Karácsony Gergely „Budapest ellenszélben” címmel tartott előadást a Merlin Színházban a múlt, a jelen és a jövő helyzetéről. A főpolgármester beszélgetőpartnere Barabás Richárd, XI. kerületi alpolgármester volt. Az eseményen kiderült, hogy mit viselt a legnehezebben Karácsony Gergely, mekkora kiesést jelentettek a kormányzati intézkedések, és mekkora összegre számítanak az uniós forrásokból.
A macskamenta elképesztően strapabíró növény, nagyjából olyan, mint a főváros vezetése – kezdte Karácsony Gergely, majd kifejtette: az Andrássy úton korábban műfű volt, ami még ártott is, de felszedték a műfüvet, sok partnerséget megmozgató projekt keretében eltávolították azt, ma pedig macskamenta virágzik ott.
A jó kormányzással kapcsolatban vannak olyan alapelvek, amelyek az értékprioritástól függetlenül léteznek. A jó kormányzás transzparens, megbecsüli a szakértelmet, a különböző nézőpontokat, nem hazudja a világba a választópolgároknak, hogy bízd az okos vezetőre, megoldja, és nem hazudja azt, hogy a bonyolult kérdésekre vannak egyszerű válaszok
– fogalmazott a főpolgármester.
Karácsony Gergely szerint nagyon fontos, hogy milyen típusú kihívásokkal kellett szembenézniük, „a jóból is megárt a sok, a rosszból meg végképp”.
A főpolgármester több válságot is említett, elsőként a koronavírus-járványt, amit óriási kihívásnak nevezett, mert nem tudták pontosan, hogy mi a jó. Európában elsők között vezették be a maszkviselést a közösségi közlekedésben, amikor a magyar kormány a kórházakban még olyan feliratokat helyezett ki, hogy ne viseljen maszkot, aki nem beteg. Megnézték a nemzetközi példákat, szakértőkkel egyeztettek. Karácsony Gergely szerint a tények is azt mutatják, hogy a főváros jól kezelte a járványt, a kormány pedig kullogott utánuk.
A főpolgármester a második kihívásnak az energiakérdést nevezte. 2022 második felében a cégek elkezdtek felkészülni a következő évi energiabeszerzésre, amikor tízszeres, tizenötszörös árakkal találkoztak, miközben az állam a legmagasabb gázárak idején töltötte fel a tározókat. A főváros olyan megállapodásokat kötött, amelyekben az energiaárak csökkenése realizálódik, „ha azt csináltuk volna, amit az állami intézmények és a legtöbb önkormányzat, akkor 70 milliárddal többet fizettünk volna energiára”.
A harmadik válságot viseli a legnehezebben lelkileg, politikailag Karácsony Gergely:
Azt, hogy Magyarország kormánya Magyarország fővárosát elkezdi szívatni, azt nem vagyok hajlandó elfogadni, megoldani, kimozogni. Ez ellen csak tiltakozni tudok.
A főváros számításai alapján a közvetlen kormányzati elvonás 227 milliárd forintot vett ki a budapesti kasszából, „nagyságrendekkel több pénzt vittek el a kormányzati megszorítások, mint amennyi pénzt örököltünk megtakarításként. A magyar kormány a magyar fővárost megpróbálta térdre kényszeríteni”. A főpolgármester hangsúlyozta, ez nem Budapestnek rossz önmagában, hanem az egész országnak.
A politikus kitért arra is, hogy a 227 milliárd forintos elvonás mellett a BKK jegyárkiesése a koronavírus-járvány következtében 69 milliárd forint volt, majd az energiaválság és az inflációs kamattöbblet további 62 milliárd forintot vitt el.
Karácsony Gergely prezentációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az MVM Dome-nál a magyar kormány épített védett kerékpársávot, ez a kormány kerékpáros stratégiájából pozitív példa, miközben a főpolgármestert hasonló projektekért támadják.
