Az Ifjúságkutató Intézet fesztiválkutatást végzett idén, amelyből sok minden kiderült a fesztiválozó fiatalság szokásairól. Például az, hogy mennyit és mire költenek ezeken a rendezvényeken, milyen zenéket hallgatnak, és hogy szívesen politizálnak-e.
A felmérést az Ifjúságkutató Intézet az MCC Feszten, a Campus Fesztiválon és a Strand Fesztiválon bulizó, 15–39 közötti fiatalok között végezte. Becsléseik szerint a nagyobb zenés fesztiválokon országszerte több mint egymillió magyar vett részt. Ez a szám azért is helytálló lehet, mert csak a fent említett három fesztiválon 300 ezren fordultak meg.
A kérdezett korcsoport 24 százaléka (népességre vetítve 700 ezer fő) nyilatkozott úgy az év elején, hogy szerepel fesztiválozás az idei nyári repertoárban.
A kutatásban megkérdezettek több mint fele (55 százaléka) 18 és 23 év közötti volt, akik közül minden második azt nyilatkozta az anyagi helyzetéről, hogy be kell ugyan osztania a pénzét, de jól kijön abból. Harminc százalékuk mondta, hogy egyáltalán nincsenek anyagi korlátai.
Ennek tekintetében nem meglepő, hogy a kutatásban részt vett fiúk-lányok 43 százaléka több fesztiválon is részt vett idén.
Többségük (42 százalékuk) továbbra is a sátrazást választja a szálláslehetőségek közül, és csak tíz százalékuk él a hotelek, panziók adta lehetőséggel.
Ami a pénz elköltését illeti, az ifjú fesztiválozók elsősorban élvezeti cikkekre (például alkoholra, dohányra és kávéra) fordítják a náluk lévő pénzt, átlagosan napi 15 ezer forintot. Persze két iszogatás között (és közben) enni is kell valamit, erre átlag 10 ezer forint ment el naponta saját bevallásuk szerint.
A jegyárak és a szállás költségei mellett tehát egy magyar fiatal átlagosan 25 ezer forintot költ el egyetlen nap alatt fesztiválozás idején.
És hogy milyen stílusú zenék vonzzák leginkább a szórakozni vágyó fiatalságot? A kutatás kevéssé meglepő eredményei szerint ezek:
A fiatalok közéleti, politikai témákra való nyitottsága is előkerült az Ifjúságkutató Intézet felméréséből. E szerint több mint minden ötödik fiatal fesztiválozót érdekli a politika és közélet.
Ez az arányszám összességében magasabb, mint a nagy országos átlag, vagyis a fiatalok körében egyáltalán nem számít tabutémának a politizálás – persze az ilyen irányú beszélgetések mélysége és a nézetek diverzitása már más kérdés.