A legfőbb ügyész a héten benyújtotta a parlamenthez beszámolóját az ügyészség 2022. évi tevékenységéről. A dokumentum alapján az előző évekhez képest tavaly ismét emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma, így több emberölést, embercsempészést, lopást és csalást követtek el. Polt Péter szerint nehéz megítélni, hogy a magasabb mutató mögött a bűnözés tényleges növekedése vagy az eredményesebb felderítés áll, mindenesetre meghatározó jelentősége annak lesz, hogy a tendencia miként folytatódik.
Az országgyűlési beszámoló bevezetője szerint az ügyészség elsődleges alkotmányos feladata az állam büntetőigényének érvényesítése. Ahhoz, hogy ezt eredményesen teljesíteni tudják, alkalmazkodniuk kell a változásokhoz: szervezeti és egyéni szinten egyaránt. Az alkalmazkodás egyrészt abban nyilvánul meg, hogy jogalkalmazóként elsajátítják azokat az új ismereteket, amelyeket az elkövetők is felhasználnak a bűncselekmény megvalósításakor; másrészt megpróbálnak hatékony jogi választ adni azokra az új jelenségekre, amelyek valamilyen formában veszélyt jelentenek a társadalomra. Ez utóbbi részben azt jelenti, hogy
a hatályos jogszabályokat megkísérlik alkalmazni az új helyzetekre, ha mindez jogállami keretek közt nem lehetséges, jelzik a jogalkotók felé a jogszabályi környezet módosításának igényét.
A legfőbb ügyész szerint az állami büntetőigény eredményes érvényesítéséhez a változásokhoz való alkalmazkodás képessége legalább olyan mértékben szükséges, mint az egyedi ügyek szakszerű és időszerű megoldása.
A regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó szinte folyamatos visszaesése a múlt évben megállt, 2022-ben az előző évhez képest 8,9 százalékos növekedés következett be: tavaly összesen 167 774 bűncselekményt regisztráltak, ami több, mint a megelőző három évben.
Polt Péter szerint néhány bűncselekmény-kategóriában különösen jelentős volt az emelkedés:
Akár a regisztrált bűncselekményeket, akár a kezdeményezett eljárásokat nézzük, a csalások száma az előző évhez képest szignifikánsan emelkedett. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen cselekmények elkövetésének a módja egyre nagyobb arányban kapcsolódik az informatikai eszközökhöz.
A nagy tárgyi súlyú költségvetési csalásokat a többes elkövetői alakzatok, bonyolult bűnkapcsolati formák, névleges vezető tisztségviselők és tényleges gazdasági tevékenységet nem végző cégek egész hálózatának működtetése, az elkövetők összehangolt, konspiratív magatartása, az elkövetési technikák, módszerek gazdag tárháza, továbbá nemritkán a cselekménynek a több külföldi államot érintő, határon átnyúló természete jellemzik.
Az elmúlt évben meghatározók voltak olyan elkövetési technikák, mint például
az áfa jogosulatlan csökkentésére irányuló számlagyárak működtetése, az Európai Unión belüli beszerzést terhelő áfa kikerülését célzó, úgynevezett „eltűnt kereskedő” módszere.
Ezek mellett előfordultak a csalás speciálisabb, ritkábban tapasztalt formái is, mint például az ortopédiai gyógycipőkre nyújtott állami támogatások vagy a kiegészítő egyházi támogatások jogosulatlan megszerzése.
A visszatérő elkövetési módok között említhető a nagy humánerőforrás-igényű szolgáltatási szektorokban – személy- és vagyonvédelem, takarítás – elkövetett, elsősorban a foglalkoztatást terhelő társadalombiztosítási járulékok megfizetésének jogellenes elkerülésére irányuló költségvetési csalás, amelyet jellemzően strómanok ügyvezetésével működő, rendszeresen cserélt, úgynevezett „bukócégekből” álló alvállalkozói hálózatok működtetésével valósítanak meg az elkövetők.
Amennyiben hozzátesszük azt is, hogy a korábbi évek tendenciájához hasonlóan 2022-ben is tovább emelkedett az információs rendszer vagy adat megsértése elnevezésű bűncselekmények mennyisége, egyértelműen levonható az a következtetés, hogy
a jogalkalmazói munkában egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a kiberbűncselekményekre.
Mindez speciális szakmai felkészültséget és folyamatos szakmai fejlődést igényel, hiszen az informatikai szektorra is az állandó, intenzív változás jellemző.
A regisztrált pénzmosások száma az utóbbi években töretlenül emelkedő tendenciát mutat, és ez a trend 2022-ben is folytatódott. A bűncselekményszám emelkedéséhez nagyban hozzájárult, hogy a jogalkotó 2021 elejétől hatályon kívül helyezte az orgazdaság tényállását, és azt a pénzmosás újraszabályozott tényállásába integrálta.
