Újabb öt-hat fővárosi „helyi nagy ötlet” megvalósítását jelentheti be a jövő héten Budapest vezetése számos kisebb mellett. A 2023-as közösségi költségvetés keretében finanszírozott lakossági elképzelések a zöldítés, rekreáció és kerékpáros közlekedés biztonsága körül forognak, ezek közül az egyik azonban megakadhat Budapest vezetése torkán.
Várhatóan október 16-án, a papíralapú szavazatok és a digitális voksok összesítése után derül ki, hogy a beküldött ötletek közül melyek a budapestiek által leginkább támogatott civil fejlesztési elképzelések a fővárosban. A javaslatokat különböző kategóriákba sorolták (zöld-, nyitott, esélyteremtő, gondoskodó és egész Budapest, továbbá helyi kis és nagy ötletek).
A budapesti közösségi költségvetés menedzselése Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes feladatkörébe tartozik, az adott kategóriák legnépszerűbb ötleteit tartalmazó fejlesztési javaslatokat azonban Karácsony Gergely főpolgármester hagyja jóvá.
Az 1 milliárd forintos keretösszeg elköltésének szabályozása meglehetősen laza, nincsenek határidők,
amit csak részben magyaráznak az egymástól eltérő szakmai bonyolultságú tervezési, illetve beszerzési, ingatlanbiztosítási, pályázatkiírási stb. folyamatok. A különös mechanizmust jól jellemzi, hogy a 2022-es évi megvalósításra szánt másfél tucat ötlet közül eddig nyolcat terveztek meg készre, és csupán egy valósult meg, a Kerékpárutak és kerékpársávok biztonságának növelése. Erre 133 milliót terveztek elkölteni, az Üllői úton és a Váci úton megvalósított projekt azonban a főváros közlekedésében érintetteket és magát a közlekedési szakmát is erősen megosztotta.
A konkrét eseten túl arra is rámutat a közpénz ilyen módon való elköltésének módozata, hogy egy aktív, önérvényesítő kisebbség milyen mélységben képes belenyúlni és saját érdekei mentén megváltoztatni a helyi viszonyokat. (A bringasávok biztonságosabbá tételére alig több mint 15 ezer ember szavazott.) Érdemes megemlíteni, hogy tavaly – holland mintára – a köztéri piszoárok telepítésének is zöld utat adott a főváros vezetése, s csak a vontatott megvalósítás az oka annak, hogy a budapestiek még nem találkoztak velük.
A tavalyi közösségi költségvetés keretösszegének egy jelentős része még mindig a Fővárosi Önkormányzat költségvetésében van, annak jogszabály által biztosított, elkülönített részén található, azaz a tavalyi nyertes további 17 projekt megvalósításának elhúzódásával párhuzamosan ezek a pénzek sincsenek nagyobbrészt elköltve.
Mint tavaly, idén is kizárólag a szavazás végeredménye alapján dől el, hogy mely ötletek valósulnak meg, a szavazás végeredményét semmilyen más döntés nem írja felül
– húzta alá a Fővárosi Önkormányzat. Ennek ismeretében tekintettük át azokat a helyi nagy ötletek kategóriába sorolt javaslatokat, amelyek a nem hivatalos szavazatszámok alapján – egyszer majd – megvalósulhatnak.
A helyi nagy ötletek esetében a teljes keretösszeg 240 millió forint. Azt feltételezve, hogy a papíralapon leadott szavazatok érdemben nem írják át a győztes ügyek digitális voksok mentén kialakult körét, legfeljebb azok támogatottsági sorrendjét változtatják meg, az alábbi fejlesztésekre lehet számítani:
A Széll Kálmán tér árnyékosabbá, hűsebbé tétele nem különösebben drága és műszakilag sem összetett javaslat. A tervezett költsége mindössze 3 millió forint, amiből simán finanszírozható a nagy forgalmú téren nyaranta kialakuló hősziget megszüntetése néhány nagyobb napvitorla kihelyezésével, illetve további talajkapcsolatos fák elültetésével. A főváros számos pontja közül ez az egyik, ahol a levegőminőség rendszeresen túllépi az egészségügyileg elfogadható határértéket. Ezen is segítene a zöldfelület-növelés.
