A Margit-szigeten futó egyik olvasónk figyelt fel a pályát szegélyező zászlókra. Amit azokon látott, az rossz érzéssel töltötte el. A rájuk festett alakokat szemlélve csak kevesen gondolnak arra, hogy komplett művészeti koncepciót épít valaki a középkor erőszakosnak ható történeti emlékeire.
„Üss, üss ézös felem!” – ez olvasható a Margit-szigeti futókör mentén kitett számos, meglehetősen bizarrnak tűnő zászló egyikén. Az említett felirat mellett egy földön térdelő alakot éppen bántalmazó figura is látható, kezében egy találgatásokra okot adó eszközzel, feltehetően egy többágú korbáccsal. Egy másik zászlón ez a felirat olvasható: „Átkozott test, hitvány test.”
A kétségtelenül magyarázatra szoruló drapériák kifüggesztésére egy olvasónk hívta fel a figyelmet, azt írva, hogy benne rossz érzéseket keltett a látványuk, és tart attól, hogy akár gyűlöletkeltésre is alkalmasak lehetnek.
Kevés olyan nagy kiterjedésű, egybefüggő közterület van Budapesten, amely a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában és vagyonkezelésében van, de a Margit-sziget pont ilyen. A futókör mentén kihelyezett zászlók üzenetének megfejtéséhez ezért a Városházán kértünk segítséget.
Mint válaszukból kiderült, a Budapest 150 című, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját ünneplő programsorozat része egy Köztéri Kortárs Művészeti Biennálé is, amelynek alkotásait (és eseményeit) tíz helyszínen és több alkalommal is bemutatják.
A köztéri eseménysorozat célja, hogy kortárs művészeti produkciókkal hívja fel a figyelmet Budapest elfeledett történeteire, új lehetőséget adjon az emlékezésre, a város más szempontú megtapasztalására, láthatatlan közösségek bemutatására és új kapcsolatok teremtésére. […] sokféle módon kell használatba vennünk a várost, kapcsolódni múltjához és alakítani jelenét. A kortárs művészeti példák ehhez fűznek javaslatokat.
A kifogásolt zászlók megértéséhez szükséges némi kultúrtörténeti visszatekintés. Petrányi Luca Futás Szent Margittal című projektje az egykori Nyulak Szigete névadójának elfeledett történetét dolgozza fel kortárs megközelítésből. Történészek a XIII. század elejére teszik a flagelláns mozgalom térnyerését. Tanaik szerint az embereknek vezekelniük kell bűneikért, ezt pedig testi szenvedéssel, önmaguk sanyargatásával, gyakran ólomgolyókkal ellátott önkorbácsolással gondolták teljesíteni. Árpád-házi Szent Margit maga is eképpen vezekelt. A 27 éves korában elhunyt szent neve összeforrt a mai Margit-szigettel, ahol a Domonkos-rendi apácák zárdájában élt élete végéig. (A flagelláns mozgalmat VI. Kelemen pápa 1348-ban betiltotta.)
Erre utalnak Petrányi Luca viaszos batik technikával készült textíliái, melyeket a Margit-sziget futóköre mentén helyezett el. Ezek némileg elvont módon – Kodolányi János Boldog Margit című műve alapján – a legmeghatározóbb epizódokat jelenítik meg a szent életéből. A művészi szándék a futóközösséget mint elsődleges befogadókat célozza meg, és őket a projektbe aktív emlékezőként bevonva Margittal párhuzamba állítja.
Megint egy másik, vörös hátterű absztrakt zászlón, gyermekinek ható betűkkel felírva az olvasható: „Mint fuldoklók a sziklába.” Ez esetben a szakrális utalás az üdvösségre vezető hit lehet, amibe a földi útját járó, bűnökben fuldokló, kimerült ember – Szent Margithoz hasonló módon – egyedüli mentsvárként kapaszkodhat. A merész párhuzam szerint profán világunkban ez összefüggésbe hozható
a futás során megtapasztalt egyszerre kimerült és energetizált, valamint kontemplatív állapot Szent Margit önfeláldozó és aszketikus életével.
Futás közben a művész által a Kodolányi-regényből kiemelt epizódokat hanganyag formájában is meg lehet ismerni, ezek további rétegekkel gazdagítják a középkori szent történetét. A Szent Margittal való kollektív azonosulást legközelebb október 21-én 11 órától egy közös futás keretében lehet újra átélni a Margit-szigeten.
Az egy hónapon át zajló programsorozat részeként bemutatott köztéri műalkotások, performance-ok, egyéb események a BTM Budapest Galéria szervezésében láthatók.