A politikus azt is elmondta, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb járműcsereprogramját hajtják végre:
Karácsony Gergely hangsúlyozta, az egész világ a fenntartható közlekedési módok irányába megy, „nem kell mindenkinek biciklizni, de mindenki tegye fel magának a kérdést, hogy autópálya vagy kerékpárút mellett szeretne lakni”. Megemlítette azt is, hogy 24 új zebrát hoztak létre a sugárutak mentén.
A főpolgármester jelezte, politikai oldalakon átívelő, elfogadott stratégia, hogy 2030-ra a felére csökkentsék a gépjárműforgalmat a fővárosban, ezzel párhuzamosan a kerékpáros-forgalmat az ötszörösére, arányaiban 2 százalékról 10 százalékra emeljék, a közösségi közlekedés és a gyalogosforgalom részarányának növelésével együtt. A hármas metró felújítását az egész ország sikerének nevezte, idesorolta az előző városvezetést, a mostanit, a kormányt és az EU-t is.
„Budapest közlekedési problémáit nem lehet csak Budapesten megoldani, az egész agglomerációval kell közösen gondolkodni” – húzta alá Karácsony Gergely, hozzátéve: Budapestre minden harmadik autó az agglomerációból érkezik. A dugókra vonatkozó kérdésre a főpolgármester elmondta, 178 városból kettő olyan van, ahol nagyobb arányban csökkent a torlódás mértéke, mint Budapesten, „ma kevesebb dugó van Budapesten, mint a koronavírus-járvány előtt”.
Ez a város megépült az elmúlt 150 évben. A Bazilikát nem fogjuk lebontani, hogy legyen még egy sáv. Ennyi sáv, ennyi kapacitás van
– mutatott rá Karácsony Gergely, megjegyezve: jobb helyzetet az eredményezhet, ha kevesebb az autó.
Karácsony Gergely kitért arra is, hogy bár a méhlegelők miatt támadták, a kormánypárti vezetésű Székesfehérváron is vannak ilyenek. Közölte azt is, hogy 33 ezer új fát ültettek Budapesten. A főpolgármester a klímaválságra vonatkozó kérdésre elmondta, erősíteniük kell az ellenálló képességüket, mert tudják, hogy kiszámíthatatlan környezet jön.
Nekünk most az a dolgunk, hogy ezt a várost felkészítsük, hogy együtt tudjon élni a klímaváltozással. A város ellenálló képességét kell erősítenünk. Ez olyan stratégiai döntéseket is eredményez, amelyek nem feltétlenül annyira látványosak, nem hoznak Facebook-lájkokat és szavazatokat sem.
Az ilyen döntések közé sorolta, hogy megcsinálták az elmúlt harminc év egyik legnagyobb cégösszevonását, és létrehozták a Budapesti Közműveket, valamint nem adták át a vízműveket a kormánynak. Ez arról szól, hogy „Budapest köztársaság” ne mondjon le azokról az eszközökről, amelyekkel meg tudja védeni a lakosokat, „Budapestnek az az érdeke, hogy az összes közszolgáltató cég fővárosi tulajdonban legyen, egységes, átgondolt és jövőálló struktúrában”.
Hogy ezt miből finanszírozzák? Karácsony Gergely kifejtette, felépítettek egy olyan lobbitevékenységet itthon és az EU-ban, hogy ma viszonylag, nem a város nagyságrendjéhez mérten, de jelentős mértékben potenciálisan rendelkeznek uniós forrásokkal. Ha minden jól megy, akkor körülbelül 321 milliárd forint értékben tudnának fejleszteni.
Karácsony Gergely végül hangsúlyozta, a város ereje nem a főpolgármesterben, a városvezetésben, hanem a közösségben van, a nyitott kormányzásban hisznek, hosszú távon gondolkodnak, „kell egy jövőkép és vízió, ezt közösen kell megbeszélnünk, erre a vízióra kérünk majd mandátumot”.
(Borítókép: Karácsony Gergely és Barabás Richárd 2023. október 14-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)