Hasonlóan támogatott a X. és XIV. kerület határán fekvő Örs vezér terének zöldítésére tett javaslat. A kutyafuttató és a szökőkút ugyan nem fér már bele az egy projektre elkölthető, maximálisan 120 milliós költségkeretbe, de minden bizonnyal ennek a tervezése is megkezdődik. (Nincs új a nap alatt, a közterületi gyalogosterek árnyékolására már tavaly is 50 millió forintot akart elkölteni a főváros.)
Az előző kettő megvalósítása gyerekjáték, azonban a Szent Gellért rakparton a gyalogos- és kerékpáros-közlekedés biztonságosabbá tételébe minden bizonnyal beletörik a városvezetés bicskája. Adottságként tekinthető ugyanis a rendkívül szűkös hely, bővítésének pedig a mellette futó autóút, egy villamosmegálló és egy fasor is gátat szab. A probléma legalább 10 éve ismert a Budapest Közút és a BKK mérnökei előtt, de eddig elfogadható megoldás még nem körvonalazódott, hiába érkezett erre vonatkozó felkérés (ezúttal a közösségi költségvetés keretrendszerében). Korábbi cikkünkben a Magyar Kerékpárosklub elnöke úgy fogalmazott, hogy a Szent Gellért rakpartra az elejétől a végéig új keresztmetszeti terv kellene.
A teljes átépítés megvalósítására azonban nemhogy 120 millió, de 1,2 milliárd forint sem lenne elég. A másik, korántsem ideális alternatíva a kerékpáros-forgalom közútra átvezetése, az ott haladó gépjárműveknek pedig a villamossínekre terelése. A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy míg a pollerekkel védett Üllői úti kerékpársávon napi átlagban 511 bringás halad el, addig a budai rakparton (a Bem térnél) – a futók és nézelődő turisták között – napi átlagban több mint 3000.
Szintén nem megugorhatatlan feladat a Népligetbe közvécét telepíteni, illetve a területének egy részét rehabilitálni. Annál is inkább, mivel ez a javaslat tulajdonképpen csak egy apró kiegészítése annak az átfogó megújítási programnak, amire ötletpályázatot is kiírtak, sőt a legjobbnak ítélt pályaművet is kiválasztották már az év elején. Ugyanakkor a Vajda Péter utca forgalomcsillapítását és a rekreációs funkciók telepítését is magában foglaló részletes kiviteli terv még nem áll rendelkezésre, így a főváros pénzügyi helyzetének ismeretében könnyen lehet, hogy a Népliget megújítása egy közvécé megépítésében és néhány cserje elültetésében fog kicsúcsosodni.
Vitán felül áll, hogy Zuglóban a Tahi utca – Béke út kereszteződését átszelő kerékpárút jelen állapotában rendkívül veszélyes átkelési pont. Magát a kerékpárutat figyelmet felkeltő felfestés nélkül, szűk helyen jelölték ki a Tahi utcában, nincs egyértelműen elhatárolva a gyalogúttól, ráadásul a közúttól elválasztó alacsony korlátok is veszélyként leselkednek a bringásokra. Bár nem különösebben nagy forgalmú kerékpárút, biztonságosabbá tétele szükséges, a tervezés után pedig viszonylag egyszerűen meg is valósítható.
A Gellért-hegyi közpark zöldfelületeinek gazdagítása és a kikapcsolódási lehetőségek fejlesztési igénye ugyancsak rímel a Radó Dezső Tervben felvázolt, Gellért-hegyet érintő stratégiára. A javaslattevő itt az elhanyagolt, balesetveszélyes járdákra, a rengeteg szemétre, a rossz közvilágításra, illetve a növények és állatok lepusztított élőhelyeire szeretne megoldást. A közösségi költségvetéstől független fővárosi ütemterv 2023-ra egyelőre a hegy déli lejtőjének megújításával számol, de újabb attrakciók telepítésével nem. Maga a Citadella és környéke kormányzati beruházásban zajló rekonstrukciója 2024-re várható, a fővárosi ütemterv is ezzel számol.
Feltehetően újabb attrakcióként tekint Budapest vezetése a hegy északi lejtőjére tervezett Gellért-hegyi sikló magánerős beruházására, amit ugyan éveken át kívánatos közlekedési és turisztikai megoldásként tartott számon, ám tavaly februárban kihátrált mögüle. Egy idén szeptemberben megjelent kormányhatározat szerint azonban a Gellért-hegyi sikló rajta marad a kormány által támogatott beruházások listáján.
(Borítókép: Sétálók a Népligetben. Fotó: Róka László / MTI)