Továbbra sem válaszolt Karácsony Gergely arra, hogy honnan származott az adomány, amit a 99 Mozgalom számlájára tettek be. Megszavazta a Fővárosi Közgyűlés, így indulhat a Rác fürdő felújítása. Tüttő Kata főpolgármester-helyettes első fokon pert nyert a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ellen, amit a víz önköltségének megállapítása miatt indított. Ez történt szerdán a Fővárosi Közgyűlésben.
„Élő ember nincsen, aki elhinné az ön sztoriját” – mondta a Fővárosi Közgyűlés napirend előtti vitájában Wintermantel Zsolt a 99 Mozgalom adománygyűjtési botrányával kapcsolatban, hozzátéve, hogy ideje lenne, ha Karácsony Gergely valóban megnevezné az adományok valódi forrását. A Fidesz–KDNP-frakció vezetője szerint Karácsony Gergely nemcsak az OTP feljelentésében foglalt állításával, az adóhatóság vizsgálatával és az őt támogató pártokkal megy szembe, de a józan ésszel is.
A Fidesz aktivistái a teremben molinót feszítettek ki, melyre azt írták: Mikroadományok? – Ezt ugye már senki sem hiszi el? A konkrét kérdés elől kitérve a főpolgármester úgy fogalmazott, a kampányok történetében ez a legrészletesebben vizsgált eset, melyet a fideszes kézben lévő „igazságszolgáltatásszerű” szervek mindig a választások után szoktak lezárni – ironizált Karácsony Gergely. Összegezve aláhúzta, hogy az eljárások végén meg fogják állapítani, hogy minden a jogszabályoknak megfelelően történt. Azt is hozzátette, hogy egyetlen forint közpénzt nem érintett az ellenzék kampányaiban. Szerinte csupán arról van szó, hogy megpróbálják lejáratni.
A főváros költségvetését érintően a közgyűlésben vita alakult ki Budapest pénzügyi helyzetéről. Az ellenzék arra emlékeztetett, hogy a tavalyi tényleges iparűzési bevétel és az idei évi tervezett összevetésében megjelenik 143 milliárd forint pluszpénz. Karácsony Gergely azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a fővárosban termelik meg az ország GDP-jének 38 százalékát, addig a Fővárosi Önkormányzat GDP-arányos költségvetési bevétele az elmúlt években 30 százalékkal csökkent.
2020-ban az iparűzési adó feltöltési kötelezettségét eltörölte a kormány, ez a fővárosnak 40 milliárdos kiesést jelentett. Utána két évig megfelezte a kis- és közepes vállalkozások által befizetett ipát, ez évente 20-20 milliárdos veszteség. Jelentősen megemelte az államkasszába kötelezően befizetendő szolidaritási hozzájárulást idén, már 58 milliárdra. A Kukaholding nem fizette ki azt a pénzt három éven keresztül, amit Tarlós István idején még kifizetett. A Fővárosi Vízművek és az FCSM közműszolgáltatási adóját pedig négyszeresére emelték – sorolta a főpolgármester, megjegyezve, hogy
ha valaki összeszámolja, hogy ez mekkora összeg, akkor kiderül, hogy sokkal nagyobb összeg annál a pénzügyi tartaléknál, mint amennyit megörököltünk.
Amint arról korábban beszámoltunk, május végén a főváros pert kezdeményezett a szolidaritási hozzájárulás mértékének megállapítása ügyében. A per jelenleg másodfokon zajlik. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes közlése szerint az eljáró bíróság ezúttal helyt adott az azonnali jogvédelmi igényüknek, így az államkincstár a jövőben nem tud a Fővárosi Önkormányzat számlájáról a szolidaritási hozzájárulás meg nem fizetése miatt inkasszózni.
Kötelező, ezért a Fővárosi Vízművek is benyújtotta a közműhálózatának éves fejlesztési, karbantartási tervét. Azt a pénzt azonban, amiből a tervet meg lehetne valósítani, befizetik közműadó és felügyeleti díj formájában az államkasszába, miközben kénytelenek rezsicsökkentett áron finanszírozni a nagy vízfogyasztó cégeket is. A Fővárosi Vízművek 5000 km-es csőhálózatából 2000 km már műszaki élettartamának végén van.
Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint 1 km vezeték cseréje (a kapcsolódó munkák elvégzésével együtt) átlagosan 1 milliárd forintba kerül. Az elkövetkezendő 30 évben 2000 milliárd forintot kellene rákölteni. Arra emlékeztetett, hogy közművezeték-adó címén a vízművek többet fizet be az államnak, mint ami nála marad a fejlesztések fedezésére.
Miután a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a főpolgármester-helyettes kérésére sem adta ki azt az adatot, hogy mennyibe kerül a Fővárosi Vízművek számára egy köbméter ivóvíz előállítási önköltsége, bírósághoz fordult.
A bíróság első fokon azt mondat ki, hogy ez nyilvános adat, nyilvánosságra is kell hozni. (Az ítéletet még nem foglalták írásba.) Az adat közlésének jelentőségét az adja, hogy ezzel kiderülne, hogy az ivóvíz előállítási költsége és a rezsicsökkentett vízdíj közti különbözeten mekkora veszteség keletkezik a szolgáltatónak.
A helyzet érdekessége, hogy a közműhivatal abból a pénzből működik, amit a közműszolgáltatók felügyeleti díjként befizetnek számára. Tüttő Kata azt mondta, ez magasabb összeg, mint amennyiből a hivatal működik. A keletkezett többlet adóként a központi költségvetésbe kerül.
A Rác fürdő az elmúlt évek alatt szerkezetkész állapotra romlott vissza. Ez azt jelenti, hogy a korábban elért 90 százalékos készültsége mára már csak 40 százalékos. Ebből a pozícióból kell újraindítani a hányattatott sorsú műemlék rekonstrukcióját. A főváros cége, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. pénzügyi helyzete azonban most lehetővé teszi, hogy a szálloda és a fürdő együttes felújítása megvalósulhasson. A BGYH előzetes számításai szerint évi 500 milliós nyereséget realizálhat majd a Rác hotel bérlője, ebből pedig 300 milliót fizet ki a fővárosnak. (A hotel üzemeltetésére később írnak ki pályázatot.) Baranyi Krisztina képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a testület úgy dönt most a hotel sorsáról, hogy annak működtetéséről semmilyen megvalósíthatósági tanulmány nem készült.
A testületi többség Csorba László történészt választotta meg a Budapesti Történeti Múzeum új főigazgatójának. A szakember jövő tavasszal kezdheti meg a munkát.