A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) negyedik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint a magyar háztartásokban 2016 óta 27 százalékkal csökkent az élelmiszer-pazarlás.
A Nébih a Maradék nélkül programjában 2016 óta méri európai uniós módszertan alapján az élelmiszer-hulladékok mennyiségét. Adataik szerint a tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszer-hulladék mintegy fele, 33,1 kilogramm volt.
A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta 24 kilogrammra mérséklődött, amely 27 százalékos csökkenést jelent.
A közleményben kifejtették, jelentős csökkenést mértek a pékáruknál, 6 év alatt csaknem 60 százalékkal csökkent a fejenkénti éves pazarlás a kenyér, a kifli és a zsemle esetében. Az eredmények szerint a készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában csaknem 25 százalékot sikerült lefaragni a pazarlásból. A javuló eredmények ellenére továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év).
A Nébih hangsúlyozza,
Évente a magyar háztartások összes élelmiszer-pazarlása továbbra is 230 000 tonna, ebből az élelmiszer-mennyiségből 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül napi 3 bőséges étkezéssel számolva.
Éppen ezért rendkívül lényeges a folyamatos edukáció, amelyben a Nébih Maradék nélkül programjának felületei – weboldal, Facebook, Instagram – is segítenek – hívta fel a figyelmet a hatóság.
A Nébih közleménye szerint szeptember 29-hez, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napjához közeledve jó hír, hogy a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel. A csökkenés eddigi ütemét tartva
2030-ra Magyarország elérheti az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) fenntartható fejlődési célját, és felére csökkenne a fogyasztói élelmiszer-pazarlás.
Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben részt vevő háztartások 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy – ha kismértékben is, de – tudna faragni a kidobott élelmiszerek mennyiségén.
A közleményben kitértek arra, hogy világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszer-veszteség 50-60 százalékáért felelősek. A háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék 25 százaléka került komposztra. Az élelmiszer-hulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszer-hulladék fele komposztálható.