A főváros budai oldalának észak-déli kerékpáros összeköttetése a Bem- és Szent Gellért rakparton át vezet, közlekedési szempontból azonban igazi „érszűkület”. A Budapest vezetése által meghirdetett közösségi költségvetés program keretében sokan szavaztak arra, hogy végre találjon megoldást az illetékes a gyalogos és kerékpáros utak szétválasztására. A naponta kialakuló veszélyhelyzetek elhárításának akarásánál itt azonban több kell: nagyobb útfelület. Az viszont nincs.
Budapest egyik legforgalmasabb kerékpáros útvonala, a fővárosi bringázás „bölcsője” a Szent Gellért rakparton vezet észak–déli irányban. A Szabadság híd és a Batthyány tér közti szakasz azonban valójában csak egy nagyon szűk aszfaltcsík, többnyire 220 cm szélességű, de van ahol 2 méter sincs. Ezen kell osztozniuk a futóknak, sétáló turistáknak és bicikliseknek. Közöttük napi szinten jelentkeznek a konfliktusok. (A Batthyány térnél el is kellett terelni a villamossínek másik oldalára a bicikliseket.)
A probléma egyáltalán nem új keletű, az Index már 2018-ban videóban mutatta be, milyen körülményekkel szembesülnek az arra biciklizők.
A helyzet tarthatatlanságára ezúttal a fővárosban jelenleg is futó, Közösségi Költségvetés ötletpályázata irányította rá ismét a figyelmet,
és maga V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere is arra kérte közösségi oldalának követőit, hogy minél többen szavazzanak az említett kerékpáros útszakasz biztonságosabbá tételére. A területen halad végig az EuroVelo 6 kerékpárút, naponta már több mint 6000 biciklist szolgálva ki, emellett azonban a legforgalmasabb Duna-parti sétaút is.
Azzal, hogy a főváros befogadta és szavazásra bocsájtotta ezt a javaslatot, elismerte, hogy fontos budapesti ügyről van szó, csak épp a megoldás nem kézenfekvő.
Az I. kerület vezetése ugyanakkor nemhogy a tervezéshez szükséges koncepcióját nem osztotta meg, de még kommentálni sem akarta azt a kapcsolódó elképzelést, mely szerint
a kerékpár- és gyalogutat sima gyalogosjárdává kell alakítani, és a kerékpáros forgalmat az úttestre, biztonságos, felfestett, zárt kerékpársávra kell terelni az Erzsébet híd irányába. A Szent Gellért tér felé piktogramot kell felfesteni, valamint figyelmeztető táblákat kihelyezni.
Óvatosságuk érthető, hisz nagyon forró téma lett a gépjárműforgalom elől elvett útfelületek kerékpársávokká alakítása. Pedig a jelzett útszakaszon, az adott keresztmetszeti viszonyok között, illetve a biciklisávot az autóúttól elválasztó fasor miatt nemigen adódik más, biztonságos megoldás. A Magyar Kerékpárosklub javaslatára még Tarlós István főpolgármestersége idején, teszt jelleggel a gépjárműforgalmat a villamossínekre terelték, az így felszabaduló útpályát pedig a biciklisek kétirányú forgalma számára engedték át. Ez a megoldás azonban akkor nem kapott hosszabb távra zöld utat.
Jelenleg viszont nagyon úgy fest, hogy a szeptember 30-áig tartó közösségi költségvetés egyik befutó, azaz megvalósítandó projektje épp ez lesz, miután a szavazólapon szereplő 139 javaslat közül az első három leginkább támogatott ötlet között szerepel.
A főváros ezzel könnyen belekényszerülhet egy újabb „autósellenesnek” bélyegezhető megoldás kivitelezésébe.
A mérnökök már lassan két évtizede küszködnek ennek a közlekedési problémának a megoldásával, miközben a rakpart kerékpáros forgalma, illetve a turizmus miatt a gyalogos forgalma is folyamatosan növekszik – figyelmeztetett Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, hozzátéve, hogy különösebben jó megoldás eddig nem született. Mint mondja, korábban felvetődött, hogy a Fő utcán menjenek a biciklisek, fel is festették a sávot, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nem arra mennek. Már csak azért sem, mert ott közvetlenül mellettük húznak el az autók, azaz kevésbé biztonságos számukra, mint a gyalogosok között szlalomozás. A Fő utca lámpás kereszteződései miatt a Duna-part menti út (15 km/h-s tempó mellett) ráadásul még gyorsabb is.
Az ideális megoldás az lenne, ha az útszakaszt egész keresztmetszetében újraépítenék, újra kellene ültetni a fákat is. A fák ellen persze senki nem mer fellépni, nagyon jó is, hogy ott vannak, de az elejétől a végéig teljesen új keresztmetszeti terv kellene. Ezt azonban szinte biztos, hogy senki sem fogja tudni megcsinálni. Mi ebben a helyzetben csak arra biztathatjuk a kerékpározókat, hogy legyenek nagyon jófejek cserébe azért, hogy ilyen szép helyen biciklizhetnek
– adott előrejelzést a Magyar Kerékpárosklub elnöke. Kürti Gáborék egyébként azt javasolnák, hogy legalább az egyik irányban vigyék át a kerékpársávot az autóútra, de jobb lenne, ha a teljes bringaforgalom a jelenlegi autóúton kaphatna helyet. Persze a megoldás megtalálása a Budapest Közút, a BKK és a tervező mérnökök közös feladata.
Érdeklődésünket a Fővárosi Önkormányzatnál azzal hárították el, hogy a főváros hivatali egységei és cégei a közösségi költségvetésbe beküldött ötleteken csak akkor kezdhetnek el dolgozni, ha arra a városlakóktól „megbízást kapnak”. Azt elismerték, hogy a Szent Gellért rakparti gyalogos és kerékpáros forgalom elválasztása mindenképpen szükséges fejlesztés lenne, de a hogyan felvillantása helyett visszamutogatva azt emelték ki, hogy a gyalogos és kerékpáros forgalom biztonságának szempontjait nem vették figyelembe, amikor 2015-ben az akkori városvezetés tovább szűkítette a bringások és gyalogosok közös felületét azzal, hogy megépítették a – természetesen szintén szükséges – villamosmegállót.
Hogy nem a nulláról kell kezdeni a tervezést, azt az is alátámasztja, hogy az öt évvel ezelőtti forgalomszétválasztási tapasztalatok rendelkezésre állnak, a projekt (120 millió forintos) költségeit pedig már ki is számolták. A Szent Gellért rakpart kerékpársávjainak biztonságosabbá tételét ugyanakkor csak a Közösségi Költségvetés terhére tudják elképzelni, mint írták: „Más pénzügyi forrás a kormányzati elvonások miatt jelenleg nincs a szakasz fejlesztésére.”