Nyolc hónap várakozás az állami egészségügyben, vagy 2 millió forint valamelyik magánszolgáltatónak. Ilyen dilemmákkal szembesülhetnek azok a páciensek, akiknek térdprotézisműtétre lenne szüksége. Helyzetük nem egyedi, Magyarországon tízezrek várnak olyan beavatkozásra, ahol a türelemjáték több hónapot is igénybe vehet. Ki az egészségét, ki a jövő évi családi nyaralást kockáztatja akkor, amikor meghozza a döntést.
Jelenleg 41 259-en várakoznak az államilag finanszírozott egészségügyben valamilyen műtéti beavatkozásra – közölte az Index megkeresésére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).
A top 5 beavatkozás sorrendjében nincs nagy változás, továbbra is a szürkehályog-, a térdprotézis-, a csípőprotézis-, a koszorúér-, a torokmandula- és az orrmandulaműtétre várakoznak a legtöbben.
Mint az jól látszik, a legtöbben – több mint 12 ezren – szürke hályog miatt operáltatnák meg magukat, a legnagyobb türelemre mégis az ortopéd műtéteknél van szükség, a 6-8 hónapos várakozási idő azonban sokakat elrettent.
Számukra B terv lehet a magánegészségügy, mely évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Bár az elmúlt időszakban érkeztek arra irányuló jelzések, hogy már a fizetős szolgáltatásokért is sorban állnak a páciensek, a legtöbb helyen még így is pár héten belül ellátáshoz lehet jutni.
A szektor növekedése az állami intézmények várólistáinak kikerülése mellett a minőséggel, a betegközpontú működéssel, valamint a kényelmes és kulturált környezettel magyarázható, ám ne feledjük: mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki ezt az utat választja. Ma már a legkeresettebb műtéteknél is bátran válogathatunk az egyes szolgáltatók között, lapunk most négy magánklinika árlistáját vette górcső alá.
A koszorúér-tágítás amiatt nem szerepel ebben a táblázatban, mert nem találtunk olyan magánklinikát, ahol katéterezést végeznének. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke szerint ez nem véletlen, infarktuskezeléssel ugyanis hagyományosan az állami intézmények foglalkoznak. Mint mondta: jelenleg országszerte 21 centrumban folyik az ellátás, a sürgős eseteket előreveszik, de mindenkinek igyekeznek két-három héten belül időpontot adni. Ezt egyébként a NEAK adatai is alátámasztják, az ilyen típusú beavatkozásoknál az átlagos várakozási idő 14 nap.
Visszatérve a magánegészségügyre: a táblázatban szereplő árak csupán a műtéteket foglalják magukban, egy-egy kivételt leszámítva, hiszen például a Doktor24-nél az ortopéd beavatkozásokra vonatkozó összeg a protézist is tartalmazza. A feltüntetett összegek egyedi igények esetén tovább emelkedhetnek, amellett, hogy az előzetes és utólagos vizsgálatok további pluszköltséget jelenthetnek,
EGY ALKALOM AKÁR 30-40 EZER FT IS LEHET.
Azok a szolgáltatók, amelyek Budapesten és vidéken is jelen vannak, jellemzően egységárakat alkalmaznak. Azok a kisebb ellátók viszont, amelyek kifejezetten egy egészségi problémára vagy földrajzi területre koncentrálnak, máig fel tudják venni a versenyt a nagyokkal, így a mobilitás erősen tetten érhető a területen. A TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben c. kiadvány szerint a kedvezőbb árak mellett egy-egy unikális szolgáltatásért, innovatív technikáért vagy egy specialistáért akár az ország távoli részeire is hajlandóak elutazni a betegek.
Bár a magánegészségügy soha nem volt olcsó, az elmúlt időszakban különösen megugrottak az árak, ezt a táblázatban szereplő összegek is jól szemléltetik.
