Naponta ezerötszázan próbálnak meg átjutni a magyar határkerítésen – állítja egy szerb NGO. A határ melletti településeken rendszeresek a lövöldözések, és az illegális bevándorlók miatt több gazda fél bemenni saját gyümölcsösébe. Az Indexnek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint a Vajdaságban három embercsempész csoport harcol a területekért és a szolgáltatásokért.
„A szabadkai Lidl bevásárlóközpont előtt lezajlott lövöldözés végső figyelmeztetés kell hogy legyen, hogy Szerbia felülvizsgálja a migrációs politikáját” – írta Facebook-oldalán Pásztor István. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint határozottan és engedékenységet nem ismerve megálljt kell parancsolni az illegális migrációnak. A vajdasági politikus ezt azután jelentette ki, hogy szeptember 8-án Szabadkán, a Lidl parkolójában migránsok között lövöldözés történt.
Mint arról az Index is beszámolt, a szabadkai Lidlnél 4-5 lövést lehetett hallani, majd egy ember összeesett a parkoló aszfaltján, többen pedig elmenekültek. A sérült férfit a szabadkai közkórházba vitték, aki ott nem sokkal később belehalt sérüléseibe. Szerbiában a Felsőbb Ügyészség emberölésként kezeli az esetet.
A magyar határ melletti településeken – például Horgoson és Hajdújáráson – a bevándorlók rendszeresen lövöldöznek a közterületeken. Sőt, a felfegyverzett csoportok már az őszi betakarítást is akadályozzák.
A gazdák a napraforgót és a kukoricát is csak óvatosan aratják a szerb–magyar határ menti településeken, Horgos, Királyhalom és Hajdújárás térségében, mert az ültetvények között is migránsok tanyáznak
– számolt be erről a szabadkai Pannon TV. A magyar nyelvű médium szerint egyes gyümölcsösökbe be sem mernek menni a termelők almát szüretelni. A gazdák szerint az embercsempész bandák nem engedik be őket, azt mondják, az az ő területük.
A Pannon TV-nek nyilatkozott Bata Csaba almatermelő, aki elmondta: almása a Szelevényi erdő alatt van, ahova naponta akár öt-hatszáz migránst is hoznak a taxisok.
„A legtöbb esetben az embercsempész csoportokhoz köthető összecsapások legfőbb oka a területért és a szolgáltatásokért folytatott dominanciaharc” – nyilatkozta az Indexnek Párducz Árpád biztonságpolitikai szakértő. A Migrációkutató Intézet munkatársa szerint tavaly a szerb hatóságok több olyan illegális tábort is felszámoltak, amelyek az irreguláris migránsok kedvelt szálláshelyeiként szolgáltak. Ezt követően a migránsok egyre nagyobb számban veszik igénybe a különböző embercsempész csoportok által fenntartott táborokat, „településeket”.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a táborokat működtető csoportok előszeretettel vásárolnak fegyvereket a régióban, elsősorban albán és koszovói szervezett bűnözői csoportoktól.
A fegyveres összecsapások elsősorban az embercsempész bandák közötti területharcok.
Jelenleg három csoportot emelhetünk ki a Vajdaság térségében
– fogalmazott Párducz Árpád. Az első csoportot egy Mohamed el-Tetuáni nevű marokkói embercsempész vezeti, aki többször is „Horgos királyának” nevezte magát. A következő nagyobb csoport a vajdasági Ókeresztúr központtal működő észak-afrikai irreguláris migránsok csempészésére specializálódott csapat. A bandát a szintén marokkói Kazzávi vezeti. Harmadik vezető csoportként pedig az afgánok alkotta 313-as Csoportot lehet kiemelni, amely a nevét a tálib elitegységről, a Badri 313-ról kapta.
Az embercsempészek által működtetett illegális táborok a legtöbb esetben olyan erdős területeken találhatók, amelyek nehezen megközelíthetők a rendőrjárőrök számára. Emellett fontos kiemelni – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő -, hogy a felfegyverzett csoportokat a szerb belügyminisztérium speciális alakulatai kísérlik meg elfogni, illetve ezen alakulatok felelősek az illegális táborok felszámolásáért is. „Azonban a táborok a felszámolásukat követően más helyszínen újra kiépülnek, ám ezek hollétét a zárt kommunikációs csatornák miatt nehéz meghatározni” – magyarázta a Migrációkutató munkatársa.
Amennyiben az irreguláris migránsok a minél gyorsabb, észrevétlen áthaladásban érdekelt embercsempészek segítségével jutnak át a biztonsági határzáron Nyugat-Európa felé, nem tartom valószínűnek, hogy a fegyveres összecsapások problémája rendszerszintűvé váljon Magyarországon
– fogalmazott Párducz Árpád, aki szerint a hivatalos adatok szerint idén már 125 ezer emberrel szemben intézkedtek a magyar hatóságok. Dragan Vasiljević szerb rendőrfőkapitány-helyettes tájékoztatása szerint a szerb hatóságok 371 irreguláris migránst vettek őrizetbe az említett térségben, valamint több lőfegyvert is lefoglaltak.
Az Asylum Protection Center szerb NGO szerint naponta mintegy 1500-an próbálnak meg átjutni a magyar határkerítésen.
A szerb hivatalos adatok szerint jelenleg összesen 3326 irreguláris migráns van a fogadóközpontokban, ám az illegális táborokban tartózkodók pontos száma nem ismert.
(Borítókép: MTI / AP / Szerb belügyminisztérium )