Az Alkotmánybíróság kedden kezdte tárgyalni azt az alkotmányjogi panaszt, amelyben a panaszos azt sérelmezi, hogy a bíróság olyan bűncselekmény (ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége) miatt vonta felelősségre, amelynek elkövetési eszközéről, azaz az elektromos rollerről a jog az elkövetés idején nem is rendelkezett. Az alkotmánybíráknak tehát arra kell válaszolniuk: lehet-e a hatályos jogszabályok alapján ittas járművezetés vétségét elkövetni elektromos rollerrel?
Az elmúlt években több eljárás is indult amiatt, hogy ittasan vettek használatba egy elektromos rollert. Másfél éve az ügyészség videóban hívta fel a figyelmet, hogy ittasan elektromos rollert sem lehet vezetni. Sticz Tamás, a Győri Járási Ügyészség ügyésze a kisfilmben elmondta, hogy az ügyészség igyekszik olyan joggyakorlatot kialakítani, ami iránymutatásként szolgál. Első körben szerinte azt kell megvizsgálni, hogy járműről van-e szó. Ezzel kapcsolatosan a KRESZ tartalmaz rendelkezéseket. Amennyiben jármű és gépi meghajtású, úgy ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége valósul meg. Ilyen járműnek nevezte az elektromos kerékpárt és az e-rollert is. Az ügyész azt is megjegyezte: nehezíti az egyes esetek meghatározását, hogy az új elektromos meghajtású eszközökről nincs átfogó szabályozás.
Az Újváry és társai ügyvédi társulás cikke szerint az elektromos roller mint közlekedési eszköz nincs jogszabályi szinten definiálva, azaz a KRESZ fogalomtára nem terjed ki rá. Figyelemmel azonban arra, hogy Magyarország uniós tagállam, így kötelezően alkalmazandó a 168/2013/EU rendelet, amely előírja, hogy csak az minősül járműnek, amelynek ülése van.
Tekintettel arra, hogy a legtöbb rollernek nincs ülése, az uniós szabály értelmében nem is minősül járműnek.
Ha feltételezzük, hogy az elektromos roller az EU-szabályozás ellenére jármű, úgy azt a KRESZ függelékének valamely más, tulajdonságaiban a hozzá legközelebb eső járműkategóriája alá célszerű venni – állítja az ügyvédi társulás cikke –, és feltételezni, hogy az ilyen járművekre vonatkozó közlekedési szabályokat tekintjük az e-rollerezőkre kötelező érvényűnek.
Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős államtitkár idén tavasszal jelentette be, hogy elkészült az elektromos rollereket érintő, vonatkozó KRESZ-módosítás tervezete, amely szerint a 25 kilométer per órás végsebességű elektromos rollerekre, elektromos kerékpárokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint a kerékpárokra.
Lázár János építési és közlekedési miniszter pedig három hónapja közölte, hogy megkezdték a KRESZ felülvizsgálatának előkészítését, mert jelenleg nem ad megfelelő választ az elmúlt húsz évben megváltozott közlekedési rendre. Mint kiderült, az általa vezetett minisztérium a Belügyminisztériummal közösen vizsgálja felül a KRESZ szabályait, és
AZ ELKÉSZÜLT TERVEZETET ŐSSZEL TÁRSADALMI VITÁRA BOCSÁTJÁK.
Ha minden igaz, az új jogszabályban már helyet kap az elektromos roller, mert egyelőre az is vitatott, hogy a kerékpár vagy a segédmotoros kerékpár áll-e a legközelebb hozzá.
Abban az ügyben azonban, amely most került az Alkotmánybíróság napirendjére, a Debreceni Járásbíróság és a Debreceni Törvényszék is a panaszos büntetőjogi felelősségét állapította meg.
Az történt ugyanis, hogy az indítványozó 2021. július 14-én éjszaka ittasan vett igénybe egy elektromos rollert. Használat közben igazoltatták, majd eljárás indult ellene ittas állapotban elkövetett gépjárművezetés vétsége miatt. A Debreceni Járásbíróság végzése után az e-rolleres tárgyalás tartását kérte. A bíróság 2022. március 17-én megállapította a férfi felelősségét ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében, és ezért pénzbüntetést, valamint tíz hónapra közúti járművezetéstől való eltiltást szabott ki. Az indítványozó fellebbezése nyomán eljáró Debreceni Törvényszék 2022. november 22-én az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az e-rolleres ezt követően alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben azt állítja, hogy a büntetőjogi felelősségre vonása olyan bűncselekmény miatt történt, amelynek elkövetési eszközéről (az elektromos rollerről) a jog az elkövetés idején nem rendelkezett.
Az indítványozó hivatkozott az Alaptörvény XXVIII. cikkének (4) bekezdésére, ami kimondja:
Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.
A panaszos azt is hangsúlyozza, hogy nem a szabad bírói mérlegelést támadja, hanem a bíróság Alaptörvény-ellenes jogalkalmazását, ami a bűncselekmény törvényi tényállásának kiterjesztő értelmezésében valósul meg.
(Borítókép: Hartl Nagy Tamás / Index)