Matolcsy György a parlamenti írásbeli kérdésre adott válaszában többek között kifejtette, hogy a hazai infláció 2022 közepétől elvált a régiós átlagtól, ennek okait az alábbiakban látja:

• A magyar gazdaság energiaigénye és energiafüggősége magas, ezért az energiaárak emelkedése hazánkat különösen erőteljesen érintette. A magas energiaárak miatt romló folyó fizetési mérleg pozíció az árfolyamot leértékelődési nyomás alá helyezte.
• Az alacsony versenyképesség inflációnövelő hatását tükrözi, hogy a hazai élelmiszeripar visszafogott termelékenysége következtében a magyar élelmiszerárak érzékenyebbek a globális élelmiszer-alapanyagárak változására. Mindezt súlyosbította a 2022-es év aszályos időjárása is.
• Az infláció fékezésére bevezetett ársapkák átmenetileg tompították a külső sokkok hazai árakra gyakorolt hatását, de idővel a gazdasági szereplők (termelők és kereskedők) elkezdték kompenzálni az intézkedések hatását. A vállalatok az árkorlátozó intézkedésekből eredő veszteségeiket igyekeztek más termékek árainak emelésével és az árrések növelésével ellensúlyozni, így közvetett módon tovább emelték az inflációt.
• A régiós országokhoz viszonyított hazai inflációs többlet nagy része az élelmiszerek árának alakulásából fakadt, amelyet 2023 elejétől kiegészített a piaci üzemanyagárak hatása.
• Az infláció emelkedéséhez hozzájárultak a költségvetési egyenleg javítása érdekében bevezetett adóemelések is. A 2022. júliustól érvényes adóemelések költségét (NETA, jövedéki adó, különadók) a vállalatok nagyrészt vagy teljes egészében áthárították a fogyasztókra. A 2022. júliusi adóemelések összesen 1,6 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez.
• A hazai infláció régiós tendenciáktól való elszakadásában és a gyorsuló árdinamikában jelentős szerepe volt a vállalati profitok emelkedésének is.

A Közgazdász-vándorgyűlésen Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter is beszédet mondott, erről itt írtunk bővebben.