Az újraszabályozást követően a pénzmosás miatt indult büntetőeljárásokon belül két nagyobb ügycsoport azonosítható az elkövetési módszer szerint:
Az első típusra szolgál példaként az az ügy, amelyben a főügyészség nyolc terhelttel, köztük két ügyvéddel szemben emelt vádat a törvényszéken különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint az első- és másodrendű vádlottak 2020 nyarától 2021 nyaráig rendszeresen szereztek meg csalásokból származó összegeket az ellenőrzésük alatt álló, névleges ügyvezetőkkel működtetett cégek felhasználásával.
Az illegális vagyon eredetének és a pénz felett ténylegesen rendelkező személyek kilétének leplezése céljából az illetékes ügyvédi kamaránál bejegyzett, ügyvédként praktizáló másod- és negyedrendű vádlottak közreműködtek a tényleges üzleti tevékenységet nem végző és kizárólag a bűncselekmény elkövetéséhez eszközként használt gazdasági társaságok alapításában és névváltoztatásában, valamint a fiktív ügyvezetők bejegyzésében. A cégek névleges ügyvezetői a harmad- és nyolcadrendű vádlottak lettek, akik bankszámlákat nyitottak a társaságok nevében, majd a számlák feletti, távoli hozzáférést biztosító kódokat és jelszavakat átadták az első- és másodrendű vádlottaknak.
A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolójának évről évre visszatérő eleme az ügyészség korrupcióellenes tevékenységének bemutatása. Ezzel összefüggésben Polt Péter utal arra, hogy az ügyészség – és általában az igazságszolgáltatás – elsősorban nem megelőzi a büntetendő magatartások megvalósítását, hanem a bűncselekményeket elkövető személyek felelősségre vonását realizálja. Az ügyészség tevékenységének értékelésekor az ország tényleges korrupciós helyzetéből, és nem a szubjektív alapokon nyugvó korrupciós érzetből kell kiindulni.
A beszámoló emlékeztet: 2022 júliusában jelent meg az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezetének, az Eurobarometernek a korrupciós érzékelési felmérése, amely szerint a magyarországi megkérdezettek 91 százaléka tekinti elterjedt hazai problémának a korrupciót, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben, csupán 27 százalék válaszolt igennel. Ennél is lényegesebb tény – folytatja a legfőbb ügyész –, hogy arra a konkrét kérdésre, miszerint az elmúlt évben személyesen tapasztaltak-e korrupciós esetet, a válaszadóknak csak a tizede válaszolt igennel. Polt Péter szerint ezek az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy
a szubjektív érzet lényegesen rosszabb képet fest Magyarország korrupciós helyzetéről, mint az objektív tapasztalatok. Márpedig jogállami keretek között büntetőigényt érvényesíteni kizárólag tények és nem szubjektív érzetek alapján lehet.
A büntetőjogi értelemben vett korrupciós cselekmények statisztikái alapján az a következtetés vonható le, hogy 2022-ben a regisztrált hivatali vesztegetések száma jelentősen visszaesett, a regisztrált gazdasági vesztegetések száma viszont 2022-ben kismértékben tovább emelkedett. A kezdeményezett büntetőeljárásokban rögzített korrupciós bűncselekmények száma tavaly tovább növekedett. Az általános növekedés fő tényezője a gazdasági vesztegetés miatt kezdeményezett eljárások számának emelkedése volt, míg a hivatali korrupciós bűncselekmények miatti eljárásoké kevésbé nőtt. A gazdasági korrupciós ügyeken belül változatlanul jelentős arányt képvisel az egészségügyi szektor.
Az utóbbi években a környezetvédelem egyik hangsúlyos területévé vált az ügyészség közjogi tevékenységének. Ezt a megállapítást támasztja alá, hogy a kiadott ügyészi intézkedések száma az előző évhez képest 2022-ben több mint 90 százalékkal emelkedett. A környezeti értékeket súlyosan veszélyeztető vagy károsító cselekmények miatt 156 esetben büntetőeljárást, két ügyben pedig szabálysértési eljárást kezdeményeztek.
A környezetvédelem mellett a fogyasztóvédelemnek is egyre jelentősebb a szerepe az ügyészség közjogi tevékenységében.
Tavaly a fogyasztóvédelem területén az ügyészség hat felhívással élt, 102 jelzést nyújtott be, mindamellett 21 hatósági eljárást, 18 büntetőeljárást és 9 szabálysértési felelősségre vonást kezdeményezett. Tevékenységük a közigazgatási és fogyasztóvédelmi szempontokon túl a vállalkozások cégadatainak és a weboldalukon alkalmazott általános szerződési feltételek ellenőrzésére, jogszabálysértés észlelése esetén a megfelelő ügyészi fellépésre is kiterjedt.
(Borítókép: Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség 2021. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásának általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. március 29-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)