Mint írtuk, Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman az mRNS-oltóanyagok kifejlesztéséért megkapták a legrangosabb tudományos díjat. Karikó Katalin az Egyesült Államokban élő magyar biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának adjunktusa. Drew Weissmannal együtt dolgozták ki és szabadalmaztatták a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását.

Legutóbb 2002-ben kapott magyar Nobel-díjat, akkor Kertész Imre írót tüntették ki. Első magyarként pedig Lénárd Fülöp kapta meg az elismerést 1905-ben.

A magyar Nobel-díjasok listája sorrendben a következő:

• Lénárd Fülöp (1862–1947): 1905-ben kapott fizikai Nobel-díjat a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért.
• Bárány Róbert (1876–1936): 1914-ben kapott orvostudományi Nobel-díjat a füllel és az egyensúly-érzékeléssel kapcsolatos munkásságáért („vesztibuláris apparátus – egyensúlyszerv – fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”).
• Zsigmondy Richard (1865–1929): 1925-ben kapott kémiai Nobel-díjat „a kolloidoldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért”.
• Szent-Györgyi Albert (1893–1986): 1937-ben kapott orvosi és élettani Nobel-díjat „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”.
• Hevesy György (1885–1966): 1943-ban kapott kémiai Nobel-díjat „az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”.
• Békésy György (1899–1972): 1961-ben kapott orvosi-élettani Nobel-díjat „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért”.
• Wigner Jenő Pál (1902–1995): 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjat az „atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”.
• Gábor Dénes (1900–1979): 1971-ben kapott fizikai Nobel-díjat „holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért”.
• Milton Friedman (1912–2006): 1976-ban kapott közgazdasági Nobel-díjat a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért.
• Carleton Daniel Gajdusek (1923–2008): 1976-ban kapott fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Baruch S. Blumberggel megosztva kurun végzett kutatásáért.
• Polányi János Károly (1929–): 1986-ban kapott D. R. Herschbachhal és Yuan T. Leevel megosztva kémiai Nobel-díjat az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért.
• Elie Wiesel (1928–2016): 1986-ban az „emberiség hírvivőjeként” kapott Nobel-békedíjat.
• Oláh György (1927–2017): 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”.
• Harsányi János (1920–2000): 1994-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat John Forbes Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva – „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságáért”.
• Kertész Imre (1929–2016): 2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért. Ő az első magyar író, aki megkapta ezt az elismerést, és Szent-Györgyi Albert után a második olyan magyar Nobel-díjas, aki itthon végzett munkájával érdemelte ki ezt.
• Karikó Katalin (1955–): 2023-ban kapott orvosi-élettani Nobel-díjat Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.

(Borítókép: Karikó Katalin 2023. június 2-án. Fotó: Németh Kata / Index)