Index Vakbarát Hírportál

Egyre több nőt érint ez a betegség, talán nem is tudnak róla

2023. október 21., szombat 21:16

Magyarországon évente 13 ezer méheltávolítást végeznek, többségében mióma miatt. Most egy Közép-Kelet-Európában új, rádiófrekvenciás eljárást alkalmaznak Magyarországon a mióma kezelésére, amivel bizonyos esetekben kiváltható a műtét.

„A méh simaizomsejtjeiből kialakuló miómák a leggyakoribb jóindulatú nőgyógyászati daganatok, nagyjából minden negyedik reproduktív korú nőt érintenek” ‒ ismertette Novák Zoltán szülész-nőgyógyász, osztályvezető főorvos. A nőgyógyászati daganatsebész elmondta, hogy a diagnosztikai eljárások fejlődése miatt is egyre több nőnél fedezik fel az elváltozást: a 25–35 év közötti korcsoport 20-25 százaléka érintett, a 40–50 év közöttieknél már akár 50 százalékos az előfordulási arány. A menopauza után csökken az előfordulási arányuk, méretük, mivel kialakulásukban az ösztrogén jelenléte is közrejátszik.

Sok érintett nem is tud róla

„Alapvetően jóindulatú daganatról van szó, elenyésző arányban, kevesebb mint ezerből egy esetben fajulhat rosszindulatú méhizomszarkómává” ‒ hangsúlyozta a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társaságának elnöke. A mióma jelenléte nem feltétlenül indokol bárminemű beavatkozást, gyakran ugyanis nem okoz tüneteket. Elhelyezkedésétől, méretétől függően azonban járhat nyomásérzéssel, fokozott vizelési ingerrel, fájdalommal, rendszertelenné válhat a ciklus. Sokszor csak a rutin nőgyógyászati vizsgálatnál merül fel a mióma gyanúja, amit hüvelyi ultrahanggal vagy kismedencei MRI-vel igazolnak. A szakorvosok nyomon követik növekedését, és panaszok esetén szoktak műtéti eljárást javasolni. 

Nem mindig kell operálni

Maga a mióma is okozhat teherbeesési nehézséget, ha az elhelyezkedése megnehezíti az embrió beágyazódását. Az 1-2 centiméter átmérőjűek nem feltétlenül igényelnek beavatkozást. „Ha viszont  növekedésnek indulnak, vagy panaszt okoznak, a műtét mellett lehetőség van a méretüket gyógyszeres terápiával csökkenteni vagy a vérellátásukat leállítani úgynevezett katéteres embolizációval” – fejtette ki az osztályvezető nőgyógyász. A szakember hangsúlyozta, hogy azoknál a nőknél, akik gyermekvállalás előtt állnak, minden esetben méhmegtartó eljárással lehet a problémát orvosolni. Ha műtét indokolt, akkor a mióma elhelyezkedése szerint határozzák meg, hogy hüvelyen keresztül vagy hasi minimál invazív laparoszkópos műtéttel távolítják el, ezzel a technológiával akár 8-10 centiméteres elváltozás kimetszését is végre tudják hajtani. Ritkán, de nyílt hasi műtétre is sor kerülhet, ebben az esetben többnapos kórházi bentfekvéssel és hosszabb felépülési idővel kell számolni, mint a minimál invazív eljárásoknál. A laparoszkópos operációt követően 24 óra múlva általában otthon lehet a beteg, az embolizációt követően az adott éjszakát kell bent töltenie. 

Műtét helyett ambuláns kezelés

A mindössze 10-15 percig tartó rádiófrekvenciás ablációt (a tumor vérellátását megszüntető rádiófrekvenciás kisütést) követően pár óra múlva hazaengedik a beteget. Novák Zoltán elmondta, hogy az új eljárást felületes altatásban végzik, ami után sem vérzés, sem jelentős fájdalom nem lép fel, másnap akár munkába is állhat a beteg, korábbi panaszai pedig megszűnnek. A módszer során sem kimetszés, sem a testüregek megnyitása nem történik, a kezelés során ultrahanggal vezérelve vékony kezelőtűt vezetnek a miómába, és a rádiófrekvenciával „megsütik” a kóros sejteket, ezt követően a mióma mérete csökkenésnek indul. Az eljárást a maximum 5 centiméteres kiterjedésű daganatoknál alkalmazzák.

Mivel metszés nem történik, hegesedés nem marad vissza, és a hagyományos műtétekkel szemben a megterhelés is sokkal kisebb, a beavatkozás tudomásunk szerint nem csökkenti a későbbi gyermekvállalás esélyét sem

‒ részletezte a szakorvos.

Mióma miatt történik a legtöbb méheltávolítás

A nőgyógyászati daganatsebész a méheltávolításokról elmondta, hogy hazánkban az évi 13 000 eset negyedében rákos elváltozás miatt végzik el. A többségnél jóindulatú ok, főként túlburjánzott mióma miatt kerül sor erre, de jellemzően idősebb, a gyermekvállalási időszakon átesett nőknél végzik el, ahol a méheltávolítás nem okoz semmilyen funkcióvesztést. A szakorvos tájékoztatása szerint ez akkor merül fel, ha a miómák szétszóródnak, vagy nagy méretük miatt kellemetlen panaszokat okoznak, és a lokális operáció megterhelőbb lenne a szervezet számára. 

A tévhitekkel ellentétben a betegeknél ez a műtét nem jár hormonális változással, ugyanis a hormont a petefészek termeli, azt pedig nem kell ilyenkor eltávolítani, viszont a páciensek életminősége jelentősen javul ezt követően

‒ emelte ki Novák Zoltán. Hozzátette: a legfontosabb, hogy személyre szabva válasszuk ki az adott mióma kezelésére legalkalmasabb módszert. Senkinek nem kell emiatt eltávolítani a méhét, aki azt nem szeretné. 

A rádiófrekvenciás eljárásban úttörők vagyunk

A rádiófrekvenciás ablációt (RFA) már a kétezres évek óta használják külföldön és hazánkban is bizonyos tumorfajták, leggyakrabban a vese, a máj, a csont, a tüdő vagy a hasnyálmirigy kóros elváltozásainak kezelésére. A módszert Kelet-Közép-Európában egyedüliként alkalmazzuk a jóindulatú pajzsmirigy-elváltozásoknál, csakúgy, mint a jóindulatú emlődaganatoknál a fagyasztásos, úgynevezett krioablációt. A tengerentúlon ez már a mindennapos gyakorlat része – erről Riesz Zsófia, az RFA-módszert oktató Premier Med Egészségügyi, Oktató- és Kutatóintézet stratégiai és kommunikációs igazgatója beszélt az eljárás ismertetésekor.

(Borítókép: A mióma rádiófrekvenciás ablációja. Fotó: PremierMed)

Rovatok