A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos körképe szerint az erdészeti ágazat szereplői kiegyensúlyozott időjárási viszonyok között, optimista támogatáspolitikai várakozásokkal, de kedvezőtlen fapiaci környezetben, szűkülő munkaerőpiaccal és változó szaporítóanyag-ellátási kilátásokkal kezdik meg a 2023/2024-es erdészeti szezont.
A tavalyi extrém szárazság után idén eddig kedvezően alakultak a csapadékviszonyok, ami pozitív hatással van a faállományok egészségi állapotára is. Az egyes régiókban, illetve az egyes faállománytípusok (pl. bükkösök, tölgyesek) esetében az utóbbi években tapasztalt állapotromlás ugyanakkor nem állt meg, azt az időjárás kedvező alakulása csupán lassította – tették hozzá.
A tűzifaárak ez év tavaszához képest nem emelkedtek, várhatóan ősszel sem változnak, az egyéb fatermékek esetében pedig a csökkenő kereslet mozgatja az árakat.
A fatermékek iránti kereslet csökkenésével párhuzamosan a faipari feldolgozási költségek meredeken emelkednek, ami a romló piaci viszonyok ellenére is áremelkedést indokolna. Az új Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terv keretében várhatóan induló támogatásokkal összefüggő várakozás miatt a gazdálkodók kivárnak, a fakitermelések visszaestek – állapította meg körképe alapján a NAK.
Az erdősítési, fakitermelési és szállítási kapacitások folyamatosan szűkülnek, és ezzel párhuzamosan drasztikusan drágulnak. A fakitermelésekben a fizikai munkaerő egyre növekvő hiánya a gépesítés irányába kényszeríti az erdőgazdálkodást.
Nagy szükség van korszerű erdészeti gépekre, amelyek beszerzését a közeljövőben várható pályázati lehetőségek remélhetőleg fellendítik.
Az erdőtelepítések – régiónként változó intenzitással – mind az állami, mind a magánszektorban zajlanak. A kamara feltételezése szerint a szántóföldi növénytermesztésben az ukrán gabonaimport miatt tapasztalható értékesítési nehézségek az erdőtelepítések felé terelhetnek földtulajdonosokat.
Az elemzés végezetül kitér arra is, hogy a KAP hazai stratégiai terve alapján az erdőgazdálkodási ágazatra fordítható forrás összege mintegy 310 milliárd forint. Ez öt év alatt közel háromszorosa az előző hétéves ciklusban eredetileg rendelkezésre álló összegnek. A többletforrások jelentős része egyrészt zöldmegoldások alkalmazására, másrészt gazdaságfejlesztésre fordítható.