A legjobb az, ha soha sem szokunk rá, vagy ha már dohányzunk, minél előbb letesszük a cigarettát. „Kettőt és könnyebbet” – mondaná erre a világszerte dohányzó több mint egymilliárd érintett jelentős része. Az egészségügyi ártalomcsökkentésben rejlő lehetőségeket és azok gyakorlati jelentőségét Dr. Toldy-Schedel Emil kardiológussal jártuk körül.
„Ma Magyarországon több mint 2 millióan, globálisan pedig hozzávetőleg 1,14 milliárdan dohányoznak. Az érintettek mintegy 25-26 százaléka nem akar változtatni klasszikus dohányzási szokásán, ami Európa jelentős részén a hagyományos cigaretta melletti kitartásnak felel meg. De ez azt is jelenti, hogy átlagosan négyből három ember esetében érdemes a dohányzás egészségügyi ártalomcsökkentésének lehetőségeiről beszélni. Már csak azért is, mert segítség nélkül csak 5 százalék képes leszokni, de komplex leszoktató programmal is – amelynek a gyógyszeres kezelés mellett a pszichoterápia is a része lehet – mindössze 8 százalék” – kezdte az Indexnek dr. Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója.
Azzal folytatta, hogy világviszonylatban évente körülbelül 8 millió haláleset hozható a dohányzással összefüggésbe. A kardiológus szakorvos szerint hűen tükrözi a problémahalmaz súlyát és komplexitását, hogy még a diagnosztizált, bekövetkezett betegségek után sem képesek minden esetben leszokni az erős dohányosok.
– a többség már két napon belül, vagyis lényegében rögtön azután, hogy kikerült az intenzív osztályról.
Az ártalomcsökkentésről elsősorban azért kell minél többet beszélni Toldy-Schedel szerint, mert
az alkoholfüggő vagy a heroinista esetével ellentétben itt nem a szer öl, hanem az, amivel bevisszük.
Arra érdemes építeni, hogy a dohányzás során függőséget okozó nikotint el tudjuk különíteni a kátránytól, az égésterméktől.
Nemzetközi kitekintésben rámutatott, hogy a hagyományos cigaretta alternatíváit kereső országok egyik élharcosa Japán, ahol lassan egy évtizede, 2014 óta vannak forgalomban hevített dohánytermékek. Ma már 26 százalék csak ezt szívja a távol-keleti országban, eközben pedig a krónikus obstruktív, úgynevezett COPD-tüdőbetegségek aránya csökken.
Egy másik példát említve elmondta, az Egyesült Államokban kutatások bizonyítják, hogy az alternatív dohánytermékek térnyerése fordított arányban áll a tüdőrákos megbetegedések előfordulásával, amely Európán belül egyébként Svédországban a legalacsonyabb. Az egyesület elnöke szerint nem véletlenül: a skandináv országban 5,6 százalékra mérséklődött a napi szinten dohányzók aránya.
Viszonyításképp az Egészségügyi Világszervezet, a WHO az 5 százalékos küszöb alatti nemzeteket tekinti füstmentesnek.
A kevésbé ártalmas alternatívákra építő svéd modell tehát követendő példa lehet Európa-szerte, miközben globális kitekintésben Új-Zéland is látványos eredményeket ért el.
A wellingtoni kormány a világ egyik legszigorúbb dohányzásellenes törvényét fogadta el, amely lépcsőzetesen egyre több lakosnak teszi lehetetlenné, hogy valaha is dohányt vásároljon. Igaz, ez a szabályozás kizárólag a hagyományos égéssel és füsttel járó dohánytermékekre vonatkozik, a füstmentes technológiákra – mint az e-cigaretta és a hevítéses dohánytermék – nem. Emellett fontos megemlíteni, hogy az új-zélandi kormány és egészségügyi minisztérium támogatja a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés koncepcióját, valamint a hagyományos dohánytermékekről füstmentes technológiákra történő váltást azon felnőtt dohányzók esetében, akik egyébként folytatnák a dohányzást.
Míg a fejlett országokban megfigyelhető a szervezett dohányzásleszoktató programoknak köszönhető határozott csökkenés, addig a szegényebb országokban növekedés tapasztalható.
A válságok idejére ráadásul jellemző a kórházigazgató szerint az alkalmi cigarettázók körének bővülése, amit igazoltak az utóbbi időszakban a pandémia és a háború viszontagságai is. Nem csoda, hiszen sokaknál a stresszkezelés egyik eszköze, ahogy az alkohol is az.
A már említett 1,14 milliárd dohányos globális megoszlását jellemzi, hogy leginkább a nagy létszámú, szegényebb országok lakosai füstölnek. A férfiak 32,7 százaléka és a nők 6,6 százaléka dohányzik Ázsiában és Óceániában. A legmagasabb dohányzási prevalencia 159 ország adatait figyelembe véve a férfiaknál Indonéziát, Örményországot, Georgiát és Jordániát jellemzi, a nőknél pedig Chile, Horvátország, Bulgária és Görögország tartozik ebbe a klubba. Viszonyításképp 1990-ben még „csak” 0,99 milliárdan dohányoztak, így a növekedés dinamikája a bázishoz képest hervasztó. Ma a top 3 leginkább dohányzó ország Kína, India és Indonézia.
Életünk szinte valamennyi cselekedetének, a mindennapok összes döntésének hatása van ránk és a környezetünkre. Mindig van lehetőség az ártalmak, az egyéni károsanyag-kibocsátásunk csökkentésére. A Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület és a füstmentes.hu idei kampányának célja, hogy tudatosítsa az egyén választási lehetőségeit, és szakértő trénerek révén gyakorlati példákkal segítse a kisebb környezeti kockázattal járó életmód kialakítását. Gasztroblogger, kórházigazgató, tűzoltó, sikeres vállalkozó és népszerű podcaster is feltűnik a szeptember 21-én elstartolt, „Füstmentes formába hozunk!” ártalomcsökkentési kezdeményezés arcai között. A „füstmentes” kifejezést a kampány szervezői a szó szoros és átvitt értelmében is használják: olyan ismeretek átadására törekszenek, amelyek a mindennapok valamennyi területén közelebb visznek a kisebb környezeti kockázattal járó életmódhoz. A kevesebb füst kevesebb környezeti és egészségügyi ártalmat jelent. Azonban ez egy olyan társadalmi cél is, amelyhez szükséges a tisztán látásunk, ehhez pedig a tudatosság növelése, a szemléletformálás és a személyes részvétel útján juthatunk el.
(Borítókép: Yoray Liberman / Getty Images)