Ismét belenyúlhatnak az üzemanyagárakba, amennyiben a kereskedők nem tudják azt kordában tartani – ezt üzente Orbán Viktor az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján.
Semmilyen kérdésben nem szabad engedni Brüsszelnek, sőt, mindenben az ellenkezőjét kell csinálni, mint amit követelnek. Ez volt Orbán Viktor napirend előtti felszólalásának legfontosabb üzenete. A kormányfő hétfő délután mondott beszédet az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján. A miniszterelnök beszéde elején külön kitért a sikeres budapesti atlétikai világbajnokságra, majd rátért a nyáron meghozott megállapodásokra.
A kormányfő kiemelte: a nemzeti kormány egyik kiemelkedő vállalása, hogy az energetikai világpiac felfordulása ellenére fenntartják az ország energiabiztonságát, sőt felépítik a függetlenséget garantáló energiagazdaságot. A nyáron energetikai együttműködést hoztak létre Törökországgal, Azerbajdzsánnal, valamint Katarral. Megállapodásokat kötöttek, és új lehetőségeket nyitottak ki. Délről a Török Áramlat gázvezetékből érkezik a magyar gázellátás csaknem fele, ötmilliárd köbméter. Orbán Viktor szerint a türk világ lassan megkerülhetetlenné válik, ezt Magyarország régóta tudja. Az orosz gázszállítások – az ukrajnai konfliktus miatt – bizonytalanná váltak, emiatt volt szükség időben nyitni Kelet felé. Magyarország keleti külpolitikai stratégiája működik a miniszterelnök szerint.
Az éves gázfogyasztás 60 százaléka már rendelkezésre is áll a tárolókban.
A megújuló energiaforrások terén is sikerült előrelépni. Felülvizsgálták a teljes energiahálózatot, ez eredményes volt, a hálózat nagy részét meg tudják majd nyitni a lakossági napelemesek előtt. A paksi erőművekkel, a naperőművekkel és a többi erőművel Magyarország önellátó lesz. Orbán Viktor szerint míg máshol szénerőműveket nyitnak, Magyarország a klímabajnokok közé tartozik, hiszen 1990 óta úgy csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, hogy közben növelte gazdasági teljesítményét.
Az energia fejlesztése mellett a kormányfő szerint világszínvonalú haderő is szükséges. Európa ugyanis újra militarizálódik, így Magyarországnak is alkalmazkodnia kell a saját biztonsága érdekében. Éppen ezért német–izraeli–magyar együttműködésben harci drónok hazai gyártása is megindul hamarosan. Idén pedig már négyezren kötöttek szerződést a honvédséggel, és gőzerővel folytatódnak a toborzások.
A nyár folyamán súlyos összeütközés alakult ki az ukrán gabonadömping miatt. Brüsszel azt állította, enélkül éhínség fenyegeti az afrikai országokat. Magyarország megnyitotta a folyosót, de Orbán szerint becsaptak bennünket. Az ukrán gabonát nem vitték Afrikába, hanem itt értékesítik, a magyar gabonánál olcsóbban, ezzel kiszorítva a magyar árut a piacról. A kormány nem akarja, hogy a jó és garantált minőségű magyar gabona helyett a bizonytalan ukrajnaiból süssenek kenyeret a magyar családoknak. Ukrajnával kapcsolatban a miniszterelnök kiemelte: a tanévkezdéskor a munkácsi iskola új vezetése megtiltotta, hogy a tanévnyitón a magyar himnuszt énekeljék és a nemzeti színeket viseljék.
Ukrajnát semmilyen kérdésben sem támogatjuk a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítja azokat a törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait
– szögezte le Orbán Viktor.
A kormány szándéka, hogy az infláció az év végére 10 százalék alatt legyen. A jegybank nem tudott megbirkózni az inflációval, olyan szintre emelkedett a brüsszeli szankciók miatt. A kormány ezért saját kezébe vette az irányítást. Többféle intézkedést is bevezettek, ezek működtek, így szeptemberben 12 százalék körüli volt az infláció, az év végéig pedig biztosan tíz százalék alatti lesz. Erre csak az üzemanyagárak emelkedése lehet veszéllyel, ha ezeket a kereskedők nem tudják vagy nem akarják kordában tartani, akkor pedig be fog avatkozni a kormány a miniszterelnök szerint.
