A legtöbben meglepődve, de kitörő örömmel fogadták a friss hírt. A koronavírus-járvány során közismertté vált virológusok, biológusok, kutatók, az egyetemi élet szereplői szerint az arra legméltóbb ember kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. Karikó Katalin felfedezése milliók életét mentette meg – hangsúlyozták.
Rusvai Miklós megkeresésünkre értesült arról, hogy Karikó Katalin Nobel-díjat kapott. „Óriási öröm ez Magyarország és a magyar tudomány számára. Az mRNS-technológia kifejlesztése túlmutat a Covid-elleni vakcinákon, számos betegség kezelésében lesz jelentősége a jövőben” – fogalmazott a víruskutató.
Arra is kitért, hogy annak idején kollégák voltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, csak ő a genetikai, Karikó Katalin pedig a biokémiai részlegen dolgozott, az elmúlt évek alatt is figyelemmel kísérte munkásságát, és ezúton gratulál neki. Elmondása szerint az örvendetes hír azért is lepte meg, mert nagyon erős volt az orvosi-élettani Nobel-díjra az idei jelöltek között a verseny. „Több tucat tudós felfedezése jár hatalmas előnnyel az emberiség számára” – tette hozzá.
Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa is azonnal reagált a hírre:
Magyar kutatóként nehéz szavakba önteni azt az örömöt és büszkeséget, amit most érezhetünk! Köszönjük, és szívből gratulálok, Kati Karikó
– írta Facebook-oldalán nem sokkal a Nobel-díj kihirdetését követően.
Duda Ernő virológus, aki Karikó Katalin mentora volt, pályája kezdetén a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) Kondorosi Évával közösen együtt vizsgálták, hogy hogyan lehet a lipid nanorészecskébe mini nukleinsavat csomagolni és bejuttatni a sejtekbe, eredményeiket már 1985-ben publikálták, ami tulajdonképpen az mRNS-technológia alapja. „Hihetetlenül büszke vagyok Katira, ugyan minden fórumon megköszöni nekünk a szakmai támogatásunkat, de a Nobel-díjat leginkább magának, szívós munkájának és különleges lelki alkatának, kitartásának köszönheti” – részletezte a virológus, immunológus.
Alfréd Nobel végrendeletének, miszerint a díj annak adható, aki kiemelkedő munkát végzett az emberiség szempontjából, Karikó Katalin maximálisan megfelel, hiszen az mRNS-technológiával többországnyi, több millió ember életét mentették meg a koronavírus-járvány alatt
– tette hozzá. A professzor szerint a DNS-plomerázhoz hasonló jelentőségű felfedezésről van szó.
Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója az Indexnek azt mondta, hogy már tavaly számított erre, most mégis meglepte a hír. „Köztudott, hogy a Nobel-bizottság hosszabb ideig szokta mérlegelni döntését az orvostudományi jelentőségű eredmények tekintetében" – tette hozzá. Bár mindketten Szegeden és hasonló területen tevékenykedtek, de a klasszikus értelemben sosem voltak kollégák. Karikó Katalin az előadásaiban is kiemelte: annak ellenére, hogy nem Magyarországon folytatta munkáját, figyelemmel kíséri a hazai kutatók tevékenységét, és élénk kapcsolatot ápol velük. Boldogkői Zsolt azonnal üzent neki, ahogy értesült a hírről:
Bekövetkezett az, aminek be kellett következnie, szívből gratulálok!
– írta friss Nobel-díjasunknak. „Felfedezése emberek millióinak életét változtatja meg, a tudományt és a gyógyítást más alapokra helyezi” – fogalmazott lapunknak.
A Nobel-bizottság döntését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége és az orvosbiológiai területen kutatók közösen várták az egyetem egyik termében. Percekkel az eredmény kihirdetése után negyven szegedi kollégája tapssal és ovációval köszöntötte videós bejelentkezésében a philadelphiai otthonában tartózkodó Nobel-díjas Karikó Katalint, aki Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettesének elmondása szerint meghatódva fogadta az elismerést. Mint fogalmazott, őt sosem az elismerés vágya, hanem a kutatómunkája iránti erős késztetés hajtotta.
Vitathatatlan felfedezésének jelentősége, aminek köszönhetően a világjárvány alatt sok millió ember életét mentették meg. Szép, hogy a Szegedi Biológiai Kutatóközpontot egy Nobel-díjasunk, Szent-Györgyi Albert nyitotta meg, és most az 50. jubileumára ismét egy Nobel-díjasunk érkezik Karikó Katalin személyében
– jegyezte meg. A stratégiai rektorhelyettes arra is kitért, hogy nemcsak magyar kollégáival tartotta az elismert biokémikus a kapcsolatot, sosem feledkezett meg alma materéről és a fiatalok ösztönzéséről. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) a nemzetközi díjainak honoráriumából támogatja a fiatal tudósok munkáját, akik három területen az idegregenerálás, a gyógyszer-technológiai és a Candida-fertőzések elleni hatékonyságát vizsgálják az mRNS-technológiának. Hamarosan Szegeden éppúgy az egyetemisták számára fog előadást tartani, mint Nobel-díja elődje.
Amikor arról beszélünk, hogy kit lehet a fiatalok elé példaképként állítani, ő ezzel a tulajdonságával is messze kiemelkedik a lehetséges példaképek közül
– fogalmazott a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Szabó Gábor, aki az SZTE rektorával, Rovó Lászlóval és Fendler Judit kancellárral együtt az elsők között gratulált Karikó Katalinnak.
A Magyar Tudományos Akadémia közleményben reagált a hírre: Karikó Katalin úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség kezelésében és megelőzésében. Felelevenítik, hogy pályájának kezdetén, a a 80-as években a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban köteleződött el a hírvivő RNS-ek mellett. „Olyasmi, mintha sejtjeink hatalmas tervrajzkönyvtárából kifénymásolnánk egy lapot, és elküldenénk a gyárnak (vagyis a riboszómának), hogy készítse el, amit ez a tervrajz leír” –magyarázták. Hozzátették: a fiatal kutatónő érezte, hogy ezt a mechanizmust nagyszerűen ki lehetne használni arra, hogy kívülről is utasításokat adjanak egy-egy sejtnek különböző hasznos molekulák elkészítésére, lényegében „gyógyszergyárként” használva saját testünket.
Egy jóval a korának technikai felkészültségét megelőző alapkutatási felvetés ért révbe a 2005-ben megjelent Immunity-cikkel, és ez adta a koronavírus-járvány elleni talán leghatékonyabb fegyvert másfél évtizeddel később
– összegezték az MTI-hez eljuttatott közleményben, hozzátéve, hogy ha már megvan az a módszer, ahogy genetikai üzeneteket tudunk küldeni a sejtjeinknek, már csak újabb, a sejtek működését mélységében feltáró alapkutatásokra van szükség ahhoz, hogy a legváltozatosabb módokon használjuk szervezetünk biokémiai mechanizmusait saját gyógyításunkra.
Úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség (például a rák) kezelésében és megelőzésében
– méltatták a díjazott életművét.
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora, Sterbenz Tamás a következő szavakkal reagált a hírre, amiről percekkel korábban értesült: „A sport és az élettan kapcsolata rendkívül szoros, azt a bátor útkeresést, amit Karikó Katalin képvisel, példaként állíthatjuk leendő sporttudósaink elé” – mondta kollégánknak.
(Borítókép: Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni, mRNS-alapú oltóanyag egyik fejlesztője a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban rendezett, Karikó Katalin útja a Lasker-díjig és tovább című kiállítás megnyitóján 2023. június 5-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)