A kialakuló multipoláris világrend, az eurázsiai szuperkontinens felemelkedése és a Magyarország által képviselt „keleti nyitás”, illetve konnektivitás politikája voltak a témái az Eurázsia magazin által „Ablakot nyitunk a Keletre – Eurázsia korszaka” címmel szervezett keddi kerekasztal-beszélgetésnek.
Ugrósdy Márton, a Politikai Igazgatói Irodát vezető helyettes államtitkár, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és Csizmadia Norbert geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, továbbá a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke ült egy asztalhoz a budapesti Scruton Veres Pál utcai kávéházában. A beszélgetést Horváth Levente volt sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója moderálta.
„Világrendszerváltás szemtanúi vagyunk” – jelentette ki az Eurázsia Központ sajtóközleménye szerint Békés Márton, aki úgy véli: egy olyan multipoláris világrendszer körvonalainak kirajzolódása látható, amelynek szervező elve nem a piac lesz, hanem sokkal inkább az infrastruktúra, a nagy terek.
Az emberiség nagy terekbe fog szerveződni, amelyek önellátó berendezkedés felé fognak elindulni
– vélekedett a XXI. Század Intézet igazgatója, majd hozzátette: mindez nem törli el, de megváltoztatja a globalizációt. A történész reményét fejezte ki, hogy a multipoláris világrend – amelyhez a „globális dél” felemelkedése is nagyban hozzájárul – elhozza a globális együttműködés korszakát. Békés Márton szerint ugyanis az elmúlt évtizedeket jellemző unipoláris berendezkedésre – amely többek között az iraki és az afganisztáni háborút vagy éppen Belgrád bombázását hozta magával – nem ez volt a jellemző.
Három kulcsszó szükséges a változó világrend megértéséhez, ezek pedig a konnektivitás, a komplexitás és a fenntarthatóság
– fogalmazott Csizmadia Norbert. A geográfus kiemelte: a világgazdaság gravitációs súlypontja a Kelet, a felemelkedő Eurázsia felé mozdult el. Azt is mondta, szerinte Magyarország időben ismerte fel a világrendi átalakulást, mert már 2011-ben meghirdette a „keleti nyitás” stratégiáját, és 2015-ben első európai országként csatlakozott a kínai Övezet és Út kezdeményezéshez.
Ugrósdy Márton szerint Európa nem úgy teljesít, mint kéne, és jócskán lemaradt az innovációban többek között Ázsiához, illetve a kutatás-fejlesztésben nagyon tudatosan építkező Kínához képest is. Az Orbán Balázs politikai igazgató irodájához tartozó helyettes államtitkár úgy vélekedett, hogy a kontinens szerepe leértékelődött a világban:
Európának a pénze, gazdasági és politikai ereje sem elegendő ahhoz, hogy komoly szerepet játsszon.
Azt is mondta: fontos lenne beszélni arról a „stratégiai autonómiának” is nevezett törekvésről, hogy Európának legyenek saját gondolatai arról, hol van a helye a világban, de az euroatlanti térségben pellengérre állítják azokat, akik önálló európai érdekről beszélnek. Ezzel kapcsolatban Ugrósdy Márton hozzátette: ma már, különösen a „globális dél” országaival szemben nem működik az, hogy az Egyesült Államok akarja ideológiai okok alapján előírni, kivel szabad, és kivel nem szabad kereskedni, együttműködni. Kijelentette: a magyar külpolitika középpontjában mindig a magyar nemzeti érdek áll.
A beszélgetés moderátora, Horváth Levente arról beszélt, hogy míg a „globális dél” érdekelt a multipoláris világrend, az eurázsiai összekapcsoltság kialakulásában, a Nyugat, különösen az Egyesült Államok a hegemóniája megőrzésére törekszik. Szerinte Magyarország nemzeti érdekei alapján alakítja, ugyanakkor az Európai Unió ideológiai alapokra helyezi a külpolitikáját.
Az eurázsiai államok nagy szerepet játszanak a világrendi átalakulásban, és ahhoz, hogy Magyarország megfelelően pozicionálja magát, fontos, hogy megismerjük Eurázsiát és a különböző kultúrákat, gondolkodásmódokat
– fogalmazott Horváth Levente.