A nő egy online áruházon keresztül adott el egy terméket, az állítólagos vevő üzenetet küldött neki, amin keresztül egy hamis banki felületre irányították, ahol ellopták az adatait. Ezt követően levették az összes számláján lévő pénzt, nagyjából 400 ezer forintot, valamint hitelt vettek fel a nevében.

960 ezret, de nekem még volt pénz a számlámon, azt is elvette

 – mondta Tímea az RTL Híradó stábjának.

A bank megerősítette, hogy a netbankon keresztül kölcsönt vettek fel a nevében. A nő elmondása szerint küldtek neki egy linket, ami úgy nézett ki, mint egy banki felület, majd egy kódot is kapott sms-ben, amit be kellett írnia. A nőt nagyon megzavarta, hogy az oldal ugyanúgy nézett ki, mint a bank felülete.

Jelezte, hogy visszaéltek az adataival, a pénzt most mégis neki kell visszafizetnie. „Azt mondták, hogy törlesztem 24 ezrével havonta, 84 hónapig, kétmilliót fizetek vissza így. Vagy egy összegben a 960 ezret visszafizetem nekik” – fogalmazott. 

Egy, az RTL-nek nyilatkozó számítástechnikai szakértő úgy véli, az ilyen csalások egyre gyakoribbak

Minden, ami a személyes adatokra vonatkozik vagy banki adatokra vonatkozó kérés, az legyen gyanús. Gondoljuk át, miért kellhet a másik oldalnak a személyes adatunk

– mondta Nemes Dániel, aki elárulta: ilyenkor a bank is tehetetlen, mert ők törvényesen jártak el, de a rendőrségnek is nehéz dolga van. Ilyen esetben ugyanis általában hamis adatokkal létrehozott bankszámlára irányítják a pénzt, amit aztán pillanatok alatt felvesznek készpénzben, így a rendőrség bottal ütheti a csalók nyomát.

A rendőrség az RTL Híradó megkeresésére megerősítette, hogy az ügyben eljárást indítottak: „információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének gyanúja miatt” nyomoznak, egyelőre ismeretlen tettes ellen.