A 2022-es népszámlálás adataiból az derült ki, hogy duplájára nőtt az üres lakások száma Szegeden 2011 óta. Csongrád-Csanád vármegyében csaknem 32 500 ingatlanban nem lakik senki, ez körülbelül 9 ezerrel több, mint a 2011-es népszámlálás idején. Van olyan település a vármegyében, ahol minden harmadik ingatlan üres.
A Központi Statisztikai Hivatal a napokban hozta nyilvánosságra a 2022-es népszámlálás adatait.
Az adatokból az derült ki, hogy Szegeden 16 381 lakás áll üresen, ez csaknem 7500-zal több, mint 2011-ben, tehát majdnem minden ötödik lakásban nem lakik senki – írja a Csongrád-Csanád vármegyei hírportál.
Magyarországon még 1981-ben kezdett csökkenni a népesség száma. Csongrád-Csanád vármegyében
tizenegy év alatt majdnem 30 ezerrel lettek kevesebben.
Ez eredményezi többek közt azt is, hogy egyre nő az egyszemélyes háztartások száma.
Nagy Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz tanszékének adjunktusa szerint Szeged esetében egy komplex folyamatról beszélhetünk, és nem lehet pusztán demográfiai okokkal magyarázni azt, hogy két népszámlálás között csaknem
megduplázódott az üresen álló lakások száma.
Egyrészt Szeged lakásállománya is nőtt, miközben a családok mérete csökkent, valamint a kutató szerint az is anomáliát okozhat, hogy a hivatalos statisztikában olyan lakások is lakatlanként szerepelhetnek, amelyekben albérlők élnek, de se állandó, se ideiglenes lakóhelyként nincsenek bejelentve.
Magyarországon nagyjából 2013–2014 környékén kezdődött az ingatlanpiac szárnyalása. Ekkor szinte közhellyé vált, hogy a lakás a legjobb befektetés, mivel folyamatosan nőttek a lakásárak. Nagy Gyula szerint részben az ingatlanpiaci fellendüléssel magyarázható, hogy Szegeden sok az üres lakás.
A kutató azt is hangsúlyozta, hogy Szegedet a határ közeli helyzete is vonzó befektetéssé tette. A délszláv háború elől menekülő vajdasági magyarok és szerbek egy része itt vásárolt ingatlant, és bár már hazaköltöztek, de „biztonsági tartalékként” szegedi lakásukat megtartották. Ezek ma üresen állnak.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy Szeged egyetemi város, a hallgatók egy része albérletet keres, vagy lakást vásárol, és ez a folyamatos kereslet szintén élénkítette a helyi ingatlanpiacot.
Az ingatlanpiac megtorpant, de nem omlott össze – hangsúlyozta Bátyi Tamás ingatlanközvetítő. Elmondta, hogy 2014 és 2022 között annyira megemelkedtek a lakásárak, hogy sokak számára megfizethetetlenekké váltak, így
40-50 százalékkal esett vissza az adásvételek száma.
A legnehezebb helyzetben a lassan elnéptelenedő falvak vannak, mint Eperjes vagy Nagylak, ahol a lakások harmada állt üresen 2022 októberében.
Nagy Gyula szerint főleg azok a vármegyehatárhoz közeli települések vannak kritikus helyzetben, amelyek távolabb esnek egy-egy prosperáló várostól. Ezekben a falvakban elvándorlás miatt a népességszám is folyamatosan csökken, a lakosság pedig öregszik.