölte Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes csütörtökön budapesti háttérbeszélgetésen.
Azt mondta, a túlélőprogram végrehajtásához szükséges döntéseket a Fővárosi Közgyűlés a korábbi ülésein meghozta. Ha ezek nem történnek meg, akkor augusztus végén mínusz 76 milliárd forinton állt volna a város költségvetése – írja az MTI.
Kivételesen plusz az előjel és nem mínusz
– fogalmazott Kiss Ambrus.
Ez meghaladta volna a fővárosi önkormányzat átmenetileg 40 milliárd forintra emelt folyószámlahitel-keretét, és ennek érdekében át kellett strukturálni a kifizetéseket.
A főpolgármester-helyettes kiemelte, ez egy „likviditási mentőprogram” volt. Méretét tekintve:
A rendszerváltás óta ez volt nominálisan a legnagyobb likviditási program, amit végrehajtottunk
– tette hozzá.
Kiss Ambrus közölte, az év első nyolc hónapjában a főváros működési kiadása 203 milliárd, működési bevétele pedig 193,4 milliárd forint volt. A működési kiadás 36 százalékát a közösségi közlekedés tette ki. A második legnagyobb tétel, amely a működési kiadás 19 százalékát vitte el, a szolidaritási hozzájárulás volt – ismertette.
Kiss Ambrus a szolidaritási hozzájárulás általuk vitatott része kapcsán azt mondta, amiben hittek, az nem történt meg, az államkincstár ugyanis eddig minden alkalommal inkasszózta a számlájukat a túlélőprogram ideje alatt 12 milliárd forint értékben.
Hozzátette, továbbra sem érti ennek a mechanizmusát, mert ez „hitelfelvétel volt”, hiszen a főváros számláján nem volt pozitív az egyenleg.
Ebből kifolyólag, amikor inkasszálták a számlájukat, hitelt vettek fel a nevükben.
Közölte azt is, hogy a kamatkiadás a működési költség 9 százalékát vitte el. A főpolgármester-helyettes emlékeztetett, szeptember 15-éig kellett befizetni a iparűzésiadó-előleget, majd azt mondta: megvalósult, amire vártak, azaz a túlélőprogram sikeres volt, jelenleg 39,7 milliárd forint van a főváros számláján.
Kiemelte: nem arról van szó, hogy találtak ennyi pénzt a rendszerben, hanem átütemezték a kifizetéseket szeptember 15. utánra.
Kiss Ambrus ismertette: augusztus végén a Főpolgármesteri Hivatal folyószámláján mínusz 23,9 milliárd forint volt, a Budapesti Közlekedési Központ 20,8 milliárdos mínuszban volt, valamint a BKV 8,5 milliárd forintos hitelkerettel működött.
A túlélőprogram költsége 1 milliárd 260 millió forint volt. A kamatköltségeket a Budapest 150 programból elvett pénzből és az energiamegtakarításaikból tudták fizetni – mondta.
Kiss Ambrus közölte, augusztus végéig 141,4 milliárd forint iparűzési adó érkezett a fővároshoz. A főpolgármester-helyettes kitért arra is, még mindig megvan az az 55 milliárd forintot jelentő négy tétel, amely nem változott: az egyik a Lánchíd felújításához ígért támogatás, a másik a rezsitámogatás, a harmadik a fejlesztési hitel engedélyezése, a negyedik pedig az 58 milliárdos szolidaritási hozzájárulás vitatott része.
Ezzel likviditási szempontból a legrosszabb esetben is talpon tudják tartani a várost.
Kiss Ambrus szólt arról is, hogy az elmúlt két évben 250-nel csökkent a fővárosban a hajléktalanoknak fenntartott éjjeli férőhelyek száma három civil szolgáltató megszűnése miatt. A kieső férőhelyeket a téli időszakban „átmeneti pontok” megnyitásával pótolnák.
A főpolgármester-helyettes kitért arra is: ha az Oltalom Karitatív Egyesület által fenntartott 300 éjszakai férőhely kiesik a rendszerből, akkor az komoly problémát jelent majd. Ebben az esetben a fővárosnak a civil szervezetekkel kell majd összefognia, hogy a téli időszak végéig megoldást találjanak – mondta, megjegyezve: „A megoldás kulcsa a […] kormány kezében van”.