A főváros számos problémájára jelentene megoldást, ha a politika képes lenne a fejlesztési források elosztásánál egy célterületként tekinteni Budapestre és Pest megyei agglomerációjára. A főpolgármester egyebek mellett erről is beszélt az Országos Urbanisztikai Konferencián tartott nyitó előadásában.
Attól szenvedünk Budapesten, az agglomerációban és a központi régióban is, hogy a városok sokszereplős fejlesztése során elvész a stratégia, a folyamatok csak úgy megtörténnek velünk, ahelyett, hogy mi magunk alakíthatnánk azokat – vetette a kormányzat szemére Karácsony Gergely az Országos Urbanisztikai Konferencián tartott előadásában. A főpolgármester szerint már száz éve zajlik a főváros és a vidék érdekkülönbségét hangsúlyozó hamis diskurzus.
A közvélekedés szerint Budapest túlságosan fejlett az ország többi településéhez képest, ebből erednek konfliktusai. A sokszor emlegetett mutatószám szerint a fővárosban termelődik meg a magyar GDP 38 százaléka, ezért is érné jelentős kár az országot, ha „kivennék ezt a gazdasági teljesítményt a magyar gazdaságból.” Ha pedig a K+F-et, illetve a többi, tudásintenzív ágazatot is hozzávesszük, akkor ez az arány már közel 80 százalékos lenne.
Budapest 1,6 millió munkahelyének többségét nem budapestiek töltik be. Az a kimutatás azonban nem ad teljes képet a helyzetről, amely szerint Budapest fejlettsége meghaladja az uniós átlagot. „Ez egy hamis látszat.” Ha ugyanis az ingázókat is hozzávennénk a lakosságarányos GDP számításhoz, akkor máris az uniós átlag alá kerülne a főváros. Ha pedig térségi szinten, azaz Pest megyével együtt mérnék, akkor messze az átlag alatt lenne.
Karácsony Gergely erős kritikai éllel mutatott rá arra, hogy Budapest az egész országnak szolgáltat például munkahelyeket (de nemzetközi turisztikai bevétele adja az ország GDP-jének 5 százalékát is), ám a város működését lehetővé tevő közszolgáltatások a jelen költségvetési keretek között nem finanszírozhatóak.
GDP-arányosan 2019-ben Budapest a bruttó hazai össztermék 0,57 százalékából működött. Ez az arány 2022-re lecsökkent 0,44 százalékra, ami 30 százalékos zsugorodást jelentett Budapest kasszájában.
Ennek okát a főpolgármester annak tulajdonította, hogy ellenzéki városvezetés kapott bizalmat 2019-ben. Tudna-e szolgáltatni a MÁV egy ilyen mértékű finanszírozás csökkenés esetén? – tette fel a költői kérdést.
A magyar GDP másfél ezreléke miatt veszélyeztetjük azokat a közszolgáltatásokat, amelyek révén a magyar GDP 38 százaléka létrejön. Szerintem ezt ne tegyék – szeretném kérni az igen tisztelt kormány képviselőit. Ez egy nagyon veszélyes játék
- fűzte hozzá.
A Budapesten megvalósított állami beruházások (mint például az egyébként sok pozitívumot hordozó Magyar Zene Háza) ellentétben állnak a főváros 2030-ig terjedő településfejlesztési stratégiájával, amiben az szerepelt, hogy a Városligetben csökkenjenek az ott lévő funkciók.
A kiemelt kormányzati nagyberuházások Karácsony Gergely szerint elsősorban a hatalom szimbolikus reprezentációját szolgálják. A kormányzati fejlesztések helyes irányának nevezte azonban a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát, aminek a megvalósítását a főváros vezetése is teljes mellszélességgel támogatja.
Ugyancsak kormányzati érdek (kellene hogy legyen) Budapest lakosságmegtartó képességének erősítése.
Ehhez a területén nagyon sok állami (vasúti) tulajdonban álló rozsdaövezeti térség áll rendelkezésre. A régiós nagyvárosok versenyében Budapest csak akkor fogja tudni megőrizni pozícióját, ha ezekre a területekre ingatlanfejlesztőket lesz képes bevonzani, illetve jelentős bérlakásépítési program indulna meg. Bécsben 40, Budapesten azonban jelenleg csupán 4 százalék a közösségi lakásszektor részaránya. Amíg ezen a területen nincs változás, addig a fejlesztők elégtelen infrastruktúrával rendelkező területeken fognak fejleszteni, az agglomeráció közlekedési, illetve vízellátási problémáit figyelmen kívül hagyva, ami komoly következményekkel jár a budapesti közszolgáltatásokra is.
Ezért (is) újra kellene gondolni Budapest és az agglomeráció viszonyrendszerét. Az alapvető közszolgáltatások radikálisan javulhatnának, ha azokat regionális szinten valósítanák meg. Karácsony Gergely szerint erre jó példa a hulladékgazdálkodás területe, ahol a MOL MOHU alvállalkozója és a főváros önkormányzat közműcége Budapest mellett másik ötven településen fogja a hulladékgazdálkodási munkákat elvégezni. Ez a kooperáció szerinte egyszerre fogja szolgáltatási színvonal emelkedést eredményezni a lakosságnak és jelentős költségcsökkenést a szolgáltatónak.
Teljesen abszurdnak nevezte, hogy több mint 30 év alatt nem sikerült a politikának „megugrania” a regionális szolgáltatások egységes rendszert alkotó fejlesztési feladatát.
A főpolgármester azt is kifogásolta, hogy a statisztikai számításokban Budapestet leválasztották Pest megyéről, pusztán azért, hogy Pest megye több európai uniós forráshoz juthasson. „Ez butaság” – jelentette ki a főpolgármester. Budapest és a Pest megye mint fejlesztési régió egymástól elválaszthatatlan.