Lengyel Lívia egészségügyi közgazdász nemrég lapunk megkeresésére mindezt az inflációval, a forintárfolyam ingadozásával és az energiaárak emelkedésével magyarázta. Mint mondta: mintegy 20-30 százalékos áremelkedésről beszélhetünk a magánellátás minden területén, miközben a már említett okokból a háztartások egészségre szánható tartalékai is vészesen fogynak.
Nem kizárt tehát az sem, hogy azok, akik egyébként kifizetnék a magánegészségügyi beavatkozást, most mégis behúzzák a kéziféket, azt remélve, hogy szerencséjük lesz, és hamar sorra kerülnek valamelyik állami intézményben.
A kórházak teljesítményét központilag is igyekeznek ösztönözni, a NEAK arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi kormányzat 2023-ra is biztosított többletforrásokat a várólistás ellátásokra, a halasztások pótlására, a várakozási idők csökkentésére mintegy 5 milliárd forint nagyságrendben.
Ezt a keretet a szolgáltatók már felhasználták, ezért az egészségügyi kormányzat 2023. szeptember 1-től 50 százalékos mértékben megemelte a várólista-csökkentésre fordítható éves keretet, az intézkedéseknek, illetve a NEAK és szolgáltatók közös munkájának köszönhetően várhatóan a várakozási idők fokozatosan visszatérnek a Covid–19 előtt tapasztalható kedvező helyzethez
– írta lapunknak az egészségbiztosítási alapkezelő, hozzátéve, hogy ezenkívül a várakozási idő csökkentése érdekében az egészségügyi irányítás folyamatosan nyomon követi a várólisták alakulását, a tervezett ellátások újraütemezését és a nyilvántartási rendszer felülvizsgálatát.
Annak ellenére, hogy a NEAK a járvány előtti „kedvező helyzetet” emelte ki, az egészségügy ismert szakemberei szerint a várólisták hosszát nem lehet pusztán a pandémiára fogni.
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke az Indexnek adott interjúban arról beszélt:
„Lassítja a folyamatot az is, hogy személyzeti okok miatt a műtők sok helyen nem tudnak teljes gőzzel üzemelni. Hol a műtőssegéd, hol az aneszteziológus, hol a műtőtechnikus vagy az operatőr hiányzik. Ők nyilván nélkülözhetetlenek. Helyenként egyedi esetekben az előjegyzési idők elhúzódásában kórház-finanszírozási gátak is vannak, mert bármilyen furcsa, amennyiben egy-egy kórház átlépi a megadott finanszírozási keretet, ha akarna, se tudna több beteget ellátni.”
Hasonlóképp látja a helyzetet Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház vezetője is, aki úgy véli: részben adminisztrációs okok vezetnek azokhoz az esetenként valóban ijesztő számokhoz, amelyeket a sajtó előszeretettel felkap, de a várakozásban szerepet játszik a szakdolgozói hiány, a motivációvesztés és az adott orvoshoz való ragaszkodás ténye is.
A Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese a lapunknak adott interjúban emellett a betegek személyes felelősségének kérdését is felvetette.
„Tudom, hogy ez nem népszerű megközelítés, de legtöbbször azok akarnak három hét alatt sorra kerülni, akik előtte harminc éven át gyakorlatilag mindent elkövettek a saját testük ellen, legyen szó az egészségtelen táplálkozásról, a sport hiányáról, az alkoholról, a dohányzásról. Van olyan rendkívül túlsúlyos, csípőprotézisre váró páciens, akitől akár azt is kérhetnénk, hogy fogyjon le 40 kilót, mert az állapota csak így lesz hosszú távon is kielégítő, hiszen a műtét sikerességét nagymértékben befolyásolja a rehabilitációs folyamat, illetve a későbbi mozgásmennyiség” – fogalmazott a szakember, megjegyezve: a várólistahelyzet megítélésekor fontos lenne, hogy ne csak az ellátó intézmények kerüljenek célkeresztbe, a jövőben a személyes felelősséget és a prevenciót is kulcskérdésnek kell tekinteni, a műtétre várakozók számát végső soron az egészségtudatosabb szemlélet is nagyban tudná csökkenteni.
(Borítókép: Németh Emíilia / Index)