A kormányfő kitért egy másik gazdasági döntésre is, mégpedig arra, hogy az utóbbi hónapokban sikerült az állampapírok felé terelni a magyarokat. Orbán szerint az állampapír hasznos a költségvetésnek és a megtakarítóknak is. A magyar államadósság kétharmada ma már a magyarok, egyharmada pedig külföldiek kezében van, a teljes államadósság 23 százalékát a magyar háztartások birtokolják.
A legnagyobb ellentét Magyarország és Brüsszel között a migrációs kérdésben tapasztalható. A magyar tiltakozás ellenére áterőltettek egy új migrációs paktumot. Most szeptemberre ez már meg is bukott. A tengeren érkezők már egy inváziós hadseregre emlékeztetnek Orbán szerint. A magyar déli határon 128 ezer betörési kísérletet regisztráltak. Több rendőr is megsérült ezek során. A migránsok erőszakossága egyre nőtt, automata fegyverekkel lőttek a határokat védőkre. Így Magyarország nem teljesítheti a brüsszeli bürokraták követeléseit. Nem lesznek migránstáborok és migránsgettók. Nem migránskvóta kell, hanem biztonság és határőrizet. Csak az léphet be Magyarországra, akinek kérelmét már elbírálták, és erre engedélyt kapott.
A kamatstop kivezetése csak akkor lesz lehetséges, ha az infláció és ezzel együtt a kamatok szintje is csökken és nem lesznek veszélynek kitéve a családok. Ennek még nincs itt az ideje, így ezt Brüsszel sem követelheti a magyar családoktól.
Éppen az ellenkezőjét kell csinálni annak, amit Brüsszel követel. Megszorításokról szó sem lehet, a családokat védeni kell, a rezsivédelmet fenn kell tartani, a nyugdíjasoknak oda kell adni novemberben a további emelést, a munkahelyeket meg kell védeni, az államadósságot csökkenteni kell, a belföldi vállalati tulajdont növelni kell, és az év végéig egyensúlyba kell hozni a béreket az árakkal
– hangsúlyozta Orbán Viktor, megjegyezve: Brüsszelből nem életidegen gazdasági utasításokra van szükségük, Brüsszel inkább adja oda azt a pénzt, ami jár a magyaroknak, és máris fényesebben néz ki az államháztartás helyzete is.
A kormányfő úgy látja, Magyarország könnyedén teljesíteni tudja az idei költségvetési hiánycélt, ha Brüsszel nem gáncsolja őket. Az unió felől 3 milliárd euróval tartoznak nekik, miközben ők eleget tettek a befizetési kötelezettségüknek. Az összeg kisimítaná a költségvetés egyenlegét.
Orbán Viktor szerint Brüsszel azt is várja tőlük, hogy járuljanak hozzá az Európai Unió költségvetésének egyhangúságot igénylő módosításához. Azt kérik, hogy adjanak még több pénzt Ukrajnának, miközben Magyarország nem támogatja a háborút. Azt kérik, adjanak még több pénzt az RRF-programok növekvő kamatainak kifizetésére, miközben nekünk nem adnak pénzt ebből az alapból. Azt kérik, adjanak több pénzt, miközben politikai okokból azt is megtagadják Magyarországtól, ami járna.
Orbán Viktor szerint ősszel Magyarország ellenfelei egyszerre lépnek fel: a Soros-birodalom, a brüsszeli bürokraták, az amerikai demokraták. Az amerikaiak azt akarják, amit nem tudunk és nem is akarunk megadni, azt szeretnék, hogy adjunk több pénzt és fegyvereket Ukrajnának. A brüsszeliek azt szeretnék, hogy engedjük be a migránsokat, engedjük be a szexuális propagandát, mondjunk le az önálló külpolitikáról. Ha ezt nem tesszük meg, akkor visszatartják az uniós pénzeket, és a Soros-birodalmon keresztül fizetik majd a baloldalt.
Az ország nem engedheti, hogy korlátozzák a szuverenitását, a magyar alaptörvény ezt nem engedi. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a gazdasági követeléseiket nem fogadhatjuk el, hogy visszatereljék az országot a Gyurcsány-korszakba, amibe kis híján az egész ország belegebedt. „Nem kérünk ebből, elég volt ebből egyszer is.” A kormányfő végezetül kiemelte: Magyarország politikailag elég stabil, gazdasága elég erős, hogy letörje az infláció, megvédje a nyugdíjakat, a fizetéseket, a munkahelyeket, és jelentős gazdasági növekedést érjen el.
Az ülésnap további felszólalásait itt tudja követni.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján 2023. szeptember 25-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)